Hétfőn 14, kedden 10, szerdán 5 iskolában maradtak el a próbavizsgák Hargita megyében
Fotó: Sándor Csilla
Ha folytatódik az országos tanügyi tiltakozás, a szakszervezet Hargita megyei képviselete ezúttal az érdekvédelem akcióját fogja bojkottálni azáltal, hogy a megyében nem szervezik meg a sztrájkot, mert az előzetes bejelentések ellenére az ország legtöbb iskolájában visszakoztak a képességfelmérő próbavizsgák bojkottjától. Hargita megye főtanfelügyelője szerint még nem tudni, hogy a tiltakozás törvényes volt-e, a szakszervezet területi képviselője biztos benne, hogy az volt.
2018. március 08., 11:342018. március 08., 11:34
Szerdán is elmaradtak a képességfelmérő próbavizsgák néhány Hargita megyei tanintézetben az oktatási rendszerben dolgozók tiltakozása miatt. Hétfő óta
„Öt kivételével a többi iskolában meg tudtuk íratni, ugyanis ezekben az igazgatók, aligazgatók és még egy-két ember nem vett részt a bojkottban, így le tudták bonyolítani a vizsgát” – közölte Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője. Az igazgató és az aligazgató nem vehet részt a tiltakozó akcióban, ugyanis ők ilyen esetben munkaadóknak számítanak – fűzte hozzá magyarázatként.
– válaszolta arra a felvetésünkre, hogy Valentin Popa oktatási miniszter bejelentette, nem biztos benne, hogy a pedagógusok törvényesen jártak el azzal, hogy nem tartották meg a képességfelmérő próbavizsgákat. A tárcavezető arra utalt, hogy éppen folyamatban van az ágazatban a kollektív munkaszerződések újratárgyalása, a szakszervezeti vezetők pedig ennek nyomán írásban vállalták, hogy megadott ideig nem robbantanak ki munkakonfliktust.
Az iskolaigazgatók szerint a tiltakozó megmozdulásról szóló kötelező előzetes szakszervezeti bejelentéseket már múlt pénteken iktatták az iskolákban, megtörténhet, hogy ezeket egyenként ellenőriztetheti az oktatási tárca, de előbb meg kell állapítaniuk, hogy törvényes volt-e az országos tiltakozó megmozdulás – közölte Görbe Péter.
Noha országosan Hargita megyében bojkottálták legnagyobb számban az iskolák a képességfelmérő próbavizsgát, szerdára tizennégyről ötre csökkent ezeknek a tanintézeteknek a száma. Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezet (FSLI) Hargita megyei területi vezetője szerint ennek az volt az oka, hogy
A másik ok, hogy a központi sajtó által az oktatási miniszter bejelentését idéző cikkeket a pedagógusok úgy értelmezték, hogy ha a szakszervezet és az oktatási tárca tárgyalófélben van, hatvan napig nem lehet tiltakozást kezdeményezni – magyarázta a szakszervezeti vezető.
Kocs Ilona szerint egyébként teljesen törvényes volt a vizsgák bojkottja.
– fogalmazott, hozzáfűzve, hogy ennélfogva fegyelmi eljárás sem járhat a vizsgák bojkottálásáért.
– jelentette ki határozottan Kocs Ilona. A szakszervezet képviselője elmondta, azért nem fogja vállalni az esetleges újabb tiltakozás megszervezését, mert a most lezajlott akcióból is kihátráltak az ország többi részében. „Minden megyében maradt volna benne legalább kettő-három azok közül, akik beleálltak. Mi a garancia arra, hogy legközelebb nem így lesz? Így most ujjal mutogatnak ránk, hogy Hargita megyében még most is hat iskola tiltakozik” – méltatlankodott a szakszervezet képviselője.
A hétfőn elkezdődött képességfelmérő próbavizsgákat egyébként öt megyében összesen 25 iskolában bojkottálták az első vizsganapon. Az élen Hargita megye állt, ahol 14 iskolában nem tartották meg a próbavizsgát, ezenkívül Prahova megyében nyolc, Arad, Buzău és Ialomiţa megyében pedig egy-egy iskolában döntöttek a bojkott mellett.
A FSLI főként az új bértörvény negatív hatásainak kiküszöbölését követeli, ugyanakkor azt, hogy a március elsejétől elrendelt béremeléseknek ne legyen feltétele a leépítés és iskolák összevonása. Követelik továbbá a fejkvóta alapú finanszírozás növelését, a különféle pótlékok kiszámítási módjának rendezését, valamint azt, hogy a pedagógusok saját kérésükre a nyugdíjkorhatár betöltése előtt három évvel nyugdíjba vonulhassanak járandóságuk csökkenése nélkül.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakciója a párt ideiglenes elnökét, Sorin Grindeanut javasolja a képviselőház elnöki tisztségébe.
Június utolsó, illetve július első hetére adott ki időjárás-előrejelzést az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.
Hétfői együttes ülésén a szenátus és a képviselőház bizalmat szavazott az új kormánynak.
Az ágyak számának több mint 20 százalékos csökkentésével növelnék a kórházak hatékonyságát a kormányprogram értelmében.
A megszorítások részeként megszüntetik az alpolgármesteri tisztségeket az 1500 főnél kisebb népességű községekben.
A kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is szerepel az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
A különnyugdíjak reformja, a méltánytalan kiváltságok megszüntetése és a törvény előtti egyenlő bánásmód, Románia csatlakozása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez képezik többek között a leendő kormány prioritásait.
A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát.
Állcsonttörést szenvedett az a hatéves kisfiú, aki a vasárnapi autós balesetben az egyik autóban utazott. A másik autóban utazó 15 éves fiú koponya- és arccsonttörést szenvedett, az édesapjának eltört a medencecsontja.
szóljon hozzá!