Fotó: Gligor Róbert László
Községi nap keretében ünnepelt Backamadaras, Szentgerice és Bálintfalva szombaton, de azt is megmutatták, hogy a dolgos mindennapokban is számíthatnak egymásra. Mivel eredetileg augusztus utolsó hétvégéjére tervezték az ünnepséget, helyet kapott benne a Szent István királyra, az aratás ünnepére és az új kenyérre való emlékezés.
2012. augusztus 13., 09:552012. augusztus 13., 09:55
2012. augusztus 13., 11:102012. augusztus 13., 11:10
A délelőtt folyamán a falu központjában találkoztak a barátok, rokonok, rég nem látott ismerősök: csakhamar körbe álltak és felelevenítették a gyerekkori emlékeket, amikor a templom mellett kótyáztak, kilencköveztek, pickiztek, hiszen akkor a faluban csak egyetlen televízió volt, annak a kulcsa is a titkárnál volt, így a gyerekeknek, fiataloknak még maradt a csuru és a bikázás, amíg meg nem jelent a „fűzős fotball”.
Közben a közelükben mindenféle előkészületek folytak: egyesek fát hasogattak, mások ládákat rakosgattak vagy állványokat illesztgettek – mindenki ünnepre készült.
Isten a megoldás
Az ünnepi istentisztelet keretében Koncz László lelkész azokra a válságokra figyelmeztetett, amelyek minden ember életében megjelennek, ám felhívta a figyelmet: Isten megoldást kínál, utána nyúl az elesettnek és segít eljutni éltünk céljához. Az Úrasztalán elhelyezett nemzeti színű szalagos új kenyér figyelmeztet arra, hogy Isten gondot visel, táplál, ő a történelem ura, aki egyben tartja az ő népét. Az ilyen alkalmak a lelki erőgyűjtés pillanatai, mert azokból az élményekből táplálkozunk, amelyeket Isten ad számunkra – fejtette ki Koncz László.
„Ezt a hazát szeressétek!”
Az istentisztelet keretében mutatta be a falu szülötte, a nyárádszeredai Csíki Sándor a Lármafák székely ormokon című kötetét, tíz évi írói munkájának hatodik gyümölcsét, kiemelve: ma újra konfirmál ebben a templomban, ezúttal viszont azt próbálja bizonygatni, hogy jól gazdálkodott a rá bízott tálentumokkal.
Ezután a helyi fiatalok IKE csoportja megemlékezett az államalapító Szent István királyról, majd tartalmas irodalmi műsort mutatott be a szülőföldről, otthonról, figyelmeztetve: „Bárhová visz szerencsétek, ezt a hazát szeressétek!”. Nem maradt említés nélkül a templomban található Magyar Történelmi Alkotmány sem, Magyarország ősi jogrendszere. Ezt az 1944. március 19-iki német megszállás után tiltották be, majd 1949-ben helyettesítették a közelmúltig fennálló alkotmánnyal.
Backamadaras képekben
Idén áprilisban a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) és a helyi önkormányzat összefogása révén egyhetes fotótábort tartottak a községben, ahol tíz fotóművész örökítette meg a három falu értékeit, hagyományait, arcait, szokásait, mindennapjait. „Ez az anyag felbecsülhetetlen érték. Minket, kis közösségünket örökíti meg” – méltatta az alkotótábort Turbák Zoltán polgármester. A templomkertben ötvennyolc fényképet állítottak ki az itt készült a képanyagból. Ferencz Angéla, a HMKK igazgatója úgy véli, hogy az ilyen táborok közösségszervező események, míg a fényképek egy tükröt tartanak a közösség elé, amely egy kicsit másképp ismerheti meg magát ezáltal. Bálint Zsigmond marosvásárhelyi fényképész, a tábor művészeti vezetője a tíz fotós nevében mondott köszönetet a hozzáállásért, szervezésért, hozzátéve, hogy olyan értékekre is bukkantak munkájuk során, amelyek még a község tájházából is hiányoznak. Az itt elkészült művek méltóak a közelgő Magyar Fotográfia Napjához, ezért a gyűjteményt ilyen céllal ajánlották fel a magyarságnak. A tárlatot a helyi hagyományörző népdalkör műsora koronázta meg.
Terményeik legjavát mutatták be
Az óvoda udvarán ezalatt a község termelői, kisiparosai, kézművesei tették közszemlére terményeik, termékeik legjavát. Találtunk itt gabonát, hat kertész zöldségeit, nyolc borász vörös és fehér nedűit, helyi mézet, almaecetet, házikenyeret, sajtot, ordát, túrót, csutkókból készült éjjelilámpákat, faliképeket, kézimunkákat, székely és cigány viseleti darabokat, gyurmából és gyöngyből készült ékszereket, illatos szappant, gyertyát, mézeskalácsot, rajzokat, helyi faragott kapuk fényképeit, míg a mesterek csempekályhát, térburkolati és kovácsoltvas elemeket mutattak be az érdeklődőknek.
Az udvar másik oldalán backamadarasi és szentgericei csapatok benevezésével zajlott az utcák közötti főzőverseny: mindenki a maga ízeit hozta, amelyet a zsűrinek sem árultak el. Volt itt babgulyás, krumpligulyás öt féle hússal, vadas mártás nokedlivel, disznópörkölt, birkapörkölt cigány módra, körömpörkölt: tíz üst tartalmából válogathatott az alaposan próbára tett éhes gyomorsereg.
Ezelőtt azonban a zsűri mind a tíz bográcsot és asztalt meglátogatta, szemügyre vette, megkóstolgatta az étkeket, majd megpróbált döntést is hozni. Beismerték: nehéz dolog volt eldönteni, hogy ki melyik díjat kapja meg, hisz olyan címekért adtak oklevekleket, mint a legegységesebb íztartalom, legkülönlegesebb ételkészítmény, leghagyományosabb, legízletesebb vagy legpikánsabb ételkülönlegesség, a szín- és illatkompozíció egysége, a legszebben díszített sátor, legesztétikusabb tálalás, legügyesebb kiszolgálás, legösszetartóbb csapat.
S hogy közben senki ne unatkozzon, a szabadtéri színpadon a backamadarasi Kincses és a szentgericei Gyöngyös bokréta tánccsoportok korosztályai léptek fel, majd a Kincses nagycsoportja Volt egyszer egy aratás Backamadarason címmel mutatott be aratási hagyományokat, és vitt színre egy 1935-ben történt esetet, amikor a szegény Kiss János Annuskát és vagyonát választotta a szerelem és Zsuzsika helyett.
Ismét nagykorúsítottak
Idén sem maradt el a nagykorúsítási ünnepség: azt a huszonegy fiatalt tüntették ki emlékplakettel és egy szál virággal, akik idén töltötték 18. életévüket. Emlékeztek azokra a pillanatokra, amikor először sütött arcukra a napsugár vagy mosolyogtak rájuk szülői szempárok. De a gyermekkor felhőtlen évei elmúltak, most már fel kell nőni, helyt kell állni az Élet útvesztőiben, hiszen mától hivatalosan is a társadalom felnőtt tagjai közé tartoznak.
Túlszárnyalta a várakozást
A rendezvényt mindenki egyértelmű sikerként könyveli el: a szentgerice Péterfi Márta elégedett a szervezéssel, programmal és a sok résztvevővel. A madarasi Dávid György szerint is egyre több személy mozdul meg, érzi úgy, hogy szüksége van a közösségre, ezért egyre többen szívesen ki is veszik részüket a közösségi munkából. Turbák Zoltán polgármester is elégedetten nyilatkozott: a tervezett négyszáz helyett hatszáz látogatót számoltak, ezért a következő évben is megrendeznék a községi napot. „Ezek az emberek értékeiket hozták, azt amit ők alkotnak, termelnek” – fogalmazott az elöljáró, aki hozzáfűzte: jövőre kétannyi kiállító, főző és látogató is várható majd.
szóljon hozzá!