
Az új szabályozás értelmében minden érintett számon kérhető lesz az immunizálás elmulasztásáért
Fotó: Kristó Róbert
Megkezdte az egészségügyi minisztérium az új védőoltástörvény alkalmazási módszertanának kidolgozását. A jogszabálytervezet a jelenleg érvényben lévő előírásoknál szigorúbb, és a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője szerint a legörvendetesebb változás, amit hoz, az, hogy egyértelműen meghatározza az immunizálásban érintettek – szülők, orvosok, pedagógusok, az igazgatóság és a szakminisztérium – felelősségét.
2017. november 02., 22:112017. november 02., 22:11
Az új oltástörvény-tervezetről még döntenie kell a képviselőháznak, ám Florian Bodog egészségügyi miniszter a minap bejelentette, hogy nem várják meg a jogszabállyal kapcsolatos parlamenti eljárás végét, hanem már dolgoznak a törvény alkalmazási módszertanán. Az új szabályozás nem a kötelezettségről szól, hanem a gyermekek és az ország lakosságának egészségéről és annak megvédéséről – közölte a tárcavezető.
Az egyik legfontosabb változás, amit az új törvény hoz, hogy egyértelműen megfogalmazza, a védőoltások kötelezők – mondta a tervezetről Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője. Jónak találja az új törvényt azért is, mert világosan leszabályozza az immunizálásban érintettek felelősségét. Nagyon lényeges az egészségügyi minisztérium felelőssége az oltóanyag-beszerzést illetően:
„A szabályozás megfogalmazza végre, hogy a szülő köteles gondoskodni arról, hogy gyereke be legyen oltva. Ha nem oltatja be, addig, amíg nem viszi közösségbe a gyereket, nincs büntetés. A bírság akkor alkalmazható, ha közösségbe vitte a gyerekét, de másfél éven belül nem gondoskodott arról, hogy pótolják az összes elmaradt oltást. És ez az elv szerintem helyes, mert
– fogalmazott a szülők felelősségéről Tar Gyöngyi, egy Brassóban történt példát említve, ahol egy asszisztensnő, aki nem kaphatott kanyaró elleni védőoltást, meghalt egy beoltatlan gyerektől elkapott kanyarós fertőzés következtében. Hozzáfűzte ugyanakkor azt is, hogy amennyiben a szülő nem tudja elvinni gyerekét az immunizálásra, a tervezet szerint gyámot vagy felelőst kell kineveznie maga helyett, aki éppen annyira felelősségre vonható, mint maga a szülő. Véleménye szerint ez a külföldön tartózkodó szülők esetében lesz nagyon lényeges változás. A megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője kitért arra is, hogy az új törvénytervezet szerint
Az előírás szerint a népegészségügyi igazgatóságoknál járványtanászokból, háziorvosokból, gyerek- és újszülöttgyógyászokból álló megyei oltásügyi bizottságok alakulnak, ezek vezetnek majd nyilvántartást a beoltatlan gyerekekről, és tájékoztatják szüleiket a védőoltások fontosságáról.
Kevesen tagadják meg
A védőoltást elutasító szülőket azonban semmivel sem lehet meggyőzni, ez a tapasztalata Soós-Szabó Klárának. A háziorvosok Hargita megyei szövetségének elnöke elmondta, noha továbbra is elenyésző a számuk, az elmúlt években gyakoribbá vált, hogy az interneten összeolvasott megalapozatlan információk alapján a szülők egy kis része visszautasítja gyereke immunizálását. „Az égadta világon semmilyen érvvel nem lehet meggyőzni őket arról, hogy nincs igazuk” – fogalmazott a háziorvos. Egyebek mellett a védőoltások mellékhatásaira hivatkozva ellenzik gyerekeik beoltását, ám – mint azt Soós-Szabó Klára elmondta – harmincöt éves praxisa során az ő rendelőjében egyetlen súlyos védőoltás-mellékhatás sem történt, sőt kollégái rendelőjében sem. Az immunizálásból kimaradók között vannak olyanok is, akiket nem tudnak értesíteni a háziorvosok, ugyanis páciensük vándor életmódot folytat, vagy külföldre ment dolgozni – magyarázta a háziorvosi szövetség elnöke, aki igazságtalannak tartaná, ha az ilyen esetek miatt ők kapnának büntetést. Ha viszont az orvos oltásellenes meggyőződése miatt nem kapja meg egy gyerek a védőoltást, akkor támogatja a szankciót – közölte, ám hozzáfűzte, tudomása szerint a megyében nincs ilyen kollégája.
Megtartotta szerdán első ülését a Victoria-palotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
Egy 15 éves Temes megyei fiú meggyilkolásával gyanúsítanak egy 21 éves fiatalembert és két kiskorút.
Mintegy 819 ezer lej értékben szabott ki bírságot a Hargita megyei tűzoltóság a tűzvédelmi előírások megszegéséért, továbbá három kereskedelmi egységet be is zárattak múlt év végén, idén pedig egy hargitafürdői panzió esetében is így jártak el.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos idő miatt.
Hetvennyolc éves korában elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő, a Székelyudvarhelyi városi RMDSZ szervezet alapító tagja.
Egy személy meghalt, kettő megsebesült a szerda reggel az A1-es autópályán, a Hunyad megyei Piski (Simeria) közelében történt közúti balesetben, amelyben egy személygépkocsi és egy nyergesvontató ütközött egymásnak.
Ismét mínusz 21 fok alá csökkent a hőmérséklet szerdára virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban tizedre pontosan ugyanakkora fagyot mértek, mint pár nappal korábban, Csíkszeredában pedig picivel még hidegebb is volt, mint a hétvégén.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
szóljon hozzá!