Az új szabályozás értelmében minden érintett számon kérhető lesz az immunizálás elmulasztásáért
Fotó: Kristó Róbert
Megkezdte az egészségügyi minisztérium az új védőoltástörvény alkalmazási módszertanának kidolgozását. A jogszabálytervezet a jelenleg érvényben lévő előírásoknál szigorúbb, és a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője szerint a legörvendetesebb változás, amit hoz, az, hogy egyértelműen meghatározza az immunizálásban érintettek – szülők, orvosok, pedagógusok, az igazgatóság és a szakminisztérium – felelősségét.
2017. november 02., 22:112017. november 02., 22:11
Az új oltástörvény-tervezetről még döntenie kell a képviselőháznak, ám Florian Bodog egészségügyi miniszter a minap bejelentette, hogy nem várják meg a jogszabállyal kapcsolatos parlamenti eljárás végét, hanem már dolgoznak a törvény alkalmazási módszertanán. Az új szabályozás nem a kötelezettségről szól, hanem a gyermekek és az ország lakosságának egészségéről és annak megvédéséről – közölte a tárcavezető.
Az egyik legfontosabb változás, amit az új törvény hoz, hogy egyértelműen megfogalmazza, a védőoltások kötelezők – mondta a tervezetről Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője. Jónak találja az új törvényt azért is, mert világosan leszabályozza az immunizálásban érintettek felelősségét. Nagyon lényeges az egészségügyi minisztérium felelőssége az oltóanyag-beszerzést illetően:
„A szabályozás megfogalmazza végre, hogy a szülő köteles gondoskodni arról, hogy gyereke be legyen oltva. Ha nem oltatja be, addig, amíg nem viszi közösségbe a gyereket, nincs büntetés. A bírság akkor alkalmazható, ha közösségbe vitte a gyerekét, de másfél éven belül nem gondoskodott arról, hogy pótolják az összes elmaradt oltást. És ez az elv szerintem helyes, mert
– fogalmazott a szülők felelősségéről Tar Gyöngyi, egy Brassóban történt példát említve, ahol egy asszisztensnő, aki nem kaphatott kanyaró elleni védőoltást, meghalt egy beoltatlan gyerektől elkapott kanyarós fertőzés következtében. Hozzáfűzte ugyanakkor azt is, hogy amennyiben a szülő nem tudja elvinni gyerekét az immunizálásra, a tervezet szerint gyámot vagy felelőst kell kineveznie maga helyett, aki éppen annyira felelősségre vonható, mint maga a szülő. Véleménye szerint ez a külföldön tartózkodó szülők esetében lesz nagyon lényeges változás. A megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője kitért arra is, hogy az új törvénytervezet szerint
Az előírás szerint a népegészségügyi igazgatóságoknál járványtanászokból, háziorvosokból, gyerek- és újszülöttgyógyászokból álló megyei oltásügyi bizottságok alakulnak, ezek vezetnek majd nyilvántartást a beoltatlan gyerekekről, és tájékoztatják szüleiket a védőoltások fontosságáról.
Kevesen tagadják meg
A védőoltást elutasító szülőket azonban semmivel sem lehet meggyőzni, ez a tapasztalata Soós-Szabó Klárának. A háziorvosok Hargita megyei szövetségének elnöke elmondta, noha továbbra is elenyésző a számuk, az elmúlt években gyakoribbá vált, hogy az interneten összeolvasott megalapozatlan információk alapján a szülők egy kis része visszautasítja gyereke immunizálását. „Az égadta világon semmilyen érvvel nem lehet meggyőzni őket arról, hogy nincs igazuk” – fogalmazott a háziorvos. Egyebek mellett a védőoltások mellékhatásaira hivatkozva ellenzik gyerekeik beoltását, ám – mint azt Soós-Szabó Klára elmondta – harmincöt éves praxisa során az ő rendelőjében egyetlen súlyos védőoltás-mellékhatás sem történt, sőt kollégái rendelőjében sem. Az immunizálásból kimaradók között vannak olyanok is, akiket nem tudnak értesíteni a háziorvosok, ugyanis páciensük vándor életmódot folytat, vagy külföldre ment dolgozni – magyarázta a háziorvosi szövetség elnöke, aki igazságtalannak tartaná, ha az ilyen esetek miatt ők kapnának büntetést. Ha viszont az orvos oltásellenes meggyőződése miatt nem kapja meg egy gyerek a védőoltást, akkor támogatja a szankciót – közölte, ám hozzáfűzte, tudomása szerint a megyében nincs ilyen kollégája.
Daniel David oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy két órával megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát, az óraadó tanárok óraszáma pedig csökkenni fog.
Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.
Negyvenhat eltűnt esetet tartanak nyilván Hargita megyében, közülük több mint a fele kiskorú, és jelentős arányban lányok. Minden eltűnést lehetséges bűncselekményként kezel a rendőrség.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a fogyatékkal élő és a rákbeteg személyeknek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Daniel David csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások.
A kormány deficitcsökkentő intézkedései részeként növelni fogja szeptember elsejétől a személygépkocsik úthasználati díját.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Az alkotmánybíróság ügyvivő elnöke csütörtökön pontosítani kívánta, hogy a mandátuma végéhez közeledő három alkotmánybíró egyike sem kért vagy kapott semmilyen juttatást.
Közúti balesethez riasztották a tűzoltókat a Maros megyei Libánfalva térségében, ahol egy személygépkocsi lesodródott az úttestről. A balesetben egy személy megsérült.
Közvitára bocsátotta csütörtökön a honlapján a pénzügyminisztérium az idei deficitcsökkentő intézkedések első csomagját tartalmazó törvénytervezetet.
szóljon hozzá!