Az új szabályozás értelmében minden érintett számon kérhető lesz az immunizálás elmulasztásáért
Fotó: Kristó Róbert
Megkezdte az egészségügyi minisztérium az új védőoltástörvény alkalmazási módszertanának kidolgozását. A jogszabálytervezet a jelenleg érvényben lévő előírásoknál szigorúbb, és a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője szerint a legörvendetesebb változás, amit hoz, az, hogy egyértelműen meghatározza az immunizálásban érintettek – szülők, orvosok, pedagógusok, az igazgatóság és a szakminisztérium – felelősségét.
2017. november 02., 22:112017. november 02., 22:11
Az új oltástörvény-tervezetről még döntenie kell a képviselőháznak, ám Florian Bodog egészségügyi miniszter a minap bejelentette, hogy nem várják meg a jogszabállyal kapcsolatos parlamenti eljárás végét, hanem már dolgoznak a törvény alkalmazási módszertanán. Az új szabályozás nem a kötelezettségről szól, hanem a gyermekek és az ország lakosságának egészségéről és annak megvédéséről – közölte a tárcavezető.
Az egyik legfontosabb változás, amit az új törvény hoz, hogy egyértelműen megfogalmazza, a védőoltások kötelezők – mondta a tervezetről Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője. Jónak találja az új törvényt azért is, mert világosan leszabályozza az immunizálásban érintettek felelősségét. Nagyon lényeges az egészségügyi minisztérium felelőssége az oltóanyag-beszerzést illetően:
„A szabályozás megfogalmazza végre, hogy a szülő köteles gondoskodni arról, hogy gyereke be legyen oltva. Ha nem oltatja be, addig, amíg nem viszi közösségbe a gyereket, nincs büntetés. A bírság akkor alkalmazható, ha közösségbe vitte a gyerekét, de másfél éven belül nem gondoskodott arról, hogy pótolják az összes elmaradt oltást. És ez az elv szerintem helyes, mert
– fogalmazott a szülők felelősségéről Tar Gyöngyi, egy Brassóban történt példát említve, ahol egy asszisztensnő, aki nem kaphatott kanyaró elleni védőoltást, meghalt egy beoltatlan gyerektől elkapott kanyarós fertőzés következtében. Hozzáfűzte ugyanakkor azt is, hogy amennyiben a szülő nem tudja elvinni gyerekét az immunizálásra, a tervezet szerint gyámot vagy felelőst kell kineveznie maga helyett, aki éppen annyira felelősségre vonható, mint maga a szülő. Véleménye szerint ez a külföldön tartózkodó szülők esetében lesz nagyon lényeges változás. A megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője kitért arra is, hogy az új törvénytervezet szerint
Az előírás szerint a népegészségügyi igazgatóságoknál járványtanászokból, háziorvosokból, gyerek- és újszülöttgyógyászokból álló megyei oltásügyi bizottságok alakulnak, ezek vezetnek majd nyilvántartást a beoltatlan gyerekekről, és tájékoztatják szüleiket a védőoltások fontosságáról.
Kevesen tagadják meg
A védőoltást elutasító szülőket azonban semmivel sem lehet meggyőzni, ez a tapasztalata Soós-Szabó Klárának. A háziorvosok Hargita megyei szövetségének elnöke elmondta, noha továbbra is elenyésző a számuk, az elmúlt években gyakoribbá vált, hogy az interneten összeolvasott megalapozatlan információk alapján a szülők egy kis része visszautasítja gyereke immunizálását. „Az égadta világon semmilyen érvvel nem lehet meggyőzni őket arról, hogy nincs igazuk” – fogalmazott a háziorvos. Egyebek mellett a védőoltások mellékhatásaira hivatkozva ellenzik gyerekeik beoltását, ám – mint azt Soós-Szabó Klára elmondta – harmincöt éves praxisa során az ő rendelőjében egyetlen súlyos védőoltás-mellékhatás sem történt, sőt kollégái rendelőjében sem. Az immunizálásból kimaradók között vannak olyanok is, akiket nem tudnak értesíteni a háziorvosok, ugyanis páciensük vándor életmódot folytat, vagy külföldre ment dolgozni – magyarázta a háziorvosi szövetség elnöke, aki igazságtalannak tartaná, ha az ilyen esetek miatt ők kapnának büntetést. Ha viszont az orvos oltásellenes meggyőződése miatt nem kapja meg egy gyerek a védőoltást, akkor támogatja a szankciót – közölte, ám hozzáfűzte, tudomása szerint a megyében nincs ilyen kollégája.
Az idei második negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 10,34 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 1,53 százalékkal nőtt.
Már nem a gyorshajtás a vezető oka a közúti baleseteknek, hanem az alkohol befolyásoltsága alatt lévő biciklisek okozta balesetek kerültek az élre, csak ezt követi a túlzott sebesség. Hargita megyében eddig 56 súlyos baleset történt 4 halálesettel.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet a jelenlegi formájában „korrekt és rendkívül kiegyensúlyozott”, így ha ez a változat is elbukik az alkotmánybíróságon, „igencsak jogos” lesz az emberek felháborodása – véli Kelemen Hunor.
Több megyében összesen 47 helyszínen tart házkutatásokat a korrupcióellenes ügyészség (DNA) egy adócsalással kapcsolatos ügyben – értesült az Agerpres hírügynökség.
Személyautóval ütközött egy kisbusz szerda reggel a 24C jelzésű országúton, Botoșani megyében. A baleset három sérültjét próbálják újraéleszteni a mentősök.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a helyi közigazgatás „valós” reformját szorgalmazza az elbocsátások helyett, és a betöltött álláshelyek számának 25 százalékos csökkentését javasolja, de több szakaszban.
Bukarestbe látogat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége szeptember 3. és 12. között.
A helyi közigazgatást érintő 10 százalékos létszámleépítés szükségességét hangsúlyozta Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este, rámutatva, hogy ezzel párhuzamosan a központi közigazgatásban is csökkenteni kell a betöltött álláshelyek számát.
A leggyakrabban fertőző új Covid-19-variáns a Nimbus, de egyik tünete miatt a „borotvapenge” név is ráragadt. Általában nem okoz súlyos lefolyású megbetegedést. Hargita megyében az új Covid-19-esetek jórészt a megye északi részére koncentrálódnak.
Daniel David oktatási miniszter kedden azt nyilatkozta, meggyőződése, hogy az új tanév első napján, szeptember 8-án valamennyi iskola várja és fogadja majd a gyermekeket, de néhány tanintézetben számítani lehet „a bojkott valamilyen formájára”.
szóljon hozzá!