
Munka a mezőn. A súlyos alapanyaghiány meglátszik majd az éves terméshozamon
Fotó: Haáz Vince
A műtrágya rendkívüli drágulása miatt a gazdák idén nem fognak tudni elegendő mennyiségű tápanyagot használni a földeken, és az agrárszakemberek szerint emiatt – még kedvező időjárási körülmények mellett is – borítékolható a terméscsökkenés. Van, aki szerint sok kisgazda kirostálódik idén az agráriumból, a nagytermelők viszont a kilátástalan helyzet ellenére is kénytelenek folytatni tevékenységüket, különben tönkremennek. Egyes szakemberek szerint az agrárszektor problémái társadalmi szintű gondokhoz vezethetnek, hiszen a drágulási hullám végighömpölyög a teljes termelési, fogyasztói láncon, és a sor végén álló fogyasztó számára az lesz a kérdés, hogy meg tudja-e vásárolni a leveshez szükséges krumplit.
2022. február 07., 21:382022. február 07., 21:38
2022. február 08., 12:062022. február 08., 12:06
Még a tapasztalt, évtizedek óta gazdálkodó termelők sem számítottak olyan nagy drágulásra, mint ami bekövetkezett az agrárszektorban az energiaárak elszállása miatt. Leginkább a műtrágya ára ment fel, hiszen annak a földgáz a legfontosabb alapanyaga, de az üzemanyagköltségek is sokat emelkedtek, és ez minden másnak az árára is kihatott.
„Nem gondoltuk, hogy ennyire kemény lesz.
A műtrágya csak az egyik tényező. Minden drágult, amit meg kell venni, vegyszer, vetőmag, minden” – foglalta össze a kialakult helyzetet Varga Nagy László. A székelykeresztúri agrármérnök mintegy száz hektáron gazdálkodik, és mint mondta, ő 800 kilogrammnyi műtrágyát használ el egy hektár burgonyaföldön, amit szerves trágyával egészít ki, de a nagy krumplitermesztő vidékeken – például a Csíki-medencében, Kovászna, Brassó megyében – a gazdák 1200 kilós mennyiséget használnak, idén viszont biztosan nem tudják ezt megengedni maguknak. Az agrármérnök számításai szerint
Egyes költségek 200 százalékra nőttek, de összességében számolva is 50-60 százalékkal drágul idén egy hektárnyi földterület megművelésének a költsége. Varga Nagy László szerint kérdéses az is, hogy a kistermelők meg tudják-e majd venni a minősített vetőmagokat, vagy amikor elfogynak a visszaültethető vetőmagkészleteik, akkor abbahagyják-e termelést. „Egy hatalmas rostálódás lesz szerintem, és sokan ki fognak hullni” – vélekedett az agrármérnök.
A gazda abban is biztos, hogy idén összességében is lényegesen kisebb lesz a terméshozam a földeken, még kedvező időjárási körülmények mellett is, mivel a drágulás miatt kevesebb műtrágyát szórnak majd ki a földekre a gazdák.
– fogalmazott. A terméscsökkenés pedig katalizátora lesz a termények újbóli drágulásának, de számára kérdés az is, hogy lesz-e majd aki olyan áron megfizesse a terményeket. Szerinte állami támogatással lehetne megoldani a kialakult helyzetet, de az ország költségvetése alapján kételkedik abban, hogy abból jutna elegendő pénz a mezőgazdaságra.
A szakemberek egyöntetű véleménye szerint idén nem tudnak majd annyi műtrágyát használni a gazdák, mint amennyire szükség lenne.
Fotó: Beliczay László
Varga Nagy László még időben, jó áron meg tudta vásárolni az idénre szükséges műtrágyát, de még így is azt gondolja, hogy nem az idei lesz a pályafutása alatt megélt legjobb mezőgazdasági esztendő. Korábban állattenyésztéssel is foglalkozott, de az állandó munkaerőhiány, illetve a megbízhatatlan munkások, továbbá idős kora miatt 72 óra alatt megvált a teljes, mintegy 300 egyedet számláló szarvasmarha-, juh- és sertésállományától. „A rabja vagy a farmodnak és a vállalkozásodnak” – mondta. Ennek ellenére kitartásra biztatja a fiatal gazdákat, mondván, bármikor le lehet mondani a szakmáról, de újrakezdeni már nem lehet.
„Jelenleg 3200-3400 lejbe kerül egy tonna műtrágya ÁFA nélkül. Tehát 4000 lejes árról beszélgetünk. Erre a piac nem nagyon tud mit lépni.
– summázta a helyzetet Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Ő is azt tartja valószínűnek, hogy idén a gazdák a szükségesnél kevesebb műtrágyát fognak használni, nem hiszi, hogy hitelfelvételhez folyamodnának azért, hogy az őszi számításaiknál jóval drágábban is be tudják szerezni az idénre szükséges mennyiséget. Emiatt ő is azt valószínűsíti, hogy az átlagosnál kisebb lesz az idei termés. Itt mutatkozik meg az eredménye annak is, hogy a termények, illetve a mezőgazdasági termelők által előállított árucikkek ára nem követi a mezőgazdasági inputok (ráfordítások) költségét.
– magyarázta Romfeld Zsolt. A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerinte teljesen kiszámíthatatlanná vált a mezőgazdaság helyzete – az is megtörténhet, hogy tavaszig valamelyest lecsökken a műtrágya ára, a gazdák újraszámolják a költségeket, és a vegetációs időszakban megpróbálják pótolni a kiesett műtrágyamennyiséget, ugyanakkor egyáltalán nem elképzelhetetlen az sem, hogy nem változik semmi, akkor viszont bajok lesznek az agráriumban.
Bölöni Ferenc, a mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki képviselője, illetve a Románi Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) alelnöke szerint
Úgy véli, a kistermelők valamennyire tudják pótolni a műtrágyát szerves trágyával, de valószínűnek tartja, hogy még így is csökkenteniük kell a megművelt területeik méretét, ha viszont nem kapnak valamilyen segítséget, akkor abbahagyják, különben csődbe mennek. „A gazdáknak nincsenek tartalékai. Ha nem változik semmi, akkor kellene valamilyen támogatást biztosítson a kormány. A termények ára egy darabig nőhet, de hiába kérek én 6-7 lejt egy kiló almáért vagy sárgarépáért, mert egyszerűen nem lesz, amiből kifizessék, és akkor azt mondja az idős néni, hogy a levesbe nem tesz három sárgarépát, csak egyet. Tehát a vásárlóerő nem tudja követni ezt az inflációt és drágulást” – fogalmazott a szakember.
Abban viszont biztos, hogy számukra nincs visszaút idén, minden kilátástalan körülmény ellenére muszáj belevágjanak az új szezonba és valahogy túl kell éljék azt, hiszen „el vannak indítva a növénykultúrák, a búza, őszi árpa, rozs, a burgonyaterületek elő vannak készítve, a vetőburgonyájuk már készleten van, az emberekkel a szerződéseik már meg vannak kötve – tehát nagy pénzek forognak kockán. Az utolsó tartalékokat felélve ezt vagy megpróbálják fenntartani a farmerek, vagy tönkremennek egy év alatt. Az állam erre valamilyen formában kell találjon megoldást” – fogalmazott a szakember.
A mezőgazdasági minisztériumban tavaly decemberben bizottságot hoztak létre a műtrágyaválság kezelésére, mostanra azonban kiderült, hogy sem a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságában, sem a szakminisztériumban nem körvonalazódik hatékony és gyors megoldás. A témával kapcsolatban Könczei Csaba háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő lapcsaládunk érdeklődésére elmondta,
A háromszéki mezőgazdasági szakember szerint azonban a gazdák egy része ősszel már beszerezte a tavaszra szükséges műtrágyamennyiséget, így az idei esztendő nem fog túl nagy megrázkódtatást jelenteni.
A Declic Közösség szerdán több mint 62 ezer aláírást tartalmazó petíciót nyújtott be az egészségügyi minisztériumhoz, amelyben az elektronikus cigaretták használatának betiltását sürgetik valamennyi zárt légterű nyilvános helyeken.
A mezőgazdasági minisztérium törvénytervezetet dolgoz ki valamennyi agrár-élelmiszeripari termék kereskedelmi árrésének automatikus korlátozásáról arra az esetre, ha az infláció meghaladja az 5-6 százalékot – jelentette be az agrárminiszter.
A polgármesterek és a megyei tanácselnökök kétfordulós megválasztását bevezető törvénytervezetet iktatott szerdán a parlamentben a Románok Egyesüléséért Szövetsége (AUR).
Miközben a körülményekre és a fogadtatásra panaszkodtak, azt azért fontosnak tartották megjegyezni az AFC Hermannstadt egyik szurkolótáborának tagjai, hogy a csíkszeredai drukkerek annak az országnak a nevét skandálták, akiknek „lakói Mongóliából jöttek”.
A mezőgazdasági minisztérium jogszabálymódosításra készül annak érdekében, hogy az EU-ból Romániába érkező fagyasztott sertéshúst ne lehessen friss húsként feltüntetve értékesíteni – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A közigazgatási reformról szóló sürgősségi rendelet hamarosan megjelenik a Hivatalos Közlönyben – jelentette be szerdán a Facebook-oldalán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Több mint 50 alkalommal riasztották a Hargita megyei hivatásos tűzoltókat február 20–24. között. A bevetések főként elsősegélynyújtási feladatokat jelentettek.
Egy 800 milliméter átmérőjű fővezeték hibásodott meg Marosvásárhelyen a Szabadi utca térségében, ennek javítása miatt zavaros víz folyhat a csapokon.
Hargita megyében először szerveznek óvóhelyre vonulási gyakorlatot a polgárvédelem hetén. Február 26-án és március 4-én Tusnádfürdőn és Székelyudvarhelyen szimulálják a lakosság kimenekítését. Mindeközben a megye tűzoltóságai nyílt napokra készülnek.
Slatina polgármestere a szerencsejátékok működését betiltó határozattervezetet készül benyújtani a városi tanács elé.
szóljon hozzá!