
Munka a mezőn. A súlyos alapanyaghiány meglátszik majd az éves terméshozamon
Fotó: Haáz Vince
A műtrágya rendkívüli drágulása miatt a gazdák idén nem fognak tudni elegendő mennyiségű tápanyagot használni a földeken, és az agrárszakemberek szerint emiatt – még kedvező időjárási körülmények mellett is – borítékolható a terméscsökkenés. Van, aki szerint sok kisgazda kirostálódik idén az agráriumból, a nagytermelők viszont a kilátástalan helyzet ellenére is kénytelenek folytatni tevékenységüket, különben tönkremennek. Egyes szakemberek szerint az agrárszektor problémái társadalmi szintű gondokhoz vezethetnek, hiszen a drágulási hullám végighömpölyög a teljes termelési, fogyasztói láncon, és a sor végén álló fogyasztó számára az lesz a kérdés, hogy meg tudja-e vásárolni a leveshez szükséges krumplit.
2022. február 07., 21:382022. február 07., 21:38
2022. február 08., 12:062022. február 08., 12:06
Még a tapasztalt, évtizedek óta gazdálkodó termelők sem számítottak olyan nagy drágulásra, mint ami bekövetkezett az agrárszektorban az energiaárak elszállása miatt. Leginkább a műtrágya ára ment fel, hiszen annak a földgáz a legfontosabb alapanyaga, de az üzemanyagköltségek is sokat emelkedtek, és ez minden másnak az árára is kihatott.
„Nem gondoltuk, hogy ennyire kemény lesz.
A műtrágya csak az egyik tényező. Minden drágult, amit meg kell venni, vegyszer, vetőmag, minden” – foglalta össze a kialakult helyzetet Varga Nagy László. A székelykeresztúri agrármérnök mintegy száz hektáron gazdálkodik, és mint mondta, ő 800 kilogrammnyi műtrágyát használ el egy hektár burgonyaföldön, amit szerves trágyával egészít ki, de a nagy krumplitermesztő vidékeken – például a Csíki-medencében, Kovászna, Brassó megyében – a gazdák 1200 kilós mennyiséget használnak, idén viszont biztosan nem tudják ezt megengedni maguknak. Az agrármérnök számításai szerint
Egyes költségek 200 százalékra nőttek, de összességében számolva is 50-60 százalékkal drágul idén egy hektárnyi földterület megművelésének a költsége. Varga Nagy László szerint kérdéses az is, hogy a kistermelők meg tudják-e majd venni a minősített vetőmagokat, vagy amikor elfogynak a visszaültethető vetőmagkészleteik, akkor abbahagyják-e termelést. „Egy hatalmas rostálódás lesz szerintem, és sokan ki fognak hullni” – vélekedett az agrármérnök.
A gazda abban is biztos, hogy idén összességében is lényegesen kisebb lesz a terméshozam a földeken, még kedvező időjárási körülmények mellett is, mivel a drágulás miatt kevesebb műtrágyát szórnak majd ki a földekre a gazdák.
– fogalmazott. A terméscsökkenés pedig katalizátora lesz a termények újbóli drágulásának, de számára kérdés az is, hogy lesz-e majd aki olyan áron megfizesse a terményeket. Szerinte állami támogatással lehetne megoldani a kialakult helyzetet, de az ország költségvetése alapján kételkedik abban, hogy abból jutna elegendő pénz a mezőgazdaságra.
A szakemberek egyöntetű véleménye szerint idén nem tudnak majd annyi műtrágyát használni a gazdák, mint amennyire szükség lenne.
Fotó: Beliczay László
Varga Nagy László még időben, jó áron meg tudta vásárolni az idénre szükséges műtrágyát, de még így is azt gondolja, hogy nem az idei lesz a pályafutása alatt megélt legjobb mezőgazdasági esztendő. Korábban állattenyésztéssel is foglalkozott, de az állandó munkaerőhiány, illetve a megbízhatatlan munkások, továbbá idős kora miatt 72 óra alatt megvált a teljes, mintegy 300 egyedet számláló szarvasmarha-, juh- és sertésállományától. „A rabja vagy a farmodnak és a vállalkozásodnak” – mondta. Ennek ellenére kitartásra biztatja a fiatal gazdákat, mondván, bármikor le lehet mondani a szakmáról, de újrakezdeni már nem lehet.
„Jelenleg 3200-3400 lejbe kerül egy tonna műtrágya ÁFA nélkül. Tehát 4000 lejes árról beszélgetünk. Erre a piac nem nagyon tud mit lépni.
– summázta a helyzetet Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Ő is azt tartja valószínűnek, hogy idén a gazdák a szükségesnél kevesebb műtrágyát fognak használni, nem hiszi, hogy hitelfelvételhez folyamodnának azért, hogy az őszi számításaiknál jóval drágábban is be tudják szerezni az idénre szükséges mennyiséget. Emiatt ő is azt valószínűsíti, hogy az átlagosnál kisebb lesz az idei termés. Itt mutatkozik meg az eredménye annak is, hogy a termények, illetve a mezőgazdasági termelők által előállított árucikkek ára nem követi a mezőgazdasági inputok (ráfordítások) költségét.
– magyarázta Romfeld Zsolt. A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerinte teljesen kiszámíthatatlanná vált a mezőgazdaság helyzete – az is megtörténhet, hogy tavaszig valamelyest lecsökken a műtrágya ára, a gazdák újraszámolják a költségeket, és a vegetációs időszakban megpróbálják pótolni a kiesett műtrágyamennyiséget, ugyanakkor egyáltalán nem elképzelhetetlen az sem, hogy nem változik semmi, akkor viszont bajok lesznek az agráriumban.
Bölöni Ferenc, a mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki képviselője, illetve a Románi Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) alelnöke szerint
Úgy véli, a kistermelők valamennyire tudják pótolni a műtrágyát szerves trágyával, de valószínűnek tartja, hogy még így is csökkenteniük kell a megművelt területeik méretét, ha viszont nem kapnak valamilyen segítséget, akkor abbahagyják, különben csődbe mennek. „A gazdáknak nincsenek tartalékai. Ha nem változik semmi, akkor kellene valamilyen támogatást biztosítson a kormány. A termények ára egy darabig nőhet, de hiába kérek én 6-7 lejt egy kiló almáért vagy sárgarépáért, mert egyszerűen nem lesz, amiből kifizessék, és akkor azt mondja az idős néni, hogy a levesbe nem tesz három sárgarépát, csak egyet. Tehát a vásárlóerő nem tudja követni ezt az inflációt és drágulást” – fogalmazott a szakember.
Abban viszont biztos, hogy számukra nincs visszaút idén, minden kilátástalan körülmény ellenére muszáj belevágjanak az új szezonba és valahogy túl kell éljék azt, hiszen „el vannak indítva a növénykultúrák, a búza, őszi árpa, rozs, a burgonyaterületek elő vannak készítve, a vetőburgonyájuk már készleten van, az emberekkel a szerződéseik már meg vannak kötve – tehát nagy pénzek forognak kockán. Az utolsó tartalékokat felélve ezt vagy megpróbálják fenntartani a farmerek, vagy tönkremennek egy év alatt. Az állam erre valamilyen formában kell találjon megoldást” – fogalmazott a szakember.
A mezőgazdasági minisztériumban tavaly decemberben bizottságot hoztak létre a műtrágyaválság kezelésére, mostanra azonban kiderült, hogy sem a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságában, sem a szakminisztériumban nem körvonalazódik hatékony és gyors megoldás. A témával kapcsolatban Könczei Csaba háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő lapcsaládunk érdeklődésére elmondta,
A háromszéki mezőgazdasági szakember szerint azonban a gazdák egy része ősszel már beszerezte a tavaszra szükséges műtrágyamennyiséget, így az idei esztendő nem fog túl nagy megrázkódtatást jelenteni.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
szóljon hozzá!