Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:34

Nicușor Dan: Románia 3-4 éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket

22:24

Volt csíki műkorcsolyázó képviselte Magyarországot sífutásban az olimpián

22:20

Hazahozzák a pontokat a gyergyóiak Bukarestből

21:24

Megdolgozott a győzelemért a Corona az Ágyúsok ellen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Luxusautók frontális ütközése: egy üzletember életét vesztette, egy terhes nőt helikopterrel vittek kórházba

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

Feltakarítják a traktor után a sarat az aszfalton, de a gazdának kell kifizetnie

Nem volt józan a balesetet okozó fiatal remetei sofőr

Fúrják, robbantják a hegyet, hogy autópálya haladhasson át rajta

Tánczos Barna szerint a magyar közösséget jobban tudják segíteni a kormányon, mint ellenzékben

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó

Megváltozhat-e az Octavian Goga sétány és főgimnázium neve egy törvény miatt?

Ötödik alkalommal is halasztott az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében

Cseke Attila: Küszöbön a közigazgatási reform elfogadása

Ők kapták a díszpolgári és Pro Urbe-díjakat Gyergyószentmiklóson

Díszpolgári címmel tüntették ki Bocsárdi László rendezőt

Fotó: Kolozsi-Borsos Gábor

Négy személy kapta meg idén Gyergyószentmiklós városának legrangosabb kitüntetéseit. A díszpolgári címet a városnapi dísztanácsülésen Bocsárdi László, a Figura színtársulatának alapítója vehette át. Pro Urbe-díjjal tüntették ki Antal Józsefet, a Hóvirág Néptáncegyüttes egykori vezetőjét, aki személyesen vehette át a kitüntetést, míg Bálint Ákos, az Ipartestület Férfikarának volt karnagya és a város gazdasági, kereskedelmi életében fontos szerepet betöltő Miklós András posztumusz részesült az elismerésben. A díjak átadásakor elhangzott méltatásokból osztunk meg részleteket.

Gergely Imre

2017. december 05., 17:582017. december 05., 17:58

2017. december 05., 18:182017. december 05., 18:18

„Harminchárom évvel ezelőtt, egy frissen végzett vegyészmérnök tudatosan keresett egy olyan helyet, ahol színházat csinálhat, mert érezte, folytatnia kell azt a tevékenységet, amibe diákszínjátszóként Temesváron a Tháliánál belekóstolt, beleszeretett. Feleségének szülővárosát, Gyergyószentmiklóst választotta, ahol nemcsak befogadásra talált kezdeményezése, hanem jó termőtalajnak is bizonyult ez a hely.

Olyan csoport alakult Figura néven, ahová rövid időn belül a színházi szakma jött előadásokat nézni, feltöltődni. Innen indult a rendezői szak elvégzésére, ahol azóta már tanít is. Az itt szerzett tapasztalatok segítségével újította meg a sepsiszentgyörgyi színházat, és talán még az olyan jelentős díjainak a mélyén is ott lapulnak a figurás évek, mint a Jászai Mari-díj, a Román Művelődési Minisztérium Országos Rendezői Díja, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje vagy az UNITER-díj.

Egy hasonlattal élve, a Bocsárdi László által 33 évvel ezelőtt elültetett Figura-fa azóta is termi gyümölcseit. Bocsárdi László itt hozta létre Erdély legjelentősebb kísérleti színházi társulatát, és ebből alakult a hetedik romániai magyar színház. Jelenleg a kulturális életnek egy olyan alappillére a Figura Stúdió Színház, mely szervesen hozzájárul a megyei jogú város hétköznapjaihoz és ünnepeihez. Saját és meghívott előadásaival rendszeres színházi élményt biztosít az egész Gyergyói-medence számára” (...) – hangzottak Vincze Csilla méltató szavai, amelyeket az ősfigurások nevében mondott el.

Antal József Pro Urbe-díjat vehetett át

Fotó: Kolozsi-Borsos Gábor

Antal József, aki 45 éve ápolja a Hóvirágot

„Ha azt mondom, hogy hóvirág, sokaknak a tavasz első virága jut eszébe, viszont nekünk, gyergyószentmiklósiaknak e szó hallatán a 45 éves néptáncegyüttes székelyruhás fiataljai és az ők vezetői. Köztük Antal József, vagy ahogy sokan ismerik, Jóska bácsi, akinek neve az 1990-es és 2000-es évek elején összefonódott a Hóvirág Néptáncegyüttes nevével. Antal József laudációját Ráduly Andrea osztotta meg a hallgatókkal.

Jóska bácsi életében már 1966-tól jelen van a néptánc és népzene. Az öntöde főállású munkatársa, és mellette a vállalat kulturális csoportjának tagja is volt. Miután a nagyvállalatok együttesei az 1970-es évek elején összeolvadtak, a Városi Művelődési Ház Néptáncegyüttesének tagjaként lépett fel különböző fesztiválokon. Az 1972 őszén Hóvirág néven bejegyzett néptánccsoport alapító tagja.

1988-2003. között a csoport vezetője lett, ahogy ő mondaná „átvette a csizmát Ördög Pista bácsitól”, azaz elődjétől. Táncmesteri tevékenységét 15 éven keresztül nagy odaadással végezte. S habár a csizmáját már a szegre felakasztotta, az együttes tevékenységét mind a mai napig figyelemmel követi. Közösségépítő munkájának eredménye nemcsak az együttes életében ragadható meg.

Részt vett a Gyergyószentmiklósi Művelődési Ház építésében, mely ma már több mint negyven éve áll a kultúra szolgálatában (...)

– hangzott el a méltatásban.

Fotó: Kolozsi-Borsos Gábor

Bálint Ákos, aki játszva tanított és szívből énekelt

„Bálint Ákos népművelő, tankönyvíró, zeneszerző, karnagy városunk közéletéért, kulturális szellemiségéért sokat tett 1918-tól kezdődően 1983-ban bekövetkezett haláláig: 1918-tól 1953-ig tanítóként, majd iskolaigazgatóként, 1954-1956. között a gyergyói múzeum munkatársaként, 1923-1973. között, 50 éven át, a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikarának vezetőjeként.

1893. június 2-án született Csíkszentimrén, 1918-ban került Gyergyószentmiklósra, kántortanítói képesítése megszerzése után, ahol a tanítás mellett tudományos tevékenységet is végzett, 1922-ben jelent meg Öröm Ábécé című tankönyve. A több javított kiadást is megért, és két évtizedig forgalomban levő tankönyv mozgással, cselekvéssel, mondókázással, fejtörőkkel, mesékkel, tehát a gyermek aktív közreműködésével, játszva tanított. (...)

Bálint Ákos 50 évig dolgozott a gyergyószentmiklósi férfikar vezetőjeként. Vezetésével az énekkar fénykorát élte. Megszaporodtak a vendégszereplések, országos elismerésre tett szert a kórus. Dalosversenyeken szerzett elismerések, dicsérő oklevelek, jutalom-serlegek őrzik ma is e korszaknak az emlékét.

A szülőföld iránti szeretet jegyében nevelte a kórust. Tapasztalta, hogy az egész lelki és szellemi életünknek, kultúránknak vissza kell hajolnia a néplélekhez, onnan kell öntudatra hoznia, kiművelnie az igazi értéket, és érzi a nép öntudatának emelésében ráháruló szerepét, így a 60-as évektől a kórus műsorán már a népdal az uralkodó. Népdalgyűjtéssel is foglalkozott a 30-as évektől kezdve.

300 székely népdalt jegyzett le, azonban a gyűjtemény, sajnos, kiadatlan maradt.

Kiadatlan maradt a Gyilkostói szonáta c. férfikari műve, vagy a Jelige című mű is, amelyeket azonban a gyergyószentmiklósi férfikórus nem hagyott veszni, hisz ezek ma is, annyi évtized múlva is szerepelnek a kórus repertoárjában – ismertette a laudációban Bálint Ákos életútját Jakab Bálint Márton.

Miklós András, aki épített

„Miklós András Gyergyószentmiklóson született 1927. július 17-én. A kereskedőmesterséget örmény családnál, Zárug Istvánnál sajátította el, ahol inasként, segédként dolgozott, majd önálló kereskedőként. 1962-ben évben, 35 évesen igazgatói kinevezést kapott a helyi Kereskedelmi Vállalathoz, és

20 éven át Gyergyószentmiklós kereskedelmi hálózatának fejlesztését végezte, hozzáértő tevékenységével, példaértékű vezető, szervező és irányító munkájával.

Ekkor vette kezdetét a főtér régi egységeinek nagyobb méretű átalakítása, új bútorzattal való berendezése, az úgynevezett kisgépesítési hitelek révén szakosítva az eladási egységeket. (...) Említésre méltó a város felszegi részén átadott kereskedelmi komplexum is, melyben helyet kapott egy modern élelmiszerüzlet, falatozó, mészárszék, húsfeldolgozó részleg, zöldségüzlet, gyógyszertár is. Mindezek mellett számos gyergyószentmiklósi épület, létesítmény megvalósításához nagyban hozzájárult igazgatóként Miklós András, aki 2008. április 27-én hunyt el” – ismertette a méltatásban Miklós András munkásságát Czink Gábor.