A Nyárdmente egyetlen rendszeres tudományos előadássorozata, a nyári egyetemek mintájára szerveződött Csűrszemináriumokat immár hetedik alkalommal tartják meg a hét folyamán. Ezúttal nemcsak a „megszokott” keretet találtuk Csíkfalván, hanem jóval több diák érkezett, és nemcsak marosvásárhelyiek, hanem magyarországiak is. Így a szerda délutáni megnyitón az eddigi harmincfős hallgatóság helyett mintegy nyolcvanan voltak a csűrben és az udvaron. Gagyi József egyetemi tanár, szervező elégedett a körülményekkel, de Balogh István polgármester is örömét fejezte ki, hogy a valamikori ötletből mára tudományos rendezvénnyé és kutatómunkává nőtte ki magát a kezdeményezés, és Szász Csaba Levente házigazda sem hitte hét évvel ezelőtt, hogy ennyire kitartó, sikeres és eredményes munkának adhat otthont. A megnyitón egy percnyi csenddel emlékeztek a tavaly hirtelen elhunyt Péter Pál székelyudvarhelyi volt alpolgármesterre, környezetvédelmi szakemberre, aki mindig szívesen visszajárt a Nyárádmentére és a Csűrszemináriumokra.

Gazdagodástörténeti vizsgálódás

A napokban ismét egyszerre zajlanak a Csűrszeminárium délutáni előadásai, tanácskozásai és a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara alkalmazott természettudományok tanszéke másodéves kommunikáció szakos diákjainak nyári terepmunkája. A tizenöt hallgató egy-egy családnál vizsgálódik a községben, arra keresve a választ, hogy a villany bevezetése, 1962 óta milyen háztartási gépeket használtak, mit cserélte le, mi található ma. Ez egyszerre gép-, modernizáció- és gazdagodástörténeti kutatás, ezekből a hallgatók bemutató dolgozatot készítenek – mondta el a Székelyhon.ronak Gagyi József.

Érdekes témák, neves előadók

A Csűrszemináriumokra idén a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának tájépítészet szakos hallgatói is eljöttek huszonöten, ezért olyan témát választottak, amely mindkét szak diákjainak megfelel. Ezért idén a Tájváltozások, tájváltozatok lett a kijelölt témakör. Szerdán Fekete Albert, a budapesti Corvinus Egyetem tájépítészeti karának tanára és Füleky György, a gödöllői Szent István Egyetem tanára arról értekeztek, hogyan változtatja meg az ember a környezetét. Az érintetlen természetből táj lesz, ugyanis az ember saját értékei, érdekei és kultúrája szerint végez kisebb-nagyobb beavatkozásokat már a neolitikum óta.

Az érdekes elméleti előadással szemben Rajkainé Végh Krisztina, a Magyar Tudományos Akadémia agrártudományi kutatóközpontjának munkatársa azt mutatta be, hogy az 1950-es évek elejétől hogyan telepítettek munka- és büntetőtáborokat a Hortobágyra, hogyan próbálták embertelen munkával, vízrendezési munkálatokkal rizstermesztés alá fogni a szikes talajt, és a sikertelen történet után napjainkban hogyan próbálják eltűntetni ezeket a „tájsebeket”. A második napon a marosvásárhelyi László Márton levéltáros és Novák Zoltán kutató arra világítottak rá, miként alakult át mifelénk a szocializmusban a tulajdonviszony, a gazdálkodás és a társadalom, és ez milyen következményekkel járt.

Budapestiek tanulnak itt

Újdonsága a Csűrszemináriumoknak, hogy idén tizenöt mesterképzős és doktorandusz hallgató is érkezett a budapesti Corvinus Egyetemről. Miután a szakirodalomban azt tanulmányozták, hogy milyen gazdasági, társadalmi és demográfiai átalakuláson ment át a romániai magyarság az utóbbi évtizedekben, most a nyárádmenti emberekkel beszélgetve ennek helyi vonatkozásait vizsgálják.