Hirdetés
Hirdetés

Nagy erőpróba lesz az idei szezon a mezőgazdaságban

Munka a mezőn. 
A súlyos alapanyaghiány meglátszik majd az éves terméshozamon •  Fotó: Haáz Vince

Munka a mezőn. A súlyos alapanyaghiány meglátszik majd az éves terméshozamon

Fotó: Haáz Vince

A műtrágya rendkívüli drágulása miatt a gazdák idén nem fognak tudni elegendő mennyiségű tápanyagot használni a földeken, és az agrárszakemberek szerint emiatt – még kedvező időjárási körülmények mellett is – borítékolható a terméscsökkenés. Van, aki szerint sok kisgazda kirostálódik idén az agráriumból, a nagytermelők viszont a kilátástalan helyzet ellenére is kénytelenek folytatni tevékenységüket, különben tönkremennek. Egyes szakemberek szerint az agrárszektor problémái társadalmi szintű gondokhoz vezethetnek, hiszen a drágulási hullám végighömpölyög a teljes termelési, fogyasztói láncon, és a sor végén álló fogyasztó számára az lesz a kérdés, hogy meg tudja-e vásárolni a leveshez szükséges krumplit.

Széchely István

2022. február 07., 21:382022. február 07., 21:38

2022. február 08., 12:062022. február 08., 12:06

Még a tapasztalt, évtizedek óta gazdálkodó termelők sem számítottak olyan nagy drágulásra, mint ami bekövetkezett az agrárszektorban az energiaárak elszállása miatt. Leginkább a műtrágya ára ment fel, hiszen annak a földgáz a legfontosabb alapanyaga, de az üzemanyagköltségek is sokat emelkedtek, és ez minden másnak az árára is kihatott.

Hirdetés

„Nem gondoltuk, hogy ennyire kemény lesz.

Idézet
Hogy drágulás lesz, azt sejtettük, de hogy ekkora, azt nem.

A műtrágya csak az egyik tényező. Minden drágult, amit meg kell venni, vegyszer, vetőmag, minden” – foglalta össze a kialakult helyzetet Varga Nagy László. A székelykeresztúri agrármérnök mintegy száz hektáron gazdálkodik, és mint mondta, ő 800 kilogrammnyi műtrágyát használ el egy hektár burgonyaföldön, amit szerves trágyával egészít ki, de a nagy krumplitermesztő vidékeken – például a Csíki-medencében, Kovászna, Brassó megyében – a gazdák 1200 kilós mennyiséget használnak, idén viszont biztosan nem tudják ezt megengedni maguknak. Az agrármérnök számításai szerint

idén akár 20 ezer lejig is felmehet egy hektárnyi burgonyaföldnek a költsége az eddigi 8-12 ezerről.

Egyes költségek 200 százalékra nőttek, de összességében számolva is 50-60 százalékkal drágul idén egy hektárnyi földterület megművelésének a költsége. Varga Nagy László szerint kérdéses az is, hogy a kistermelők meg tudják-e majd venni a minősített vetőmagokat, vagy amikor elfogynak a visszaültethető vetőmagkészleteik, akkor abbahagyják-e termelést. „Egy hatalmas rostálódás lesz szerintem, és sokan ki fognak hullni” – vélekedett az agrármérnök.

Borítékolható a terméshozam-csökkenés

A gazda abban is biztos, hogy idén összességében is lényegesen kisebb lesz a terméshozam a földeken, még kedvező időjárási körülmények mellett is, mivel a drágulás miatt kevesebb műtrágyát szórnak majd ki a földekre a gazdák.

Idézet
Én a pityóka esetében 70 százalékos termést saccolok. Ha az időjárás, a természeti tényezők optimálisak lesznek, úgy is arra kell számítani, hogy 70 százalékosnál nemigen lesz nagyobb a termés

– fogalmazott. A terméscsökkenés pedig katalizátora lesz a termények újbóli drágulásának, de számára kérdés az is, hogy lesz-e majd aki olyan áron megfizesse a terményeket. Szerinte állami támogatással lehetne megoldani a kialakult helyzetet, de az ország költségvetése alapján kételkedik abban, hogy abból jutna elegendő pénz a mezőgazdaságra.

A szakemberek egyöntetű véleménye szerint idén nem tudnak majd annyi műtrágyát használni a gazdák, mint amennyire szükség lenne. •  Fotó: Beliczay László Galéria

A szakemberek egyöntetű véleménye szerint idén nem tudnak majd annyi műtrágyát használni a gazdák, mint amennyire szükség lenne.

Fotó: Beliczay László

Varga Nagy László még időben, jó áron meg tudta vásárolni az idénre szükséges műtrágyát, de még így is azt gondolja, hogy nem az idei lesz a pályafutása alatt megélt legjobb mezőgazdasági esztendő. Korábban állattenyésztéssel is foglalkozott, de az állandó munkaerőhiány, illetve a megbízhatatlan munkások, továbbá idős kora miatt 72 óra alatt megvált a teljes, mintegy 300 egyedet számláló szarvasmarha-, juh- és sertésállományától. „A rabja vagy a farmodnak és a vállalkozásodnak” – mondta. Ennek ellenére kitartásra biztatja a fiatal gazdákat, mondván, bármikor le lehet mondani a szakmáról, de újrakezdeni már nem lehet.

Lehet, hogy nem üti a széle a hosszát

„Jelenleg 3200-3400 lejbe kerül egy tonna műtrágya ÁFA nélkül. Tehát 4000 lejes árról beszélgetünk. Erre a piac nem nagyon tud mit lépni.

Idézet
A régi árnak a háromszorosába kerül, és nem biztos, hogy a gazdák meg fogják venni

– summázta a helyzetet Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Ő is azt tartja valószínűnek, hogy idén a gazdák a szükségesnél kevesebb műtrágyát fognak használni, nem hiszi, hogy hitelfelvételhez folyamodnának azért, hogy az őszi számításaiknál jóval drágábban is be tudják szerezni az idénre szükséges mennyiséget. Emiatt ő is azt valószínűsíti, hogy az átlagosnál kisebb lesz az idei termés. Itt mutatkozik meg az eredménye annak is, hogy a termények, illetve a mezőgazdasági termelők által előállított árucikkek ára nem követi a mezőgazdasági inputok (ráfordítások) költségét.

Idézet
Itt kerül a képbe az, hogy az őszi burgonya 1,2-1,3 lejes kilónkénti ára lehet hogy nem lesz elég az egész éves termelés megfinanszírozásához

– magyarázta Romfeld Zsolt. A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerinte teljesen kiszámíthatatlanná vált a mezőgazdaság helyzete – az is megtörténhet, hogy tavaszig valamelyest lecsökken a műtrágya ára, a gazdák újraszámolják a költségeket, és a vegetációs időszakban megpróbálják pótolni a kiesett műtrágyamennyiséget, ugyanakkor egyáltalán nem elképzelhetetlen az sem, hogy nem változik semmi, akkor viszont bajok lesznek az agráriumban.

„A gazdáknak nincsenek tartalékai”

Bölöni Ferenc, a mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki képviselője, illetve a Románi Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) alelnöke szerint

a műtrágya rendkívüli drágulása által okozott gondokat csak az állami támogatás, valamilyen szubvenció oldhatná meg.

Úgy véli, a kistermelők valamennyire tudják pótolni a műtrágyát szerves trágyával, de valószínűnek tartja, hogy még így is csökkenteniük kell a megművelt területeik méretét, ha viszont nem kapnak valamilyen segítséget, akkor abbahagyják, különben csődbe mennek. „A gazdáknak nincsenek tartalékai. Ha nem változik semmi, akkor kellene valamilyen támogatást biztosítson a kormány. A termények ára egy darabig nőhet, de hiába kérek én 6-7 lejt egy kiló almáért vagy sárgarépáért, mert egyszerűen nem lesz, amiből kifizessék, és akkor azt mondja az idős néni, hogy a levesbe nem tesz három sárgarépát, csak egyet. Tehát a vásárlóerő nem tudja követni ezt az inflációt és drágulást” – fogalmazott a szakember.

A nagytermelők helyzete Bölöni Ferenc szerint még nehezebb, nem is tudja, miként fogják kigazdálkodni a drágulások költségét.

Abban viszont biztos, hogy számukra nincs visszaút idén, minden kilátástalan körülmény ellenére muszáj belevágjanak az új szezonba és valahogy túl kell éljék azt, hiszen „el vannak indítva a növénykultúrák, a búza, őszi árpa, rozs, a burgonyaterületek elő vannak készítve, a vetőburgonyájuk már készleten van, az emberekkel a szerződéseik már meg vannak kötve – tehát nagy pénzek forognak kockán. Az utolsó tartalékokat felélve ezt vagy megpróbálják fenntartani a farmerek, vagy tönkremennek egy év alatt. Az állam erre valamilyen formában kell találjon megoldást” – fogalmazott a szakember.

Idén tavasszal nem lesz műtrágyaár-támogatás

A mezőgazdasági minisztériumban tavaly decemberben bizottságot hoztak létre a műtrágyaválság kezelésére, mostanra azonban kiderült, hogy sem a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságában, sem a szakminisztériumban nem körvonalazódik hatékony és gyors megoldás. A témával kapcsolatban Könczei Csaba háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő lapcsaládunk érdeklődésére elmondta,

a mezőgazdasági minisztérium nem mondott le a műtrágyaár-támogatásról, de akkora összegről van szó, amit az idei költségvetésből nem tudnak fedezni. Költségvetés-kiegészítést csak a második félévtől, július elsejétől tud benyújtani a kormány, így idén tavasszal nem lesz műtrágyaár-támogatás.

A háromszéki mezőgazdasági szakember szerint azonban a gazdák egy része ősszel már beszerezte a tavaszra szükséges műtrágyamennyiséget, így az idei esztendő nem fog túl nagy megrázkódtatást jelenteni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 07., péntek

A közvilágításon spórol a sepsiszentgyörgyi önkormányzat

Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.

A közvilágításon spórol a sepsiszentgyörgyi önkormányzat
Hirdetés
2026. augusztus 07., péntek

Emberi sorsokat, érzelmeket mutat be a Magyar Menyasszony kiállítás

Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.

Emberi sorsokat, érzelmeket mutat be a Magyar Menyasszony kiállítás
2026. augusztus 07., péntek

Románul is helyt kell állni a hétfőn kezdődő írásbeliken – így készülhetnek a pótérettségizők

Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.

Románul is helyt kell állni a hétfőn kezdődő írásbeliken – így készülhetnek a pótérettségizők
2026. augusztus 07., péntek

Visszaküldte a parlamentnek Nicușor Dan a közel 900 medve kilövését lehetővé tevő törvényt

Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.

Visszaküldte a parlamentnek Nicușor Dan a közel 900 medve kilövését lehetővé tevő törvényt
Hirdetés
2026. augusztus 07., péntek

Ha a helyzet indokolja, biztonsági intézkedéseket lehet elrendelni az országos villamosenergia-hálózatban

A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.

Ha a helyzet indokolja, biztonsági intézkedéseket lehet elrendelni az országos villamosenergia-hálózatban
2026. augusztus 07., péntek

Nem csak a medvék, a szemetelők ellen is védekezik Gyergyószentmiklós

Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.

Nem csak a medvék, a szemetelők ellen is védekezik Gyergyószentmiklós
2026. augusztus 07., péntek

Augusztus végéig még ingyenes lesz az első elektronikus személyi kiállítása

A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.

Augusztus végéig még ingyenes lesz az első elektronikus személyi kiállítása
Hirdetés
2026. augusztus 07., péntek

Pénteken is rengett a föld Romániában

A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Pénteken is rengett a föld Romániában
Pénteken is rengett a föld Romániában
2026. augusztus 07., péntek

Pénteken is rengett a föld Romániában

2026. augusztus 07., péntek

Szeptember elejéig még marad a veszélyhelyzet Parajdon

Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.

Szeptember elejéig még marad a veszélyhelyzet Parajdon
2026. augusztus 07., péntek

Pénteken történelmi mélyponton maradt a Duna vízhozama az országhatárnál

A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).

Pénteken történelmi mélyponton maradt a Duna vízhozama az országhatárnál
Hirdetés