Jó lehet az idei kukorica- és burgonyatermés, legalábbis a cserebogárrajzás alapján

A kifejlett rovarok mindössze 5–7 hetet élnek •  Fotó: Beliczay László

A kifejlett rovarok mindössze 5–7 hetet élnek

Fotó: Beliczay László

Április végén, május elején nagy májusi cserebogár-rajzásnak lehettünk szemtanúi. Jó tudni azonban, hogy nem ártalmatlan rovarokról beszélünk: nagy károkat okoznak a mező- és erdőgazdaságokban egyaránt.

László Ildikó

2025. május 09., 10:362025. május 09., 10:36

2025. május 09., 10:402025. május 09., 10:40

A néhány centiméter hosszú cserebogarak a talajból bújnak elő, megjelenésüket a talajfelszínen látható alig egy centiméteres lyukak jelzik. Amint megjelennek, azonnal elkezdik a mohó falatozást, majd társat keresnek és párosodnak – ismertette elöljáróban Józsa Eszter növényorvos. Mint mondta, az óriási étvágyú cserebogár mind lárvaként, mind kifejlett állapotában óriási problémát jelent a mező- és erdőgazdaságok számára.

Nagy mennyiségű lombot képesek megsemmisíteni

A megtámadott fák fiatal leveleit pazarlóan rágják, nagy mennyiségű lombot semmisítenek meg.

Jelentősen nő a kár nagysága, ha rágásuknak a bomló rügyek esnek áldozatul, ráadásul a fa gyengülését idézik elő.

Különösen veszélyesek faiskolákban, csemetekertekben – hívta fel a figyelmet a szakember. Arra is kitért, hogy a talajban élő, fehér, kövér, hajlott testű pajorok, azaz a lárvák megrágják a magoncok és dugványok gyökereit. Lárváik nemcsak a fás növények – például erdei fafajok, gyümölcsfák, szőlő – gyökereivel táplálkoznak, hanem számos lágyszárú kultúrnövény gyökereit is megrágják, mint a kukorica, lucerna, palántanövények, de még a burgonyában is jelentős kárt tudnak tenni.

A lárva és a kifejlett cserebogár is kártékony Galéria

A cserebogár lárvái és a kifejlett példányok is kártékonyak

Fotó: Székelyhon

Az első éves pajorok csak a vékony hajszálgyökerekkel táplálkoznak, az idősebbek már a vastagabb gyökereket, sőt a főgyökereket is képesek átrágni, ami a növény teljes pusztulását okozhatja. A legnagyobb kárt a kifejlett rovar kirepülése előtti évben okozza, azért is különösen kártékony, mert rágásával utat nyit a másodlagosan károsító kórokozóknak – ismertette.

Fejlődésük minden szakaszában kártékonyak

A májusi cserebogár teljes átalakulással fejlődik ki, ez a Kárpát-medencében 3 év alatt történik.

A megtermékenyített nőstény kevésbé árnyékolt, növényekkel sűrűn benőtt, fagymentes helyekre rakja petéit, egy-egy csomóba 20–30 tojás kerül.

A tojások a talajnedvesség hatására duzzadnak meg és fejlődnek, majd a lárvák 30-50 nap múlva kelnek ki, többnyire június végétől. A hároméves fejlődése során a lárva háromszor vedlik, a harmadik év nyarán a pajor bábozódik, a bábállapot néhány hétig tart. A frissen kifejlett rovar, azaz az imágó ősszel a talajban marad, itt áttelel, a következő évben tavasszal rajzik, mikor megfelelő a hőmérséklet, a rovar élettartama mindössze 5–7 hét – foglalta össze a szakértő.

Az imágók tömeges megjelenésükkor mind a vad, mind a háziasított állatok számára kiváló táplálékot jelentenek, a madarak pedig szívesen fogyasztják a földből kifordított pajorokat is.

A májusi cserebogarak veszélyesek faiskolákban, csemetekertekben •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

A májusi cserebogarak veszélyesek faiskolákban, csemetekertekben

Fotó: Barabás Ákos

Mit tehetünk ellenük?

A 20. században a rovarirtó szerek erősen megritkították a faj létszámát, de a vegyszerhasználat korlátozása miatt számuk ismét emelkedik, amihez hozzájárulhat az éghajlat melegedése is. Az enyhe teleknek köszönhetően a májusi cserebogarak korábban jelennek meg a megszokottnál és így tömegesen rajzanak, számuk erőteljesen növekszik.

A májusi cserebogár elleni védekezés nehéz, főként a lárva talajban rejtőző életmódja miatt, de szakember elmondása szerint

agrotechnikai, biológiai és kémiai módszerek is adottak, amelyekkel csökkenthető a kártevők száma.

A mély talajforgatással a peték és a lárvák elpusztulnak, emellett entomopatogén fonálférgek, azaz rovarokat megbetegítő fonálférgek alkalmazás is célzottan hatásos a pajorok ellen – sorolta a szakértő. Ugyanakkor a madarak – közülük a gébics fajok, veréb, seregély, varjú, csóka és más természetes ellenségek, mint a vaddisznó, vakond, sün is ritkítja a cserebogár állományt.

A kémiai módszerek kapcsán a növényorvos megjegyezte, a lárvák ellen a talajfertőtlenítők alkalmazása bizonyos kultúrákban megengedett, de környezetvédelmi és jogszabályi korlátok miatt visszaszorulóban van. Az imágók elleni permetezés pedig csak nagy fertőzöttség esetén, rajzás idején hatékony.

Kérdésünkre, hogy miért mondják, ha cserebogár-rajzás van, jó lesz a kukoricatermés, Józsa Eszter elmondta,

idén, mivel nagyon sok cserebogár figyelhető meg, jó kukorica- és burgonyatermés várható, hiszen a lárvák nincsenek a talajban, hogy megrágják a gyökereket.

Persze, nincs olyan év, hogy egyáltalán ne legyen lárva a talajban, de idén számuk kevesebb – magyarázta.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 13., vasárnap

Nicușor Dan: Románia támogatja az EB és az Egyesült Államok közötti tárgyalások folytatását

Románia támogatja az Európai Bizottság és annak elnöke, Ursula von der Leyen erőfeszítéseit az Egyesült Államokkal való tárgyalás folytatására – jelentette ki vasárnap Nicușor Dan elnök.

Nicușor Dan: Románia támogatja az EB és az Egyesült Államok közötti tárgyalások folytatását
2025. július 13., vasárnap

Az új Superman egyáltalán nem az a film, amilyenre előzetesen számítottunk, de pont emiatt működik

Nem kell megijedni, az új Superman-film nem rossz. Csak nem olyan, mint amihez eddig hozzászoktunk. Kritika.

Az új Superman egyáltalán nem az a film, amilyenre előzetesen számítottunk, de pont emiatt működik
2025. július 13., vasárnap

Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben

A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.

Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben
2025. július 13., vasárnap

Letette a hivatali esküt a három új alkotmánybíró

Letette a hivatali esküt vasárnap reggel az alkotmánybíróság három új bírája, Mihai Busuioc, Asztalos Csaba és Dacian Cosmin Drago

Letette a hivatali esküt a három új alkotmánybíró
2025. július 13., vasárnap

Arad megyében is keresik a mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottját

Arad megyére is kiterjesztették a hatóságok a Maros megyei Mezőméhesen történt gyújtogatás és gyilkosság elkövetésével gyanúsított Emil Gânj keresését.

Arad megyében is keresik a mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottját
2025. július 12., szombat

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében

Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében
2025. július 12., szombat

A többségnek az ötven lej is sokat jelent – a PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja

A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.

A többségnek az ötven lej is sokat jelent – a PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja
2025. július 12., szombat

Már több mint 1 millióan látták a Kárpát-medencében a Hogyan tudnék élni nélküledet? – készül a folytatás is 

Múlt héten elhagyta a bűvös 1 milliós nézőszámot a Hogyan tudnék élni nélküled?. Ehhez a számhoz az erdélyi nézők, mint egy 120 ezer nézővel járultak hozzá.

Már több mint 1 millióan látták a Kárpát-medencében a Hogyan tudnék élni nélküledet? – készül a folytatás is 
2025. július 12., szombat

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé; megvannak az első alelnökök is

Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé; megvannak az első alelnökök is
2025. július 12., szombat

Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak

Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.

Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak