Két megye közt Háromkút

„Életveszélyes lett az iskola. Mostanig is olyan állapotban volt, hogy féltünk, hogy a pincébe beesünk, vagy hogy ránk esik a vakolat. Most meg ez az árvíz is nagyon megbonyolította a helyzetet, használhatatlanná vált a környezete az iszap miatt, a víz elvitte a kinti favécét, a fásszínt – lehetetlen bármilyen tevékenységet is folytatni ebben az épületben. Azt sem tudjuk, hova lehet fordulni segítségért: Gyimesközéplok, Gyergyószentmiklós, Domuk?” – teszi fel a kérdést Imre Anna háromkúti tanítónő, aki ősszel hét gyerekkel kezdené az iskolát: két elsős, két másodikos, egy harmadikos és két negyedik osztályos iratkozik az iskolába, valamint 18 kisgyerek az óvodába.

Az 1982-ben épült iskola, ami első ránézésre inkább hasonlít egy fásszínhez, semmint egy olyan épülethez, amelyben oktatás folyik, az eddigi közel harminc éve alatt semmiféle felújításban nem részesedett, annak ellenére, hogy az 1997-ben kihelyezett tanítónő több alkalommal is jelezte a felújítási igényt Gyimesközéplok polgármesterének. Míg Középlokon, Hidegségen az iskolákat folyamatosan szépen rendbe teszik, Háromkútra egy seprűn, szemetes vedren, vécépapíron, szappanon kívül semmi sem jut. „Azt mondják, ha nem tetszik, menjek Neamţ megyéhez panaszkodni. De hogy mennék oda, hát akkor megengedné nekem valaki, hogy magyar nyelven tanítsak? Vannak olyanok, hogy egy kukkot nem tudnak románul, már az hatalmas feladat, hogy az ügyeit elintézze a hivatalnál” – félti a falu jövőjét a tanítónő.

Az iskola felújítása nem csak a gyerekek számára fontos, ugyanis az épület a falu kulturális életének is a központját jelenti: itt adják elő a kicsik az ünnepi előadásaikat, itt zajlanak a Szent János napi búcsú lényeges mozzanatai, de ez az a hely, ahol esküvőkön, keresztelőkön egy asztal mellé ülnek az ünneplők.

Az ügy orvoslása érdekében Imre Anna tanítónő Hargita Megye Tanácshoz fordult segítségért, ahonnan ígéretet kapott, hogy a károk felmérése után megvizsgálják a körülményeket, és ha egy mód van rá, az árvíz sújtotta kártérítésekbe próbálják az iskola felújítását is bevonni, mondta el Erős Levente, a megyei tanács gyergyószentmiklósi irodájának vezetője.

Háromkút település a Neamţ megyei tanács szerint területileg oda tartozik, azonban közigazgatásilag Gyimesközéplokhoz, egyházilag és egészségügyileg Gyergyószentmiklóshoz, az iskola igazgatósága pedig Hidegségen van, sorolja a gondokat Imre Anna tanítónő. „A Neamţ megyeiek szerint Feketehagymáson, Nagyhagymáson a gerincen megy el a határ. Édesapámék szerint a régi határ egészen lent a szorosban van. Állítólag volt egy térkép, de azt mondják, az valahova el lett” – mondja Anna.

Ha a háromkútiakat kérdezzük, nem kérdés, hogy hová szeretnének tartozni, még a román anyanyelvű lakók is Hargita megyére szavaznának – a Román állam törvénye azonban nem engedi meg, hogy a falu szavazzon, hanem az őket „birtokló” közösség kellene lemondjon róluk. Anna szerint erre soha, de soha nem kerülne sor. „Ha a személyazonossági igazolványainkat nézi valaki, azt írja benne, hogy Gyimesközéplok, Farkaspalló, Hargita megye. Ha Háromkutat írunk, akkor az lehet Neamţ megye is, azt mondják. És ha jobban belegondolunk, most is ők léptek először, hogy segítsenek rajtunk, ők küldtek gépeket, hoztak kenyeret. Mi azért Hargita megyében is reménykedünk” – fejezi ki bizalmát Anna tanítónő.