A Leader korlátozza a kisvárosokat

A sajátos romániai értelmezés következtében a Leader program már kezdetben eltérőnek tűnik attól, mint aminek elképzelték, amikor 1991-ben Nyugat-Európában létrehozták. Az Európai Unió vidékfejlesztési politikájában kiemelt szerepet játszó (a költségvetésének 40%-ával rendelkező) közös agrárpolitikával szemben Romániában csupán 2,6%-ot fordítanak a Leaderre, s emellett elveszik azt a szabad kezdeményezési lehetőséget is, amely miatt a program annyira sikeres és kedvelt más országokban. Legalábbis ez tűnik ki az indulási szakaszban. Az Országos Vidékfejlesztési Terv (PNDR) 4. tengelyét jelentő Leader nemcsak hogy több évnyi késéssel indult Romániában, hanem intézkedéseit szinte egy az egyben „ráhúzták” a PNDR első három tengelyére. Ezután már csak ráadásként jött a vidéki kisvárosknak a hír, hogy a Leadernek csak bizonyos intézkedéseire pályázhatnak. Az abszurdum az, hogy éppen arra nem kaphatnak támogatást, amitől gazdasági, társadalmi és kulturális szerepük megerősödhetne egy kistérségen belül.

Nagy a felháborodás

Már februárban lábra kapott az információ, hogy a Leader térségeken belül a kisvárosok pályázati lehetőségei korlátozottak. Azaz nem juthatnak támogatáshoz sem a kisipari fejlesztésekre (312-es intézkedés), sem kulturális vagy turisztikai elképzelésekre (313-as intézkedés). Gyakorlatilag csak a mezőgazdasági szektorban megvalosítható pályázókat segítik: termelésre, gépesítésre, termékfeldolgozásra lehet forrásokat lehívni. Ez óriási felháborodást váltott ki, a különböző internetes levelező listákon folyik a vita, de a kezdeti bizonytalanság és híresztelések után most már a minisztérium is megerősítette: a kisvárosok csak bizonyos elképzelésekre pályázhatnak.

„Gyakorlatilag sehol sincsenek”

A Nyárádmente Leader Egyesület február végi közgyűlésén már szóba került ez a korlátozás. Antal Zoltán munkaszervezeti vezető kifejtette: bár a Leader egy negyedik fejlesztési tengely, a gyakorlatban mégis az első háromnak a kicsinyített változata. Sok az ellentmondás, hisz amikor a kistérségek létrejöttek és a Leader program kezelésére pályáztak, nem volt kizáró ok, sőt kívánatos volt, hogy az adott térségben kisváros is legyen. Az EU értelemzésében kisvárosnak számít az a település, ahol négyzetkilométerenként a lakosság száma nem haladja meg a 100 főt. A kisváros részvétele a programban garanciát is jelenthet arra, hogy egy adott térség homogén módon fejlődik majd. Ám Romániában ezt is sajátosan értelmezik, innen következik a korlátozás. Antal Zoltán elmondta, hogy ezzel az intézkedéssel a kisvárosok „gyakorlatilag sehol sincsenek”, de mivel nagy a felháborodás, még remélhető, hogy némi pozitív változás is beállhat a kérdésben.

„Nem veszítettünk”

Nyárádszereda polgármestere, Dászkel László is csalódott, hisz maximális segítséget nyújtottak a program előkészítési szakaszában, de úgy érzi, a település nem sokat veszít ezzel. Ugyanis kisvárosként sokkal több forráshoz hozzájuthattak az elmúlt években, mint amennyit a környező községek. „Nekünk lépni kellett, nem várhattuk, hogy akkor legyen infrastruktúránk, csatornahálózatunk, mint Búzaházának vagy Bedének” – mondta el lapunknak az elöljáró. Ezzel szemben most a községek jutnak fejlesztési forrásokhoz, „kiugársi lehetőséghez”. A városvezető tudomásul vette: más lehetőségeik is vannak, csak nem ezen a vonalon. Úgy érzi: egy bicikliútra a könyezetvédelmi alapnál, egy emlékhely létrehozására a kulturális minisztériumnál is pályázhatnak, és saját alapokból is fejleszthetnek. Igaz, hogy az önkormányzatot, a civil szervezeteket és vállalkozókat hátrányosan érinti az intézkedés, de Dászkel azt ígéri: „még lépni fogunk”. Ugyanakkor reménykedik is, hisz magyarországi testvértelepüléseinek sikerült megtalálni a kiskapukat: Aszód 70, Örkény 50 millió forintot tudott lehívni kisvárosként a Leader alapokból.

Erdőszentgyörgy is megadott minden segítséget az induláshoz, és mindenki már várta a pályázati lehetőségeket. A korlátozás következményeiről még nem tárgyaltak a Kis-Küküllő térségi egyesületen belül, de keresik már a kiskapukat, hogy kisvárosiak sem maradjanak pályázatok nélkül. Az a szóbeszéd is felröppent, hogy Erdőszentgyörgy kilép az egyesületből, de Hegyi László alpolgármester megkeresésünkre leszögezte: ilyen irányú megbeszélésre nem került sor a helyi tanácsban, és az ilyen kérdésben nem egyes személyek fognak dönteni, hanem a közösség.

Mégis előny lehet a tagság

A Kis-Küküllő térségi menedzser, Borbély Emma is hatalmasat csalódott, hiszen sehol egyetlen dokumentum sem írja le, hogy kisvárosok nem pályázhatnak, csak a végrehajtási útmutatóból derül ez ki. Ennek ellenére úgy gondolja, a kisvárosok sem veszítenek, hisz egyes szolgáltatásokat éppen azokon a helyeken kell majd megvalósítani. Ugyanakkor két okból is előnynek véli, ha ezek a települések is tagjai maradnak az egyesületeknek. Egyrészt úgy tűnik, hogy a 2014–2020-as fejlesztési időszakban minden vidékfejlesztési kiírás a Leader keretében fog lezajlani, másrészt a jelenlegi tagokat másként fogják kezelni.

Más lehetőséget kell keresni

Szente Kinga, a Székelybőért Egyesület elnöke portálunktól értesült arról, hogy nemcsak a kisvárosok, hanem a hozzá tartozó települések sem pályázhatnak a 3. tengelyen, amely a vidéki szolgáltatások fejlesztését, turisztikai beruházásokat, a kulturális és épített örökség megőrzését támogatná. A bőiek egy turisztikai projektben gondolkodtak, a falu fellett egy kilátót építettek volna a Só útja mentén. Ezek után úgy véli: más lehetőségeket kell keresniük.

Barabás Lóránt nyárádszeredai kisvállalkozó is korlátozásnak tartja ezt a lépést, de úgy gondolja, hogy pályázatot nyújthat be, ha a beszerzett eszközöket nem a kisvárosban fogja hasznosítani. Kérdésünkre a nyárádszeredai Leader iroda munkatársa, Ördög Hanna megerősítette: a 3. tengelyen csak olyan cég pályázhat, amelynek székhelye és esetleges munkapontja is községben van bejegyezve.

A minisztérium is megerősítette a hírt

Az elmúlt napokban a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium is megerősítette: a kisvárosokban nem lehet a 3. tengelyhez kapcsolódó projekteket megvalósítani. Ezt az Európai Bizottság 2005. évi 1698-as szabályzata korlátozza – áll a szerkesztőségünkbe is eljutott, a PNDR ügykezelői hatósága által kibocsájtott közleményben.