Fotó: Boda L. Gergely
Az RMDSZ elnöke, Markó Béla szerint, ha sikerült volna a Fekete márciusi események hátterében állók terve, akkor 1990 márciusában Marosvásárhely véres polgárháború helyszíne lehetett volna. A demokrácia ellenforradalmát a magyar lakosság, a vezetők józansága, magatartása akadályozta meg.
2010. március 21., 18:022010. március 21., 18:02
2010. április 08., 18:372010. április 08., 18:37
Fotó: Boda L. Gergely
„Azokban a napokban Marosvásárhelyen a helyi és az erdélyi magyarság szabadságharca zajlott, azonban nem az uszított, félrevezetett román lakosság ellen, hanem az események hátterében álló szervezők, a régi rendszer emberei ellen. Nagy és veszedelmes kísérlet volt arra, hogy megállítsák és visszafordítsák azt a folyamatot, ami 1989 decemberében elkezdődött. Nemcsak magyarság ellenes, hanem a demokratikus berendezkedés ellenes provokáció volt, amely ha sikerült volna, akkor véres polgárháború helyszíne lehetett volna a város. Azok akartak eképpen visszaütni, akik 1989-ben veszítettek és egyúttal a magyarságot is meg akarták félemlíteni. Sikerült ezt megakadályozni” – mondta az RMDSZ elnöke, Markó Béla a Szövetségi Elnöki Irodában. Az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események áldozatai: Gémes István, Csipor Antal és Kiss Zoltán (elhunytak), Cseresznyés Pál, Szabadi Ferenc, Juhász Ilona.
„Az évente megtartott megemlékezés jelképes, szimbolikus, hogy nem felejtettük el az áldozatokat. Azóta felnőtt egy generáció, akik közül sokan csak hallomásból ismerik a történteket, de azért kell az áldozatok emlékét ébren tartanunk, hogy ne ismétlődhessen meg a Fekete március. Hiányzik Sütő András szellemisége” – fogalmazott Markó Béla.
Fotó: Boda L. Gergely
Hozzátette, a magyarság szabadság- és jogküzdelme azért érvényesülhetett, mert nem hagyták magukat megfélemlíteni. „Ha sikerült volna a szervezők terve, akkor feleslegessé vált volna az 1989-es forradalom. A magyarok magatartásával sikerült folytatni a demokratizálódást, a nemzeti jogokért való küzdelmet. Nem tudom, mi deríthető ki, mit rejtenek a dokumentumok, de egy biztos: tudnunk kell, kik szervezték, valójában mi történt, meggyőződésem, hogy a titkosítás feloldásával sok információhoz hozzájuthatunk. Ez a jövő szempontjából is fontos, mert nem hiszem, hogy a történelem önmagától nem ismétlődhet meg. Csak akkor nem ismétlődhet meg, ha ismerjük, mi történt és lépünk ellene. 1990 márciusában még nem zajlott polgárháború a volt Jugoszláviában, a térségben a marosvásárhelyi volt az első ilyen esemény, amelyet szerencsére nem sikerült kiterjeszteni, továbbvinni.Nem állítom, hogy ugyanaz zajlott Marosvásárhelyen, mint Jugoszláviában, de hogy a térségben megjelent ez a jelenség, az biztos” – vélte az RMDSZ elnöke.
Elmondta, ma is vannak egyenlőtlenségek, de az 1990-hez hasonló feszültségek már nincsenek románok és magyarok között, és nem a román vagy magyar lakosságot kell hibáztatni, hanem a felbújtókat.
Magyarországi és helyi hivatalosságok is elkísérték utolsó útjára Marosvásárhelyen Kincses Előd jogászt, közírót. A család kérésére a temetés, amelyen részt vett Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is, nem volt sajtónyilvános.
Szászrégenben idén nem szervezik meg a városnapokat, inkább a fejlesztések befejezésére fordítják a pénzt.
Kilencedik alkalommal szervez családi napot az Erdélyi Református Nőszövetség a Maros megyei Bonyhán, a Bethlen-kastély parkjában július 5-én, szombaton.
Több mint egy hónapja nincs csapvíz a Kis-Küküllő menti településeken, és a helyzet kritikus: az ügyeletes tűzoltók kimerültek, a vizet szállító autók pedig meghibásodnak. A gondok megoldásához szükséges pénz még mindig várat magára Bukarestből.
Kisebb városhoz hasonlít a Marosvásárhely és Marosszentgyörgy határánál felépített Vibe fesztivál, ahová már beköltöztek a koncertezők, szórakozni vágyók. A szervezők mellett a kisboltosok, vendéglősök, taxisok is örvendenek a népszerű rendezvénynek.
Segesváron eladják az Országos Lakásügynökség (ANL) által fiataloknak épített lakásokat, Marosvásárhelyen azonban egyelőre tartózkodó állásponton van a városvezetés. A bérlők évek óta szeretnének tulajdonosok lenni, mindhiába.
Az önkéntes tűzoltók is segítettek a marosvásárhelyi és mezőbándi hivatásos tűzoltóknak szerda délután, hogy megfékezzék a 11 hektáron pusztító tarlótüzet a mezőbándi községhez tartozó Hidegvölgyben.
Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.
Meglepetés fogadta a Maros megyei hegyimentőket a Tiha-nyeregben: mire kiérkeztek, hogy kicseréljék a menedékház betört ablakát, valaki már elvégezte helyettük a munkát.
Biztonságosabbak a körülmények a Maros megyei kórházban, miután uniós pénzalapokból jelentős beruházásokat eszközöltek, különösen az oxigénterápia biztosításában és a tűzvédelem terén – mondta Ovidiu Gîrbovan igazgató kedden.
szóljon hozzá!