Fotó: Gligor Róbert László
Idén is megrendezték Erdőszentgyörgyön azt a térségi kiállítást, amelyen a Kis-Küküllő felső szakaszának településein élők mutathatták meg tudásukat, hozzáértésüket és azt, hogy felvállalták a hagyományok ápolását.
2012. szeptember 26., 09:162012. szeptember 26., 09:16
2012. szeptember 26., 09:332012. szeptember 26., 09:33
A Kis-Küküllő Térségi Társulás megalakulásakor, már 2001-ben született az ötlet, hogy a vidék lakói közös kiállítás keretében mutassák meg a nagyvilágnak értékeiket, tudásukat. Ezt fel is vállalták a térségi szereplők, és már hét éve folyamatosan megszervezik ezeket a szemléket. Mind a kiállítók, mind látogatók száma, mind a bemutatott anyag mennyisége a évről-évre gyarapodik.
Szinte minden egy helyen
A Szent György iskolaközpont tornacsarnokában berendezett kiállításon szinte mindent megtalálhatott a látogató, amit ez a vidék előállít: kendi kukoricacsuhéból font tárgyakat, díszeket, bözödi és véckei szalmadíszeket, gyulakutai horgolt csipkét. Szinte minden településről hoztak szőtteseket, varrottasokat, horgolt, gyöngyből fűzött vagy éppen gyurmából készített ékszereket, makramét, de az origami termékei, festett üveg, faragott száraz tök sem hiányzott, és persze a vidék fafaragói sem maradtak otthon. A kézművesek mellett termékeikkel eljöttek a kisipari egységek is: péktermékek, ízlésesen csomagolt hentesáru, zöldség, méz, kelemneteki és kendi bor, nyárádszentsimoni pálinka sem hiányzott az asztalokról. De a kibédi gyapjúfeldolgozó is jelentkezett, és találtunk bútorokat és bútorkiegészítőket készítő mestereket is. Borbély Emma főszervező szerint „ez a kiállítás is mutatja, hogy van ész is, kéz is és akarat is ebben a térségben.”
Új köntösben
A Balavásártól Sóváradig terjedő folyószakaszon megalakult a Leader típusú partnerség, ezért az idén új dimenziót kapott a kiállítás – mondta el a Székelyhon.ronak Borbély Emma, a térségi Leader munkacsoport vezetője. A fejlesztési stratégiában felvállalták, hogy a program keretében támogatni fogják a helyi termelőket, mestereket, ezért karolták fel a helyi termékeket, értékeket ezzel a lehetőséggel is. És a siker nem maradt el – véli Borbély. Száztíz kiállítót hívtak meg, volt aki visszalépett, voltak új jelentkezők is, így a százat is meghaladta a kiállító mesterek, termelők, kisipari egységek száma, míg a látogatóké a félezer körül volt. Mivel azt is vállalták, hogy a létező mesterségeket, tudást átadják a következő nemzedéknek, a kiállítás keretében kézműves foglalkozásokat tartottak a gyerekeknek: volt is sürgés-forgás a csuhéfonó, gyöngyfűző, papírhatógató mesterek körül, annál is inkább, hogy minden gyerek megtarthatta, hazavihette a maga készítette nyakláncot, bábut, virágot.
Borbély Emma úgy véli, a hasonló rendezvényekre egyre nagyobb az igény, ezért ezután a Leader keretében állandóvá teszik, és ezt az önkormányzatok a szervezésben, népszerűsítésben vállalt munkájukkal is megerősítették. A sok látogató közül nem hiányzott Borbély László képviselő sem, aki segítette a térségi társulás létrejöttét és miniszterként a Leader program beindításánál is bábáskodott.
Kedvtelésből, szakértelemmel
A kiállítók között felfigyeltünk egy nagykendi hölgy munkáira: csuhéból font alapokra készített kompozíciókat száraz virágokból. Érdeklődésünkre elmondta: férje autóbalesetben hunyt el tizenhat éve, akkor kezdte el bánatában ezt kötni. A faluban többen is próbálják leutánozni, de senkinek nem sikerül.
Kisé odébb a hármasfalusi Joó András áll méztermékekkel megrakott asztalánál. Családja már kétszáz éve, ő harminc, fia nyolc esztendeje foglalkozik méhészettel. Ide akác és vegyes mézet, viaszt, propoliszt, pempőt, mézes pálinkát és olajos magvakat hozott. Nem először jár kiállításokon – ide egyrészt azért jött el, mert ebben a térségben él, másrészt pedig olyan termékeket próbál népszerűsíteni, amelyet az emberek ismernek ugyan, de nagyon kevesen használnak.
Az egyik sarokban az erdőszentgyörgyi Szekeres Margit tematikus szőnyegeket és népviseleti darabokat állított ki. Családjában már geyerekkorában megtanulta a szövést, de népviselet készítésével csak néhány éve foglalkozik: az elsőt az unokájának készítette, majd felújította nagybátyja régi elkopott mellényét. Főleg kedvtelésből foglalkozik ezzel – kap ugyan megrendeléseket is, de ebből nem lehet megélni – mondja nevetve.
szóljon hozzá!