Noha a színek azonosak, azért ne legyen egy a zászló. Egyre kevesebben támogatnák Románia egyesülését a szomszédos Moldovával
Fotó: 123RF
Romániában az utóbbi évtizedekben először kisebbségbe kerültek azok, akik támogatnák országuk egyesülését a szomszédos Moldovával, ahol szintén a román a hivatalos nyelv – derült ki egy friss felmérésből, amelyet csütörtökön ismertetett a Digi24.ro hírportál, és az MTI idézett.
2023. május 04., 17:172023. május 04., 17:17
2023. május 04., 17:182023. május 04., 17:18
Az Avangarde közvéleménykutató intézet április folyamán, telefonos módszerrel rögzített adatsora szerint a megkérdezettek mindössze 33 százaléka véli úgy, hogy a két román nyelvű országnak „valamikor” egyesülnie kéne, míg 54 százalékuk szerint nem. A korábbi közvélemény-kutatások rendre unionista többséget mutattak ki Romániában, Moldovában viszont mindig kisebbségben voltak az egyesülés hívei.
Az INSCOP közvélemény-kutató intézet által 2020 júniusában készített felmérés még azt állapította meg, hogy a romániai felnőtt lakosság 73,7 százaléka ért egyet Románia és a Moldova egyesülésével, ami öt százalékpontos növekedést jelentett a 2019-ben mért 68 százalékhoz képest.
A mostani Avangarde-felmérés szerint
A válaszadók 31 százaléka támogatná, 40 százaléka viszont ellenezné Moldova gyorsított felvételét a NATO-ba, míg az európai uniós tagság tekintetében fordított az arány: 41 százalékuk támogatná, 30 százalékuk ellenezné, hogy Moldova „sürgősen” az EU tagjává váljon.
Arra a kérdésre, hogy egy Moldova elleni esetleges orosz támadás esetén Romániának csapatokkal kellene-e segítenie a Moldovai Köztársaságot, a megkérdezettek 56 százaléka „nemmel”, 29 százaléka „igennel” válaszolt. Ami a hadifelszerelést illeti, a válaszadók 48 százaléka támogatná, 35 százaléka ellenezné, hogy Bukarest katonai eszközöket küldjön Chișinăunak.
Vasárnap 19 órakor a Szilágy megyei Hídalmás községhez tartozó Milványban (Miluani) a részvételi arány megközelítette a 350 százalékot, a megye további hat szavazókörzetében pedig meghaladta a 100 százalékot.
A székelyföldi megyék választási részvétele jelenleg jócskán az országos átlag alatt van, de remélhetően csak azért, mert az eddigi tapasztalatok alapján sokan szeretnek este az urnákhoz járulni.
A vasárnap reggeli urnanyitástól a délutáni órákig több mint kétszáz választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte a belügyminisztérium szóvivője.
Egy kilyéni lakóháznál keletkezett tűzhöz riasztották a sepsiszentgyörgyi tűzoltókat vasárnap délután.
A székely megyék mezőnyében a legkisebb, Kovászna megye vezet a kampánycsendsértések tekintetében. Volt, ahol politikai szlogenek, és volt, ahol alkohol folyt.
Maros megye néhány településén áramszünet volt vasárnap, áramfejlesztőkkel azonban megoldották, hogy ne legyen fennakadás a szavazóhelyiségekben.
Amíg június kilencedikén öt szavazólappal kellett elvonulni a szavazófülkébe, addig most mindössze egyet kap a választópolgár. Az önkormányzati és európai parlamenti választáshoz képest az államelnöki voksolás egyszerű, mint az egyszeregy.
Sepsiszentgyörgyön a vasárnapi templomi eseményeket követően látszólag megnőtt a forgalom a szavazókörzetekben, például a Székely Nemzeti Múzeumban (15. számú körzet) kisebb sor is kialakult, így a csendőrség szabályozta a belépést.
Kampánycsend megsértésére vonatkozó bejelentéseket vizsgál ki a rendőrség. Az elkövetők a törvény szerint 1500 és 4500 lej közötti büntetésekre számíthatnak. Van, akit már meg is bírságoltak.
Rendbontás nélkül zajlik a szavazás Kézdivásárhelyen. A főtéren ugyan feltűnt egy Prahova megyei kirándulóbusz, ami sokakban gyanakvást keltett, de mint megtudtuk, alaptalanul.
szóljon hozzá!