
Fotó: Pinti Attila
Az eszköz- és járműpark bővítése, a hatékony segítségnyújtás, a személyzet továbbképzése, az önkéntes alakulatokkal való együttműködés, a civil lakosság tájékoztatása – ezek voltak a Hargita megyei tűzoltóság főbb célkitűzései 2017-ben. Ezekkel a feladatokkal vágnak neki az idei évnek is – derült ki a belügyminisztériumhoz tartozó intézménynek pénteken a csíkszeredai megyeházán tartott évértékelő beszámolójából. A tavalyi statisztikai adatokat Stelian Cimpoeșu főfelügyelő ismertette.
2018. január 28., 17:162018. január 28., 17:16
2018. január 31., 09:022018. január 31., 09:02
A Hargita Megyei Olt Sürgősségi Esetek Felügyelősége „mindössze” 14 százalékos személyzethiánnyal küzd – a 480 betölthető állásból 65 „szabad hely” van. Mint kiderült, a szerencsétlenségek megelőzésében jelentős segítséget nyújtanak a hivatásos alakulatoknak az önkéntesek: a megyében működő 67 önkormányzati tűzoltóság összesen 61 tűzoltóautóval, két műszaki mentésre alkalmas bevetési járművel és 160 vízszivattyúval rendelkezik.
Múlt évben a Hargita megyei hivatásos tűzoltóság a hozzá tartozó mentőszolgálatokkal az önkormányzati – önkéntes –, illetve a magán tűzoltóságokkal közösen 2652 bevetésen vett részt. 2016-hoz képest ez 21,37 százalékos növekedés. A statisztikák szerint
ennek 92 százaléka (2652 alkalom) volt „éles bevetés”, 5,31 százaléka (153 riasztás) közbelépés nélküli kiszállás, illetve 23 alkalommal út közben fordultak vissza a katasztrófavédelem egységei. Ötvenhárom téves riasztást is jegyeztek.
A konkrét katasztrófavédelmi feladatok ellátása mellett a tűzoltók 169 esetben hajléktalanok felkutatásában is segítettek, 63 gyakorlatot tartottak, továbbá 695 felkészítőt, tájékoztatót szerveztek. A Hargita megyei tűzoltók két esetben működtek együtt a Maros és Brassó megyei hivatásos, valamint önkéntes egységekkel. Míg a 2652 bevetés 91 százalékában – 2415 alkalommal – kizárólag a hivatásos alakulatok léptek közbe, 164 olyan sürgősségi eset történt, amikor az önkéntesekkel közösen dolgoztak.
Fotó: Pinti Attila
Hetvenegy olyan riasztást is jegyeztek, amikor az önkéntes tűzoltók a hivatásos alakulatok segítsége nélkül is „megbirkóztak a rájuk bízott feladattal”.
A tavalyi év a tűz- és sürgősségi esetek számát tekintve jóval túltett a 2016-os esztendőn: míg tavalyelőtt 181 tűzesethez kellett kivonulniuk, 2017-ben 41 százalékkal több, 255 tűzoltást jegyeztek. Az egyéb sürgősségi esetek száma 56 százalékkal növekedett – 87-ről 136-ra –, de a Hargita megyei tűzoltósághoz tartozó rohammentő-szolgálat és a műszaki mentők is több riasztást kaptak: 2004-et a tavalyelőtti 1755-höz képest. A különböző katasztrófahelyzet-megelőző kiszállások száma is növekedett, csak környezetvédelmi bevetésekből volt kevesebb.
Ami a tűzeseteket illeti, az éves beszámoló szerint
illetve 149 állatot óvtak meg a lángoktól, a megmentett javak értéke pedig 41,7 millió lejre tehető. Az anyagi károk összesítése alapján 6,4 millió lejes kár keletkezett a 255 tűzeset során, 154 állat pusztult el, hét személy megsérült, ketten pedig életüket vesztették.
A tüzek keletkezésének leggyakoribb oka az elmúlt évekhez hasonlóan a rövidzárlat, ezt követik a túlhevült melegítőberendezések, a nyílt láng használata, a kipattanó parázs és a villámok, de pusztítást végzett múlt évben például a széna öngyulladása is.
Fotó: Pinti Attila
Csíkból a legtöbb riasztás
A csíkszeredai hivatásos tűzoltóság 975 riasztást kapott, ebből 808-at tettek ki a rohammentő-szolgálat és a műszaki mentők bevetései. Tüzet 75 alkalommal oltottak, 15-ször robbanóeszközök elszállításában, egy alkalommal ezek megsemmisítésében vettek részt, de számos más bevetés – közrendezvények vagy balesetveszélyes helyszínek biztosítása, tarlótűz megfékezése – is szerepel a statisztikában. A székelyudvarhelyi tűzoltókat 683-szor riasztották, 70 tűzesetnél léptek közbe, a mentőalakulatok 516 esetben segítettek a bajbajutottakon. A gyergyószentmiklósi tűzoltóság mérlege: 405 bevetés, ebből 37 tűzeset és 309 mentés. A maroshévíziek 355, a gyergyóhollóiak 146, a balánbányaiak 17 riasztással szerepelnek az összesítésben.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
szóljon hozzá!