Ma van az év legboszorkányosabb napja

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

A hónap névadóját, a sárkányölő Szent Györgyöt ünnepeljük április 24-én. A lovagiasságot, férfiasságot, önzetlenséget jelképező alakja – a másik katonaszent, Dömötör mellett – a Szent Koronán is megjelenik. Napjához az állatok biztonságával, egészségével, termékenységével, továbbá kincskereséssel, boszorkánysággal kapcsolatos szokások, hiedelmek gazdag, ám mára többnyire feledésbe merült tárháza kapcsolódik, amiből pár érdekességet idézünk fel.

Kocsis Károly

2023. április 24., 08:032023. április 24., 08:03

Leggyakrabban a korai keresztények máig élő utódai, az egyiptomi koptok templomaiban, kolostoraiban ábrázolják, de ki ne hallott volna a kolozsvári testvérek, Márton és György 1373-ban készült, a prágai vár udvarát ékesítő, Szent Györgyöt ábrázoló méltán híres lovas szobráról! Ám nem kell olyan messzire menni, hiszen a másolatát 2012 óta Kovászna megye székhelyén is megtaláljuk: ez a lakók részéről sok negatív kritikát kiváltó, a 2003-as városnapok poéngyűjtő versenyére benevezők egyike által „gombostűre tűzött nagytestű dinónak” nevezett modern kompozíciót hivatott „helyettesíteni”.

Székelyföldön az esztelneki zárdatemplom, a székelyudvarhely-szombatfalvi, marosszentgyörgyi és csíkszentgyörgyi plébániatemplomok, az 1929-1930-ban épült csibai (Maros megye) és az 1996-97-ben épült hidegségi (Gyimesközéplok) kápolna védőszentje,

de a híres Báthori család is Szent Györgyöt fogadta patrónusává.

Állatok tűzön, láncon át

Régen ezen a napon hajtották ki az állatokat először a legelőre, különböző bajelhárító, termékenységvarázsló cselekedetek kíséretében, a marhákat néhol fejszén, ekevason vagy éppenséggel a gazdasszony kötényén keresztül.

Háromszéken az állatokat megvesszőzték, leöntötték, láncon vagy tűzön át csapták ki a kapun.

Egyes helyeken az első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie. Azt tartották, hogy az állatok ettől olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyűek, mint a tojás. Felső- és Alsósófalván azt az állatot, amelyik megbotlott a láncban vagy felrúgta, nem engedték ki a legelőre. A dévai csángómagyarok olyan új fakoronát állítottak az istállóajtó elé, amelyik földben még nem járt.

Szépvízen a csordapásztorok fenyőágakból font seprűvel, fűnyaláb-csomóval végezték a hajtást, hogy mindig legyen zöld táplálék és főleg dús fű a csordák legelőjén.

Ozsdolán csak a juhokat engedték ki ezen a napon, a csordát pedig két héttel később. Itt a kieresztés előtt egy

vastag láncot húztak keresztül a kapu alatt, azon léptették át az állatokat, hogy olyan összetartóak legyenek, mint a láncszemek.

Úgy vélték, e ceremónia nélkül az állatokat baj éri, többé nem jönnek vissza.

Ugyanitt Szent György-salátából és „csikányból” (csalán) levest szokás készíteni, hogy a hosszú téli időszak után a szervezet nagyobb mennyiségű vitaminhoz jusson. Azt tartják, ha kibújik a csikány és a Szent György-saláta, nem kell félni, hogy meghalnak az emberek.

A pásztorokat is ekkor szegődtették, „szerződésük” hagyományosan Szent Mihály-napig volt érvényben, ám manapság már lényegében addig, ameddig az időjárás lehetőévé teszi a legeltetést. Sőt, még utána is!

Korondon a majorok ezen a napon, a kiszállás utáni első fejéskor egy nagyobb értékű fémpénzt helyeztek a fejővederbe, és minden juh tejét erre fejték, hogy a nyár folyamán sok tejet adjanak.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

1962-ig a kézdiszéki Lemhényben is Szent György napján tartották az úgynevezett esztenakiállítást, amikor az összegyűjtött juhokat felterelték a Gyepár és a Nagy-Sándor környéki havasi legelőkre. Ám előtte való este a juhászlegények még egy jó táncmulatságot csaptak, az éjszakát a szeretőjükkel töltöttek, és pirkadatkor, bús furulyaszó kíséretében indultak neki a hegyeknek.

„Minden esztendőnként bíró, polgár és hites ember Szent György-napban tisztitől búcsúzzék, és ha az falu rajta akarja hadni, szabados legyen, ha penig nem, mást állíthasson helyében, az kin nem akarja hadni
(Csíkszentmihály megyéjének falutörvénye 1639-ből)

„Az szénafüvek Szent György-nap után egy héttel mindenütt tilalom alatt legyen.”
(Uzon falutörvénye 1699-ből)

„Szent György napjától fogva Sz[ent] Mihály-napig sem falusi juh, sem vidék juh az faluban bémenni meg nem engedtetik, ha valaki béhajtana vagy benn jártatna, azt a falu megbünteti egy forintig.”
(A háromszéki Szemerja falutörvénye 1727-ből)

„Szent György-naptól fogva Szent Mihály-napig az tanorokkapun belöl az járó-marhán kívül semmi marhát nem szabad legeltetni, az míg az csorda bejö. Ha valaki ott legeltetne: den. 40 büntettetik, ha nem beteg és sánta, és hanem ha valahova akar menni, vagy valahonnat hazajött. Az malacos disznyó, míg az malacok az csordába nem mehetnek, szabad addig.”
(A szotyoriak falutörvénye 1728-ból)

„Minden marhalegeltető helyeken, kaszáló- és egyéb tilalmas helyeken, ha kévántatik, minden esztendőben Szent György-nap tájban az falusi bíró és hütösök által mindenfele az ország útjai kicsóváztassanak, nehogy idegen járókelőktől kaszáló- és marhalegeltető helyek károsíttassanak, rontassanak.”
(Szentkatolna falutörvénye 1738-ból)

 

Hogyan leshetjük meg a boszorkányokat?

A közéletben is kivételes napnak számított, hiszen számos helyen ekkor zajlottak a falusi és városi tisztújítások. Ám

az embereket inkább a szabadon garázdálkodó boszorkányok foglalkoztatták; aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta őket, sőt szentelt krétával vont körből a gyűlésüket is végignézhette.

Az istálló elejét vagy a ház utca felőli bejáratát kölessel szórták be, a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tűztek a távoltartásuk, a rontás megakadályozása végett.

Potyondon úgy tartották, a boszorkány első kihajtáskor sajtárral settenkedik a csorda után. A Gyimesekben előző este szenteltvízzel spriccelték, „fokhagymázták” az állatokat, hogy a boszorkányok ne tudják elvinni a zsírjukat.

Alkalmasnak tartották e napot a földbe rejtett kincsek keresésére is, melyek minden hetedik – parajdi hiedelem szerint minden második – évben ilyenkor vetettek lángot. Ezt a Gyimesekben is rendszeresen lesték, ám hiába. „Szent György-napkor – mondták – arany van elásva, s kigyúl. De hát én nyolcvanhárom esztendős vagyok, én is eleget vártam, hogy valahol kigyúl, na jártam ki, szegény vagyok, hogy legyek gazdag, de nem gyúlt” – mesélte egy adatközlő Magyar Zoltánnak.

Vadasdon a kisgyermekeket Szent György napja előtt nem volt szabad nyitott ajtónál vagy ablaknál hagyni, mert „a prikulics kicseréli őket”. Néhol e nap hajnalán lepedővel szedett harmattal sütöttek kenyeret, mert abban van a föld zsírja, ereje. Aki ilyen harmatban mosakodik, sokáig szép és egészséges marad – vélték.

Az ugyancsak Gyimesekhez tartozó Hárompatakon a kígyómarást úgy gyógyították, hogy Szent György napja előtt „megütött” kígyó lehúzott bőrével mosták a sérült állat lábát. A kígyót már csak azért is ildomos április 24-e előtt megütni, mert – legalábbis a moldvai magyarok szerint – akkor nagy lesz az erőnk; ám ha a kígyót elszalasztjuk, elviszi az erőnket. Ha fejét ezüstpénzzel nyisszantjuk le, és azt – vagy fokhagymát, négylevelű lóherét, fekete tyúk első tojását – zsebünkbe téve megyünk templomba, szarvaik folytán felismerhetjük a boszorkányokat!

Tényleg itt a tavasz?

Ettől a naptól kezdve már lehet földre ülni és – Parajdon csak május 1-jétől – mezítláb járni. Bükkhavaspataka régi öregjei azt tartották,

akármilyen meleg is legyen, eddig nem szabad kint lefeküdni, mert aki megteszi, annak a szépasszonyok elveszik az erejét.

Ám a szabadban való fürdést egyenesen ajánlották, mondván, egész évben megvéd a rühesedés ellen.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Ezt a napot általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmasnak, máshol későbbre hagyták. Vadasdon úgy vélték, a kukoricát Szent György napja előtt és után két héttel, kökényvirágzáskor lehet vetni. Ha ilyenkor sok a cserebogár, megeszik a gyümölcstermést, de jó törökbúza-termés várható.

A gazdák akkor örültek, ha ilyenkor a nyúl már el tudott bújni a vetésben. Korondon, ha eddig nem zöldült ki a rét, és nem volt mit enniük az állatoknak, a következő versikét mondták:

Máma Szöngyör napja,

A faluba se széna, se szalma,

A szilon az ebet megbírja.

(A szilon egyébként tavaszi, kérges hóréteget jelentett a régi székelyeknél – és ezzel a Bodza-szorostól délre eső Szilon-havas, románul Munții Siriului nevét is megfejtettük!)

Székelyvarságon azt mondták: amennyivel Szent György-nap előtt „megderdül” az ég, annyival Szent György-nap után fagy/hóharmat/hóesés lesz. Parajdon kiszámolták: ahány nappal Szent György-nap előtt megdördül az ég, annyi nappal hamarabb esik le a hóharmat Kisasszony vagy Szent Mihály napja előtt. Korondon és Pálpatakán inkább az első dördülés irányát figyelték, mert nyáron onnan várhatták a zivatarokat.

Sok helyen hittek abban, hogy a Szent György-nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat, a mennydörgés bő termést – a siklódiak és sóváradiak szerint kései fagyot – jelez, ám igazából csak akkor számíthatunk jó évre, ha ma akkora eső esik, hogy besározódik a lábbelink. Ám eső ide vagy oda, abban joggal bízhatunk, hogy a régiek azon felfogásában, miszerint Szent György napján kezdődik az igazi tavasz, nem fogunk csalatkozni! Legfeljebb a nebulók bosszankodhatnak, hogy az iskolai év nem április 24-án zárul, mint egykoron...

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

Új kollektív munkaszerződés, jórészt csak „papíron” javuló feltételek a szociális ellátórendszerben

Évente 5-14 nappal hosszabb szabadság, a hétvégi munkára teljes bérpótlék – több kedvező változást is hoz a szociális ellátórendszerben dolgozók számára az új kollektív munkaszerződés. Legalábbis „papíron”, a valóságban kevésbé.

Új kollektív munkaszerződés, jórészt csak „papíron” javuló feltételek a szociális ellátórendszerben
2025. április 03., csütörtök

Vizsgálja a rendőrség a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazását

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor csütörtökön kijelentette, hogy várja a kormánykoalíció reakcióját a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazásának ügyére.

Vizsgálja a rendőrség a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazását
2025. április 03., csütörtök

Komoróczy Zsolt vette át ideiglenesen a székelyudvarhelyi városi kórház vezetését

Komoróczy Zsoltot nevezte ki a városi kórház ideiglenes vezetőjének Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere, miután lemondott a korábbi menedzserigazgató – közli a polgármesteri hivatal.

Komoróczy Zsolt vette át ideiglenesen a székelyudvarhelyi városi kórház vezetését
2025. április 03., csütörtök

Részleteket közölt a szennyező autók adójáról Tánczos Barna

A kormány a gépjárművek környezetszennyezési adóját a jelenlegi adórendszer módosításakor fogja bevezetni – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a pénzügyminiszter.

Részleteket közölt a szennyező autók adójáról Tánczos Barna
2025. április 03., csütörtök

Friss ígéret: nagyhétre megérkezik a 400 lejes támogatás

Két részletben összesen 800 lej támogatást kapnak idén a kisnyugdíjasok, az első kifizetést még április 15-ig megejthetik.

Friss ígéret: nagyhétre megérkezik a 400 lejes támogatás
2025. április 03., csütörtök

Terítik az aszfaltot a Vargyas-szorosba vezető úton

Elkezdték a 132A jelzésű megyei út Homoródalmásról Vargyas-szorosba vezető szakaszának aszfaltozását. Júniusra fogják befejezni a munkálatokat. A túrázókat nem fogja zavarni az építkezés.

Terítik az aszfaltot a Vargyas-szorosba vezető úton
2025. április 03., csütörtök

Kiszámolták, mennyi pénz jön be az oszlopadóból

A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.

Kiszámolták, mennyi pénz jön be az oszlopadóból
2025. április 03., csütörtök

Kezdődhet az intelligens forgalommenedzsment-rendszer telepítése Csíkszeredában

Aláírták a szerződést a csíkszeredai közszállítást és parkoló-üzemeltetést kiszolgáló intelligens forgalommenedzsment-rendszer rendszer beszerzésére. A rendszer beüzemelését 12 hónap alatt kell biztosítania a közbeszerzésen nyertes cégnek.

Kezdődhet az intelligens forgalommenedzsment-rendszer telepítése Csíkszeredában
2025. április 03., csütörtök

Nehéz döntések éve lehet az idei Gyergyószentmiklóson

A tavaly felvett hitel törlesztési részleteinek terhe alapjaiban befolyásolja Gyergyószentmiklós idei költségvetését, amire csütörtök délután bólinthatnak rá. A nehéz anyagi helyzet miatt nehéz döntéseket is meg kell hozni.

Nehéz döntések éve lehet az idei Gyergyószentmiklóson
2025. április 03., csütörtök

Utak, hidak építésére fókuszálnak, kistérségeket kötnek össze

Befejeződött a Sepsikőröspatak központjától a Vadas-tető aljág vezető útszakasz kiépítése, a véglegesített költségvetést csütörtökön fogadta el Kovászna Megye Tanácsa. A kézdiszéki úthálózatot érintő, nagy beruházásra is benyújtották a pályázatot.

Utak, hidak építésére fókuszálnak, kistérségeket kötnek össze