Fotó: Pethő Melánia
„Gyergyószentmiklós és Gyilkostó település gazdasága szempontjából a Cohárd a legmegfelelőbb helye a tervezett sípályának, főként, hogy ott már a '70-es '80-as években működött sípálya” – állítja Mezei János polgármester. Úgy véli, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park Tudományos Tanácsának álláspontja nem megalapozott, és hogy a sípályaprojekt politikai síkra terelődött.
2012. január 05., 17:522012. január 05., 17:52
2012. április 25., 17:232012. április 25., 17:23
A sípálya terve
A Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park Tudományos Tanácsának döntésére Mezei János polgármester csütörötökön sajtótájékoztató keretében reagált. A városvezető kifogásolja a nemzeti park döntéshozó szervének álláspontját, annál is inkább, mert – állítása szerint – a 2008 óta zajló projekt során az érintett hatóságok, köztük a nemzeti park javaslatára történtek a lépések.
Amint azt a polgármester vázolta, a sípálya létesítésének terve mandátuma elején fogalmazódott meg, akkor a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal költségvetésében 7 milliárd régi lej kormánytámogatás felhasználásáról kellett dönteni. Mezei állítása szerint a pénzt Gyilkotó település fejlesztésére költhették, zöldövezet fejlesztésre, esetleg sípálya kialakításra. „Az volt a terv, hogy azon a részen, ahol a \'70-es évek végén, \'80-as évek elején országos síbajnokságok voltak, a \'90-es évek elején még mindig sízni lehetett, állítsuk vissza a sípályát, természetesen korszerűsítve. Akkor az érintett hatóságok, köztük a nemzeti park is, azt a választ adták, hogy ennek nincsenek különösebb akadályai” – idézte a kezdeteket Mezei. Elmondása szerint a pénz felől december végéig kellett dönteni, a sürgető határidő sürgős lépésekre késztette a polgármesteri hivatalt, így szinte utolsó pillanatban, december 17-én aláírták a pénz itt tartásához elengedhetetlen tervezési szerződést. A sípálya tervei el is készültek, a környezetvédő szakhatóságokkal pedig folyamatosan tárgyalások, egyeztetések zajlottak.
A szekér valóban megkerülte a lovakat
Hogy a projekt ügyében a „szekér megkerülte a lovakat” –nem tagadja Mezei. „Tárgyaltunk szakemberekkel, mindenki azt mondta, hogy elméletileg lehet, csak be kell szerezni a megfelelő engedélyeket. Mi megtettük a lépéseket. Ha nem léptünk volna nagy léptekkel, akkor elveszítettük volna a pénzt, és most nem beszélhetnénk semmiről” – fogalmazott. Mint mondta, az is szükségszerű volt, hogy a tervet korábban készíttessék el, mint a hatástanulmányt, melynek a környezeti jelentésébe foglaltak miatt vetődött fel most, hogy a Nagy-Cohárdon nem valósulhat meg a beruházás.
„Soha nem kaptam olyan figyelmeztetést, hogy felejtsük el a tervet, csak most, az utóbbi időkben. Ha valaki erre figyelmeztetett volna, 2008 óta nem adtunk volna ki pénzt ezekre a tanulmányokra, tervekre” – mondta Mezei. Hozzátette, a szakhatóságok javaslatára került ki a tervből az egyik pálya, a nyomvonalat pedig a tervezettől 70 méterrel arrább jelölték. „Azt látom, hogy ez is átkerült a politika oldalára, és nyomást próbálnak gyakorolni ezzel is az önkormányzatra. Akadályokat próbálnak gördíteni Gyergyószentmiklós elé. Nem látom megalapozottnak a nemzeti park álláspontját, hiszen a tények teljesen az ellenkezőjét mutatják” – adott hangot véleményének a polgármester.
Vonzó lehetőség a turizmus fellendítése szempontjából
Mezei úgy véli, Gyergyószentmiklós és turizmusa szempontjából a Nagy-Cohárd az egyetlen hely, ahol a sípálya létrehozásának igazán értelme van. Fontos szempontként említette a turisztikailag vonzó Gyilkostó településnek a téli időszakban való kiaknázási lehetőségét, ami gazdasági lendületet adna a településnek és Gyergyószentmiklósnak is.
Arra is kitért, hogy a tudományos tanács által nemrégiben véleményezett hatásjelentés nem mondja ki határozottan, hogy a tervezett helyre nem szabad sípályát építeni, hanem ajánl egy másik helyet, ahol természetvédelmi szempontból megfelelőbb lenne a létesítmény. „Ha az élővilágot nézzük, a hatásjelentésben javasolt Pongrác-tetőn valóban kevesebb lenne a káros hatás, de ha Gyergyószentmiklós és turizmusa szempontjából nézzük, akkor a régi sípálya helye az egyetlen, ahol a befektetést meg kell valósítsuk úgy, hogy a megfelelő lehetőségeket megtalálva a lehető legkevésbé rongáljuk a környezetet” – fogalmazott.
Ugyanakkor egy másik érvet is felhozott, amivel alátámasztottnak véli a sípálya kialakítását a tervezett helyen. A helyszínen észlelt állapotokról elmondta, a régi sípálya nyomvonala mellett drasztikus állapotok uralkodnak, amiket már nem lehet jobban elrontani. Itt ugyanis a fakitermelés útvonalai húzódnak, az erdőkitermelés maradványai rondítják, károsítják a környezetet – mutatta meg a sajtósoknak is a 2010 májusában készített fényképeket Mezei. „A fát ki lehet termelni, le lehet súrolni a területet, traktorok, fakitermelő gépek utakat taposnak ezeken a részeken, és egy sípályát nem lehet felépíteni? Irreálisnak tartom” – adott hangot kétségeinek.
A Nagy-Cohárdra tervezett beruházás összértéke 15 millió euró. Eddig mintegy 700 ezer lejt fordítottak a projektre. Az összeg nagy részét kormánytámogatásból, pályázati pénzekből fedezték, Gyergyószentmiklós önkormányzatának eddigi hozzájárulása 50 ezer lej. Mezei állítja, a tervek kivitelezésének akadályt jelentő hatástanulmányt felül fogják vizsgálni, a tervet pedig ki fogják vitelezni. „A Nagy-Cohárdon sípálya volt, és sípálya lesz” – szögezte le a polgármester.
Még egy hétig látogatható a MIKÓ – Egy alkotó erdélyi család című kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban. Szeptember 4-én szakmai tárlatvezetéssel zárjul, amelyre várják az érdeklődőket.
Ma, augusztus 28-án van a 2025-ös esztendő 240. napja, és még 125 nap van hátra az év végéig. Kerek számok.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
Hetven férőhelyes, korszerű bölcsőde épül Székelyudvarhelyen, a Csereháton – a munkálatok már elkezdődtek. Az új intézmény jövő nyárra készülhet el, modern felszereltséggel és tágas udvarral.
Gyergyószentmiklós hét pontján létesülhetnek elektromosautó-töltőállomások. A beruházás műszaki-gazdasági dokumentációját nemrégiben fogadta el a képviselő-testület. Kérdés, hogy a most körvonalazódó megszorítások miatt mikor valósul meg mindez.
A világ legmodernebb lőporgyárát építi meg a Brassó megyei Viktóriavárosban a román állam a Rheinmetall német fegyvergyártó vállalattal partnerségben – jelentette be a gazdasági minisztérium.
Bár soha nem látott felújítás zajlott a nyáron a Maros megyei iskolákban, még vannak infrastrukturális hiányosságok a megyében. Az idei tanévet 812 diákkal kevesebben kezdik meg, mint tavaly, 23 iskola pedig nem a megszokott helyen kezd.
Szeptembertől betiltják az Európai Unió országaiban a TPO-t (trimetil-benzil-foszfin-oxid) tartalmazó kozmetikumok forgalmazását – hívta fel a figyelmet szerdai közleményében az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Borboly Csaba már a vizsgálat befejezése előtt megtalálta a hibást: a sajtót. Egy dolgot viszont elhallgat a politikus: a média mellett ő sem kérdőjelezte meg a csobotfalvi tragikus pásztorbalesettel kapcsolatos hivatalos rendőrségi információkat.
Újabb harminckét iskolabuszt szállítottak le Hargita megyébe a napokban, ezeket szerdán át is vették az érintett helyi önkormányzatok. A járműveket Hargita Megye Tanácsa az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR) szerezte be.
szóljon hozzá!