Hirdetés
Hirdetés

Nagy erőpróba lesz az idei szezon a mezőgazdaságban

Munka a mezőn. 
A súlyos alapanyaghiány meglátszik majd az éves terméshozamon •  Fotó: Haáz Vince

Munka a mezőn. A súlyos alapanyaghiány meglátszik majd az éves terméshozamon

Fotó: Haáz Vince

A műtrágya rendkívüli drágulása miatt a gazdák idén nem fognak tudni elegendő mennyiségű tápanyagot használni a földeken, és az agrárszakemberek szerint emiatt – még kedvező időjárási körülmények mellett is – borítékolható a terméscsökkenés. Van, aki szerint sok kisgazda kirostálódik idén az agráriumból, a nagytermelők viszont a kilátástalan helyzet ellenére is kénytelenek folytatni tevékenységüket, különben tönkremennek. Egyes szakemberek szerint az agrárszektor problémái társadalmi szintű gondokhoz vezethetnek, hiszen a drágulási hullám végighömpölyög a teljes termelési, fogyasztói láncon, és a sor végén álló fogyasztó számára az lesz a kérdés, hogy meg tudja-e vásárolni a leveshez szükséges krumplit.

Széchely István

2022. február 07., 21:382022. február 07., 21:38

2022. február 08., 12:062022. február 08., 12:06

Még a tapasztalt, évtizedek óta gazdálkodó termelők sem számítottak olyan nagy drágulásra, mint ami bekövetkezett az agrárszektorban az energiaárak elszállása miatt. Leginkább a műtrágya ára ment fel, hiszen annak a földgáz a legfontosabb alapanyaga, de az üzemanyagköltségek is sokat emelkedtek, és ez minden másnak az árára is kihatott.

Hirdetés

„Nem gondoltuk, hogy ennyire kemény lesz.

Idézet
Hogy drágulás lesz, azt sejtettük, de hogy ekkora, azt nem.

A műtrágya csak az egyik tényező. Minden drágult, amit meg kell venni, vegyszer, vetőmag, minden” – foglalta össze a kialakult helyzetet Varga Nagy László. A székelykeresztúri agrármérnök mintegy száz hektáron gazdálkodik, és mint mondta, ő 800 kilogrammnyi műtrágyát használ el egy hektár burgonyaföldön, amit szerves trágyával egészít ki, de a nagy krumplitermesztő vidékeken – például a Csíki-medencében, Kovászna, Brassó megyében – a gazdák 1200 kilós mennyiséget használnak, idén viszont biztosan nem tudják ezt megengedni maguknak. Az agrármérnök számításai szerint

idén akár 20 ezer lejig is felmehet egy hektárnyi burgonyaföldnek a költsége az eddigi 8-12 ezerről.

Egyes költségek 200 százalékra nőttek, de összességében számolva is 50-60 százalékkal drágul idén egy hektárnyi földterület megművelésének a költsége. Varga Nagy László szerint kérdéses az is, hogy a kistermelők meg tudják-e majd venni a minősített vetőmagokat, vagy amikor elfogynak a visszaültethető vetőmagkészleteik, akkor abbahagyják-e termelést. „Egy hatalmas rostálódás lesz szerintem, és sokan ki fognak hullni” – vélekedett az agrármérnök.

Borítékolható a terméshozam-csökkenés

A gazda abban is biztos, hogy idén összességében is lényegesen kisebb lesz a terméshozam a földeken, még kedvező időjárási körülmények mellett is, mivel a drágulás miatt kevesebb műtrágyát szórnak majd ki a földekre a gazdák.

Idézet
Én a pityóka esetében 70 százalékos termést saccolok. Ha az időjárás, a természeti tényezők optimálisak lesznek, úgy is arra kell számítani, hogy 70 százalékosnál nemigen lesz nagyobb a termés

– fogalmazott. A terméscsökkenés pedig katalizátora lesz a termények újbóli drágulásának, de számára kérdés az is, hogy lesz-e majd aki olyan áron megfizesse a terményeket. Szerinte állami támogatással lehetne megoldani a kialakult helyzetet, de az ország költségvetése alapján kételkedik abban, hogy abból jutna elegendő pénz a mezőgazdaságra.

A szakemberek egyöntetű véleménye szerint idén nem tudnak majd annyi műtrágyát használni a gazdák, mint amennyire szükség lenne. •  Fotó: Beliczay László Galéria

A szakemberek egyöntetű véleménye szerint idén nem tudnak majd annyi műtrágyát használni a gazdák, mint amennyire szükség lenne.

Fotó: Beliczay László

Varga Nagy László még időben, jó áron meg tudta vásárolni az idénre szükséges műtrágyát, de még így is azt gondolja, hogy nem az idei lesz a pályafutása alatt megélt legjobb mezőgazdasági esztendő. Korábban állattenyésztéssel is foglalkozott, de az állandó munkaerőhiány, illetve a megbízhatatlan munkások, továbbá idős kora miatt 72 óra alatt megvált a teljes, mintegy 300 egyedet számláló szarvasmarha-, juh- és sertésállományától. „A rabja vagy a farmodnak és a vállalkozásodnak” – mondta. Ennek ellenére kitartásra biztatja a fiatal gazdákat, mondván, bármikor le lehet mondani a szakmáról, de újrakezdeni már nem lehet.

Lehet, hogy nem üti a széle a hosszát

„Jelenleg 3200-3400 lejbe kerül egy tonna műtrágya ÁFA nélkül. Tehát 4000 lejes árról beszélgetünk. Erre a piac nem nagyon tud mit lépni.

Idézet
A régi árnak a háromszorosába kerül, és nem biztos, hogy a gazdák meg fogják venni

– summázta a helyzetet Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Ő is azt tartja valószínűnek, hogy idén a gazdák a szükségesnél kevesebb műtrágyát fognak használni, nem hiszi, hogy hitelfelvételhez folyamodnának azért, hogy az őszi számításaiknál jóval drágábban is be tudják szerezni az idénre szükséges mennyiséget. Emiatt ő is azt valószínűsíti, hogy az átlagosnál kisebb lesz az idei termés. Itt mutatkozik meg az eredménye annak is, hogy a termények, illetve a mezőgazdasági termelők által előállított árucikkek ára nem követi a mezőgazdasági inputok (ráfordítások) költségét.

Idézet
Itt kerül a képbe az, hogy az őszi burgonya 1,2-1,3 lejes kilónkénti ára lehet hogy nem lesz elég az egész éves termelés megfinanszírozásához

– magyarázta Romfeld Zsolt. A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerinte teljesen kiszámíthatatlanná vált a mezőgazdaság helyzete – az is megtörténhet, hogy tavaszig valamelyest lecsökken a műtrágya ára, a gazdák újraszámolják a költségeket, és a vegetációs időszakban megpróbálják pótolni a kiesett műtrágyamennyiséget, ugyanakkor egyáltalán nem elképzelhetetlen az sem, hogy nem változik semmi, akkor viszont bajok lesznek az agráriumban.

„A gazdáknak nincsenek tartalékai”

Bölöni Ferenc, a mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki képviselője, illetve a Románi Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) alelnöke szerint

a műtrágya rendkívüli drágulása által okozott gondokat csak az állami támogatás, valamilyen szubvenció oldhatná meg.

Úgy véli, a kistermelők valamennyire tudják pótolni a műtrágyát szerves trágyával, de valószínűnek tartja, hogy még így is csökkenteniük kell a megművelt területeik méretét, ha viszont nem kapnak valamilyen segítséget, akkor abbahagyják, különben csődbe mennek. „A gazdáknak nincsenek tartalékai. Ha nem változik semmi, akkor kellene valamilyen támogatást biztosítson a kormány. A termények ára egy darabig nőhet, de hiába kérek én 6-7 lejt egy kiló almáért vagy sárgarépáért, mert egyszerűen nem lesz, amiből kifizessék, és akkor azt mondja az idős néni, hogy a levesbe nem tesz három sárgarépát, csak egyet. Tehát a vásárlóerő nem tudja követni ezt az inflációt és drágulást” – fogalmazott a szakember.

A nagytermelők helyzete Bölöni Ferenc szerint még nehezebb, nem is tudja, miként fogják kigazdálkodni a drágulások költségét.

Abban viszont biztos, hogy számukra nincs visszaút idén, minden kilátástalan körülmény ellenére muszáj belevágjanak az új szezonba és valahogy túl kell éljék azt, hiszen „el vannak indítva a növénykultúrák, a búza, őszi árpa, rozs, a burgonyaterületek elő vannak készítve, a vetőburgonyájuk már készleten van, az emberekkel a szerződéseik már meg vannak kötve – tehát nagy pénzek forognak kockán. Az utolsó tartalékokat felélve ezt vagy megpróbálják fenntartani a farmerek, vagy tönkremennek egy év alatt. Az állam erre valamilyen formában kell találjon megoldást” – fogalmazott a szakember.

Idén tavasszal nem lesz műtrágyaár-támogatás

A mezőgazdasági minisztériumban tavaly decemberben bizottságot hoztak létre a műtrágyaválság kezelésére, mostanra azonban kiderült, hogy sem a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságában, sem a szakminisztériumban nem körvonalazódik hatékony és gyors megoldás. A témával kapcsolatban Könczei Csaba háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő lapcsaládunk érdeklődésére elmondta,

a mezőgazdasági minisztérium nem mondott le a műtrágyaár-támogatásról, de akkora összegről van szó, amit az idei költségvetésből nem tudnak fedezni. Költségvetés-kiegészítést csak a második félévtől, július elsejétől tud benyújtani a kormány, így idén tavasszal nem lesz műtrágyaár-támogatás.

A háromszéki mezőgazdasági szakember szerint azonban a gazdák egy része ősszel már beszerezte a tavaszra szükséges műtrágyamennyiséget, így az idei esztendő nem fog túl nagy megrázkódtatást jelenteni.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 27., hétfő

Eltűnt mezőbodoni férfit keresnek

Marosvásárhelyre indult szombaton a 39 éves, mezőbodoni férfi Pal Ionel Silviu, aki a mai napig nem tért vissza otthonába – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.

Eltűnt mezőbodoni férfit keresnek
Eltűnt mezőbodoni férfit keresnek
2026. április 27., hétfő

Eltűnt mezőbodoni férfit keresnek

Hirdetés
2026. április 27., hétfő

Elhunyt Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze

79 éves korában meghalt Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a Nemzet Művésze, a hazai hangszeres népzenei mozgalom és a táncházmozgalom egyik alapítója.

Elhunyt Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze
Elhunyt Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze
2026. április 27., hétfő

Elhunyt Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze

2026. április 27., hétfő

Hangosak, és élettel töltik meg a várost: kezdődnek a diáknapok Marosvásárhelyen

A marosvásárhelyi diáknapokat idén május 27–30. között rendezik meg a Vibe-fesztivál helyszínén, de a város számos tere otthont ad a rendezvénynek, amely nemcsak az egyetemistákat szólítja meg.

Hangosak, és élettel töltik meg a várost: kezdődnek a diáknapok Marosvásárhelyen
2026. április 27., hétfő

Közel 34 ezren jutottak álláshoz a munkaerő-elhelyező ügynökség közvetítésével

Az év első negyedévében 33.966 személy jutott álláshoz az Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (ANOFM) közvetítésével – tájékoztatott hétfőn az intézmény.

Közel 34 ezren jutottak álláshoz a munkaerő-elhelyező ügynökség közvetítésével
Hirdetés
2026. április 27., hétfő

Benyújtják a bizalmatlansági indítványt, ha meglesz a legalább 233 aláírás

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közös bizalmatlansági indítványát akkor fogják benyújtani, amikor meglesz a 233 támogató aláírás – nyilatkozta hétfőn George Simion.

Benyújtják a bizalmatlansági indítványt, ha meglesz a legalább 233 aláírás
2026. április 27., hétfő

Gazdasági okok miatt szűnt meg a Székely Tv

Leállították a Székely Tv műsorszórását: a helyi csatorna 16 év után, gazdasági okok miatt szűnt meg. A Csíkszeredában működő stúdió vasárnap éjjel zárt be végleg, hétfőn pedig már csak a „Nem érhető el a szolgáltatás” felirat fogadta a nézőket.

Gazdasági okok miatt szűnt meg a Székely Tv
2026. április 27., hétfő

Lakóházra dőlt egy fa Marosfőn

Lakóház tetejére dőlt egy fa hétfőn a Vasláb községhez tartozó Marosfőn, tűzoltók a helyszínre siettek, hogy eltakarítsák – közli a Hargita megyei tűzoltóság sajtóosztálya.

Lakóházra dőlt egy fa Marosfőn
Lakóházra dőlt egy fa Marosfőn
2026. április 27., hétfő

Lakóházra dőlt egy fa Marosfőn

Hirdetés
2026. április 27., hétfő

Közösen nyújt be bizalmatlansági indítványt a PSD és az AUR a Bolojan-kormány ellen

Marian Neacșu volt kormányfőhelyettes hétfőn kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) közösen bizalmatlansági indítványt terjeszt be az Ilie Bolojan vezette kormány ellen.

Közösen nyújt be bizalmatlansági indítványt a PSD és az AUR a Bolojan-kormány ellen
2026. április 27., hétfő

Üzemanyagválság: egyelőre nem minden székelyföldi benzinkútnál tudták pótolni a hiányt

A hétvége folyamán számos Petrom-töltőállomás maradt gázolaj és benzin nélkül. Sok helyen hétfőn sem tudták pótolni a hiányzó üzemanyagot: Baróton például napok óta nem tudnak tankolni a gépjárművezetők.

Üzemanyagválság: egyelőre nem minden székelyföldi benzinkútnál tudták pótolni a hiányt
2026. április 27., hétfő

Tizenöt épület égett porig egy vasárnapi tűzvészben

Közel harminc házat érintett egy vasárnap reggel a Vrancea megyei Soveja községhez tartozó Rucăreni településen kitört tűzvész; az épületek mintegy fele porig égett, összesen több mint 300 embert evakuáltak.

Tizenöt épület égett porig egy vasárnapi tűzvészben
Hirdetés