Hivatalosan ilyen piros ponttal kell jelezni, ha egy épület földrengésveszélyes
Fotó: Bíró Blanka
A hét eleji törökországi katasztrófa után néhány nappal felkérték a romániai prefektusokat, hogy készíttessenek jegyzéket a földrengésveszélyes épületekről. Amúgy ezeket az épületeket a megyei sürgősségi felügyelőségek tartják nyilván és a megyei önkormányzatok tudomására hozzák minden év szeptemberében. Idén pályázni is lehetett a fejlesztési minisztériumnál ezek megerősítésére, de az első, csaknem kétszáz nyertes között nincs egyetlen Maros, Hargita és Kovászna megyei épület sem.
2023. február 11., 19:402023. február 11., 19:40
Törökországot hétfőn hajnalban több tízezer ember életét követelő, 7,8-as erősségű földrengés rázta meg, és ennek következtében újra időszerűvé vált Romániában is a földrengésveszélyes épületek kérdése. Igaz, hogy
A fejlesztési minisztérium idén hirdette meg a földrengésveszélyes épületek felújítását, megerősítését célzó pályázatát, és a napokban közzé is tették, hogy melyek azok az épületek, amelyeket uniós pénzalapokból lehet megerősíteni.
A minisztériumot vezető Cseke Attila arról számolt be, hogy 262 millió euró értékben 162 közintézmény – iskola, egészségügyi intézmény, hivatal – székházának földrengésvédelmi és energetikai felújítását végzik el, húsz másik – 179 millió euró értékű – projekt pedig 76 társasház megerősítésére vonatkozik. Az épületek nagy része Bukarestben található,
A földrengésveszélyes épületek nyilvántartása a megyei sürgősségi felügyelőségek feladatai közé tartozik. Minden év szeptemberében a megyei képviselő-testületek elfogadják az éves katasztrófavédelmi tervet, amelyben külön fejezet van a földrengésveszélyre vonatkozóan.
A Maros megyei önkormányzat – amúgy jól átlátható – honlapján könnyen megtaláltuk a tavaly szeptemberi határozatot, amelyben az áll, hogy Maros megyében a Kis- és Nagy-Küküllő környéki településeken előfordulhat földrengés, akár 4–6-os magnitúdójú is. A határozatban
Hét épület esetében végezték el a szakértői felmérést, ezek között van négy tömbházlakás Marosvásárhelyen, de a nyárádszentannai református templom és két dicsőszentmártoni épület is. A bővebb listán több vidéki iskola, orvosi rendelő, templom és lakóház is megtalálható.
A Hargita Megyei Tanács honlapján külön művészet megkeresni egy határozattervezetet. Ha mégis megtaláltuk, akkor nehézséget jelenthet a tanulmányozása. Például a katasztrófavédelmi intézkedéseket tartalmazó határozattervezet egy 188 oldalas, beszkennelt szöveg, ami nehezen átlátható. Ebben
amelyből az derül ki, hogy Hargita megye 80 százaléka E besorolásban van, a többi pedig D és F besorolásban. De hogy mit is jelent ez, azt nem tudjuk meg.
A Hargita megyei veszélyeztettet épületekre vonatkozó adatokat elkértük a megyei sürgősségi felügyelőségtől, ennek sajtószóvivője, Alina Ciobotariu azt nyilatkozta a Székelyhonnak, hogy
Kovászna megyében pár évvel ezelőtt szerepelt egy lakóház a fejlesztési minisztérium jegyzékén mint földrengésveszélyes épület, amely esetében szakértői véleményezést rendeltek el, de azt nem tudni, hogy került-e pénz erre, illetve megerősítették-e.
Kovászna Megye Tanácsának honlapján noha jól átláthatók és tanulmányozhatók az elfogadott határozattervezetek, sem a 2022-es, sem a 2021-es augusztus-decemberi határozatok között nem találtuk meg az éves katasztrófavédelmi intézkedések elfogadásáról szóló döntést, így az esetleges veszélyeztetett épületek jegyzékét sem.
Az erdélyi magyarság magas részvétele a romániai elnökválasztás vasárnapi döntő fordulójában azt mutatja, hogy az erdélyi magyar emberek érezték ennek a választásnak a jelentőségét, súlyát, veszélyeit, lehetőségeit – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője elismerte vereségét választási ellenfelével, Nicușor Dannal szemben. Egy videóüzenetben arra kérte támogatóit, hogy folytassák a „harcot az igazságért”.
Nicușor Dan nyerte a romániai elnökválasztás második fordulóját a leadott szavazatok százszázalékos feldolgozottsága alapján.
Nicușor Dan független elnökjelölt az urnazárás után vasárnap este kijelentette, hogy az elnökválasztáson a „mélyreható” változást akaró közösség győzött Romániában.
George Simion vasárnap este, a második elnökválasztási forduló 21 órai exit poll felmérések eredményeinek közzététele után kijelentette, hogy a valós változást akaró román nép nevében magának követeli a választási győzelmet.
Míg a szavazatszámlálás kezdetén alig pár százalék volt a különbség a két jelölt között, a részeredmények folyamatos feldolgozása során Nicușor Dan egyre nagyobb előnyre tesz szert. De lássuk, hogy mit hoz majd a reggel.
Az exit poll eredmények alapján a függetlenként indult Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere a szavazatok 54 százalékát, míg George Simion, az AUR elnökjelöltje 45 százalékát szerezhette meg.
Példátlanul felfokozott hangulatban zajlott az elmúlt két hét, az elnökválasztás két fordulója közötti időszak. Hamarosan kiderül, hogy miért is.
Székelyföld egyik utolsó, teljes felújításra váró erődtemplomát kikezdte az idő vasfoga, de méltóságából nem veszített. Az Árkos fölött őrködő szakrális épületegyüttes helyén már a kezdetekben is unitárius templom állhatott.
Romániai idő szerint vasárnap 18:30-ig több mint 1,5 milió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
1 hozzászólás