
Hivatalosan ilyen piros ponttal kell jelezni, ha egy épület földrengésveszélyes
Fotó: Bíró Blanka
A hét eleji törökországi katasztrófa után néhány nappal felkérték a romániai prefektusokat, hogy készíttessenek jegyzéket a földrengésveszélyes épületekről. Amúgy ezeket az épületeket a megyei sürgősségi felügyelőségek tartják nyilván és a megyei önkormányzatok tudomására hozzák minden év szeptemberében. Idén pályázni is lehetett a fejlesztési minisztériumnál ezek megerősítésére, de az első, csaknem kétszáz nyertes között nincs egyetlen Maros, Hargita és Kovászna megyei épület sem.
2023. február 11., 19:402023. február 11., 19:40
Törökországot hétfőn hajnalban több tízezer ember életét követelő, 7,8-as erősségű földrengés rázta meg, és ennek következtében újra időszerűvé vált Romániában is a földrengésveszélyes épületek kérdése. Igaz, hogy
A fejlesztési minisztérium idén hirdette meg a földrengésveszélyes épületek felújítását, megerősítését célzó pályázatát, és a napokban közzé is tették, hogy melyek azok az épületek, amelyeket uniós pénzalapokból lehet megerősíteni.
A minisztériumot vezető Cseke Attila arról számolt be, hogy 262 millió euró értékben 162 közintézmény – iskola, egészségügyi intézmény, hivatal – székházának földrengésvédelmi és energetikai felújítását végzik el, húsz másik – 179 millió euró értékű – projekt pedig 76 társasház megerősítésére vonatkozik. Az épületek nagy része Bukarestben található,
A földrengésveszélyes épületek nyilvántartása a megyei sürgősségi felügyelőségek feladatai közé tartozik. Minden év szeptemberében a megyei képviselő-testületek elfogadják az éves katasztrófavédelmi tervet, amelyben külön fejezet van a földrengésveszélyre vonatkozóan.
A Maros megyei önkormányzat – amúgy jól átlátható – honlapján könnyen megtaláltuk a tavaly szeptemberi határozatot, amelyben az áll, hogy Maros megyében a Kis- és Nagy-Küküllő környéki településeken előfordulhat földrengés, akár 4–6-os magnitúdójú is. A határozatban
Hét épület esetében végezték el a szakértői felmérést, ezek között van négy tömbházlakás Marosvásárhelyen, de a nyárádszentannai református templom és két dicsőszentmártoni épület is. A bővebb listán több vidéki iskola, orvosi rendelő, templom és lakóház is megtalálható.
A Hargita Megyei Tanács honlapján külön művészet megkeresni egy határozattervezetet. Ha mégis megtaláltuk, akkor nehézséget jelenthet a tanulmányozása. Például a katasztrófavédelmi intézkedéseket tartalmazó határozattervezet egy 188 oldalas, beszkennelt szöveg, ami nehezen átlátható. Ebben
amelyből az derül ki, hogy Hargita megye 80 százaléka E besorolásban van, a többi pedig D és F besorolásban. De hogy mit is jelent ez, azt nem tudjuk meg.
A Hargita megyei veszélyeztettet épületekre vonatkozó adatokat elkértük a megyei sürgősségi felügyelőségtől, ennek sajtószóvivője, Alina Ciobotariu azt nyilatkozta a Székelyhonnak, hogy
Kovászna megyében pár évvel ezelőtt szerepelt egy lakóház a fejlesztési minisztérium jegyzékén mint földrengésveszélyes épület, amely esetében szakértői véleményezést rendeltek el, de azt nem tudni, hogy került-e pénz erre, illetve megerősítették-e.
Kovászna Megye Tanácsának honlapján noha jól átláthatók és tanulmányozhatók az elfogadott határozattervezetek, sem a 2022-es, sem a 2021-es augusztus-decemberi határozatok között nem találtuk meg az éves katasztrófavédelmi intézkedések elfogadásáról szóló döntést, így az esetleges veszélyeztetett épületek jegyzékét sem.
Elkezdődött a beiratkozás a 2026-os nyári érettségi vizsgaidőszakra, a végzősöknek pedig június 4-én véget ér a tanév. A szóbeli vizsgák jövő héten, az írásbeli megmérettetések pedig június 29-én kezdődnek.
Kelemen Hunor szerint Eugen Tomac esetleges miniszterelnökké jelölése „még vészmegoldásnak sem” tekinthető.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakciói nem fognak bizalmat szavazni egy olyan kormánynak, amelyben a párt nem vesz részt – jelentette ki kedden Ștefăniță Avrămescu képviselő.
Vélhetően június második felében nyitják meg a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be kedden a brassói regionális útigazgatóság szóvivője.
A miniszterelnök kijelölésének és egy biztos parlamenti támogatást élvező stabil kormány megalakításának késlekedése az ország politikai, gazdasági, társadalmi és biztonsági helyzetének gyors ütemű romlásához vezet – jelentette ki Traian Băsescu.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője, Daniel Fenechiu kedden kijelentette, hogy véleménye szerint pártja nem fogja támogatni Eugen Tomac miniszterelnökké jelölését.
77 évesen elhunyt Kurkó Árpád a Hargita Gyöngye (Perla Harghitei) ásványvíz-palackozó korábbi vezérigazgatója.
Személyszállító busz balesetezett kedden a Maros megyei Mezősályin. A jármű hat utasa közül három kiskorút kórházba kellett szállítani.
Gyengült kedden a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,2556 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 0,67 banis (0,12 százalékos) emelkedést jelent a legutóbbi banki napon közölt 5,2489 lejhez képest.
Több mint 260 bírságot szabtak ki, 15 jogosítványt vontak be és 77 esethez vonultak ki a rendőrök Hargita megyében a hosszú hétvége alatt, miközben fokozott közúti ellenőrzéseket tartottak.
1 hozzászólás