Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A korábbi évek gyakorlatával ellentétben már nem az építőiparban van a legtöbb feketemunkás, hanem a kiskereskedelemben, szolgáltatóiparban – tudtuk meg Ördög Lajostól, a Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőség (ITM) vezetőjétől. Pedig nem érdemes kockáztatni, hiszen borsos büntetés jár a formaságok hiányáért: minden ilyenformán dolgoztatott emberért 20 ezer lejt kell kipengetni.
2024. március 20., 10:302024. március 20., 10:30
„Mindent összeadva sem sok azon esetek száma, amikor illegális alkalmazások miatt kell büntetniük valamely céget a munkaügyi ellenőröknek, az évi tíz esettel az országos statisztikák végén kullogunk – árulta el érdeklődésünkre Ördög Lajos. „Az is nagyon alacsony mutató, hogy összesen három-négy perünk van egy évben, azaz ennyiszer támadják meg a kihágást rögzítő jegyzőkönyveinket” – tette hozzá a munkaügyi felügyelőség háromszéki vezetője.
Holott ez kettőjük között törvényesen is rendezhető lenne, mivel ha próbaidős szerződést köt alkalmazó és foglalkoztatott, akkor az minden különösebb indoklás nélkül felbontható bármelyik fél által, ráadásul a kezdeti három hónapos periódus még kétszer meghosszabbítható ugyanennyivel – magyarázta az igazgató.
Bárhogy is legyen,
A 20 ezer lejt még általában szó nélkül kifizetik a cégvezetők, de ha ennél magasabb a büntetés, akkor már perre mennek.
Ha 4-5 éve inkább az erdőkitermelésben és építkezéseken fordult elő gyakrabban a feketemunkások foglalkoztatása,
– mondta a munkaügyi felügyelőség igazgatója.
Az intézmény statisztikája szerint 2023 végén 42 740 meghatározatlan időre szóló munkaszerződés szerepelt a nyilvántartásban, és 3924 esetben alkalmaztak embereket meghatározott időre.
Ez idő alatt tíz feketén dolgoztatott személyt találtak, ennek megfelelően összesen 200 ezer lejnyi büntetést szabtak ki a munkaadókra.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
1 hozzászólás