Újabb három kötettel jelentkezik Erőss Attila

Az idei könyvvásárra a lírai hangvételű Sikoly című novellás kötetét mutatja be, a Nincs kegyelem című regényének második kiadásával jelentkezik, melyben a kritikai realizmus eszközeivel rajzolja meg az erdélyi együttélés mozaikját a második világháború napjainak és a következő esztendők tükrében, valamint a Naplemente című verseskötete kerül a standokra, egy olyan könyv, melynek versei egy népét és nemzetét féltő lélek jeremiádjai.

Amikor azt kérdeztük, hogy valaki miként lehet ebben a korban is ilyen termékeny, Erőss Attila rávágta, hogy „mindennek az alapja a tiszta a lelkiismeret”. „Pavlovot idézve azt mondhatom, hogy épeszű ember csak akkor beszél, ha van mondanivalója. Habár nem mindhárom most megjelenő művem friss, úgy érzem, hogy nekem kilencvenkét esztendősen is van mondanivalóm” – jelentette ki a szerző.

A Garabontzia terjeszti

A Juventus Kiadó gondozásában, második kiadásban jelent meg Erőss Attila Nincs kegyelem sikeres tárcaregénye. A szép kivitelezésű kötetben a szerző a kritikai realizmus eszközeivel rajzolja meg az erdélyi együttélés mozaikját a második világháború utolsó napjainak és a következő esztendők tükrében. A könyv fűzött, illetve kötött változata a marosvásárhelyi Szentgyörgy (Forradalom) utca 4. szám alatti Garabontzia Könyvesboltban kapható. A szerző másik két kötete is hamarosan ugyanebben az üzletben lesz elérhető.

Erőss Attila mindenkor az elnyomottak, a megalázottak és kifosztottak oldalán állt, és sohasem váltott lépést. Az, akinek költészetéről Bereczki Károly a Magyar Világ című hetilapban azt írta, hogy ízig-vérig erdélyi magyar hagyományokban gyökerezik, és ott a helye Tamási Áron, Wass Albert és Kányádi Sándor mellett, hét évtizeddel ezelőtt, harmadéves joghallgató korában, 1947-ben bűnügyi riporterként került a sajtóba.

Fiatal tollforgatóként elsőnek – ’49-ben – Molter Károly mutatta be az olvasóknak a marosvásárhelyi Népújságban, majd Nagy István méltatta mint novellistát az Utunkban. Így jegyezte el magát a későbbi törvénybíró Erőss Attila a sajtóval és az irodalommal. A hét évtizedes munkásságát több ezer újságcikk és tizennyolc önálló kötet jelzi – versek, novellák, regények, színművek, esszék és publicisztikai írások. Méltatói irodalmi munkásságát egyhangúan pozitívan értékelik.

Kérdésünkre, hogy minek tartja magát, jogásznak, írónak, újságírónak vagy költőnek, Erőss Attila azt válaszolta: „Ugyan jogot végeztem az egykori Bolyai Egyetemen, tanultam közgazdaságot és filozófiát is, de mégiscsak íróembernek tartom magam”.