Fotó: Gligor Róbert László
Habár „csak” tizenhét színjátszó csoport lépett deszkákra az idei Színpad fesztiválon, a szakma szerint Erdély egyik legértékesebb kulturális rendezvénye a Kis-Küküllő menti nemhivatásos színjátszók évente megrendezett találkozója.
2015. november 24., 15:522015. november 24., 15:52
Három napon át zajlott a huszonharmadik alkalommal megrendezett Színpad fesztivál. Péntek délután főleg a gyermekszínjátszók, elemi és gimnazista diákok vették birtokba a színpadot: a házigazdák Bodor Péter Színköre, a szászrégeni Rosszcsontok és Csim-Bumm, a nyárádszeredai Bimbócska és a csíkfalvi Tündérkert, míg késő estébe hajlóan a mezőkövesdiek mutatták be Molière klasszikusát, A fösvényt. Szombaton szinte kizárólag felnőtt csoportok léptek fel: a dicsőszentmártoni Népszínház, a szovátai Szarkafészek, a kovásznai Pódium, a sepsiszentgyörgyi Visky Árpád Színtársulat, a szászrégeni Kemény János Népszínház, a korosztálybeli kivételt a marosvásárhelyi Artsy M Diáktársulat ifjú csoportja képezte. Vasárnap két erdőszentgyörgyi gyermekcsapat mellett a kamaszok kaptak teret, a házigazdák, a szilágykrasznai Tinikomédiások és a csíkfalviak ifjúsági színjátszói.
A szakmai zsűrit idén Koszta Gabriella és Székely Szabó Zoltán marosvásárhelyi és Savanyú Gergely soproni színművészek, Márkus Ervin kőhalmi rendező és Válik István, a Magyar Színjátékos Szövetség képviselője alkották. Véleményük szerint az erdőszentgyörgyi Színpad fesztivál Erdély egyik legértékesebb kulturális rendezvénye. A színjátszás rendkívül összetett műfaj, beszédet, zenét, képzőművészetet ötvöz. Nem csak a személyiségfejlődést segíti, a szabadidő eltöltésének is értékes módja, továbbá olyan közösségi műfaj, amely az anyanyelvi kultúra továbbéltetését szolgálja.
A Színpad főszervezője, Kovrig Magdolna nyugalmazott tanárnő szerint nagy munka egy ilyen fesztivál megrendezése, rengeteg erőfeszítéssel, gonddal jár, de megéri a fáradságot. “A fejlődésre mindig szükség van, nem vagyunk a tökéletesség tetőpontján” – véli a tanárnő, aki szerint nagyon sokat segít a színjátszókon a zsűri bírálata, amely nem a szigor, hanem az igényesség és segítőkészség megnyilvánulása. Voltak nagyon jó és kevésbé sikeresebb előadások, a két erdőszentgyörgyi gyerekcsapat “aratott”, lelkesedésükkel mindig újat hoznak a műsorba, de a marosvásárhelyi diákok József Attila összeállítása is a leghatásosabbnak bizonyult, míg a dicsőszentmártoni Csíki Ibolya és a szovátai Incike alakítása rendkívülinek nevezhető – mondta el Kovrig, aki szerint nézőszámban az idei fesztivál jelentette a rekordot, mindhárom nap telt házas előadások voltak.
A celldömölki Soltis Lajos Színház igazgatója nagyon rég visszajár erre a fesztiválra. Nagy Gábor szerint igen nagy a szakmai értéke a rendezvénynek, az idei pedig az elmúlt évekhez viszonyítva igencsak magas színvonalú volt. A gyerekek többnyire ilyen alkalmakkor kóstolnak bele a színjátszásba, és ez egy életre meghatározó lehet, többeket is a színészi pálya felé irányít – Kovrig Magdolnának négy volt tanítványa is ezt bizonyítja. A vidéki, falusi színjátszás terén azért jelentősek ezek a fesztiválok, mert segítenek a gyerekeknek saját közösségük kialakításában, megerősödésében. A gyerekeket játékra sarkallja, és nem csak a szülők, rokonok, hanem mások is elmennek megnézni egy-egy ilyen előadást, ezáltal az emberek is “nevelődnek”, a televízió helyett vagy mellett elkezdenek színházba járni.
szóljon hozzá!