A kifejlett rovarok mindössze 5–7 hetet élnek
Fotó: Beliczay László
Április végén, május elején nagy májusi cserebogár-rajzásnak lehettünk szemtanúi. Jó tudni azonban, hogy nem ártalmatlan rovarokról beszélünk: nagy károkat okoznak a mező- és erdőgazdaságokban egyaránt.
2025. május 09., 10:362025. május 09., 10:36
2025. május 09., 10:402025. május 09., 10:40
A néhány centiméter hosszú cserebogarak a talajból bújnak elő, megjelenésüket a talajfelszínen látható alig egy centiméteres lyukak jelzik. Amint megjelennek, azonnal elkezdik a mohó falatozást, majd társat keresnek és párosodnak – ismertette elöljáróban Józsa Eszter növényorvos. Mint mondta, az óriási étvágyú cserebogár mind lárvaként, mind kifejlett állapotában óriási problémát jelent a mező- és erdőgazdaságok számára.
A megtámadott fák fiatal leveleit pazarlóan rágják, nagy mennyiségű lombot semmisítenek meg.
Különösen veszélyesek faiskolákban, csemetekertekben – hívta fel a figyelmet a szakember. Arra is kitért, hogy a talajban élő, fehér, kövér, hajlott testű pajorok, azaz a lárvák megrágják a magoncok és dugványok gyökereit. Lárváik nemcsak a fás növények – például erdei fafajok, gyümölcsfák, szőlő – gyökereivel táplálkoznak, hanem számos lágyszárú kultúrnövény gyökereit is megrágják, mint a kukorica, lucerna, palántanövények, de még a burgonyában is jelentős kárt tudnak tenni.
A cserebogár lárvái és a kifejlett példányok is kártékonyak
Fotó: Székelyhon
Az első éves pajorok csak a vékony hajszálgyökerekkel táplálkoznak, az idősebbek már a vastagabb gyökereket, sőt a főgyökereket is képesek átrágni, ami a növény teljes pusztulását okozhatja. A legnagyobb kárt a kifejlett rovar kirepülése előtti évben okozza, azért is különösen kártékony, mert rágásával utat nyit a másodlagosan károsító kórokozóknak – ismertette.
A májusi cserebogár teljes átalakulással fejlődik ki, ez a Kárpát-medencében 3 év alatt történik.
A tojások a talajnedvesség hatására duzzadnak meg és fejlődnek, majd a lárvák 30-50 nap múlva kelnek ki, többnyire június végétől. A hároméves fejlődése során a lárva háromszor vedlik, a harmadik év nyarán a pajor bábozódik, a bábállapot néhány hétig tart. A frissen kifejlett rovar, azaz az imágó ősszel a talajban marad, itt áttelel, a következő évben tavasszal rajzik, mikor megfelelő a hőmérséklet, a rovar élettartama mindössze 5–7 hét – foglalta össze a szakértő.
Az imágók tömeges megjelenésükkor mind a vad, mind a háziasított állatok számára kiváló táplálékot jelentenek, a madarak pedig szívesen fogyasztják a földből kifordított pajorokat is.
A májusi cserebogarak veszélyesek faiskolákban, csemetekertekben
Fotó: Barabás Ákos
A 20. században a rovarirtó szerek erősen megritkították a faj létszámát, de a vegyszerhasználat korlátozása miatt számuk ismét emelkedik, amihez hozzájárulhat az éghajlat melegedése is. Az enyhe teleknek köszönhetően a májusi cserebogarak korábban jelennek meg a megszokottnál és így tömegesen rajzanak, számuk erőteljesen növekszik.
A májusi cserebogár elleni védekezés nehéz, főként a lárva talajban rejtőző életmódja miatt, de szakember elmondása szerint
A mély talajforgatással a peték és a lárvák elpusztulnak, emellett entomopatogén fonálférgek, azaz rovarokat megbetegítő fonálférgek alkalmazás is célzottan hatásos a pajorok ellen – sorolta a szakértő. Ugyanakkor a madarak – közülük a gébics fajok, veréb, seregély, varjú, csóka és más természetes ellenségek, mint a vaddisznó, vakond, sün is ritkítja a cserebogár állományt.
A kémiai módszerek kapcsán a növényorvos megjegyezte, a lárvák ellen a talajfertőtlenítők alkalmazása bizonyos kultúrákban megengedett, de környezetvédelmi és jogszabályi korlátok miatt visszaszorulóban van. Az imágók elleni permetezés pedig csak nagy fertőzöttség esetén, rajzás idején hatékony.
Kérdésünkre, hogy miért mondják, ha cserebogár-rajzás van, jó lesz a kukoricatermés, Józsa Eszter elmondta,
Persze, nincs olyan év, hogy egyáltalán ne legyen lárva a talajban, de idén számuk kevesebb – magyarázta.
Az exit poll eredmények alapján a függetlenként indult Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere a szavazatok 54 százalékát, míg George Simion, az AUR elnökjelöltje 45 százalékát szerezhette meg.
Példátlanul felfokozott hangulatban zajlott az elmúlt két hét, az elnökválasztás két fordulója közötti időszak. Hamarosan kiderül, hogy miért is.
Székelyföld egyik utolsó, teljes felújításra váró erődtemplomát kikezdte az idő vasfoga, de méltóságából nem veszített. Az Árkos fölött őrködő szakrális épületegyüttes helyén már a kezdetekben is unitárius templom állhatott.
Romániai idő szerint vasárnap 18:30-ig több mint 1,5 milió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat – a következő két órában még nagyon sokan elmehetnek szavazni.
Vasárnap összesen 140 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés a belügyi szervekhez.
Vasárnap 17 óra 30 percig a választói névjegyzékben szereplők 53,39 százaléka, azaz 9,6 millió választópolgár szavazott az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A számok magukért beszélnek, négy órával urnazárás előtt így áll Székelyföld a részvétellel. Összehasonlításként: Kolozs megye 55 százaléknál tart, Bukarest pedig 48 százaléknál.
Sokkal nagyobb részvételt eredményez az államelnök-választás második fordulója, mint az első. Székelyudvarhelyen is egyértelműen a szavazókedv jelentős növekedését tapasztalják a szavazóbiztosok.
Folyamatos a mozgás a háromszéki megyeközpontban a választás napján: délután négy óráig a lakosság negyvenkét százaléka voksolt. Mindeközben nagyon sokan a Sepsi OSK idegenbeli meccsét figyelik a tévében. Van ok aggodalomra.
szóljon hozzá!