
A kifejlett rovarok mindössze 5–7 hetet élnek
Fotó: Beliczay László
Április végén, május elején nagy májusi cserebogár-rajzásnak lehettünk szemtanúi. Jó tudni azonban, hogy nem ártalmatlan rovarokról beszélünk: nagy károkat okoznak a mező- és erdőgazdaságokban egyaránt.
2025. május 09., 10:362025. május 09., 10:36
2025. május 09., 10:402025. május 09., 10:40
A néhány centiméter hosszú cserebogarak a talajból bújnak elő, megjelenésüket a talajfelszínen látható alig egy centiméteres lyukak jelzik. Amint megjelennek, azonnal elkezdik a mohó falatozást, majd társat keresnek és párosodnak – ismertette elöljáróban Józsa Eszter növényorvos. Mint mondta, az óriási étvágyú cserebogár mind lárvaként, mind kifejlett állapotában óriási problémát jelent a mező- és erdőgazdaságok számára.
A megtámadott fák fiatal leveleit pazarlóan rágják, nagy mennyiségű lombot semmisítenek meg.
Különösen veszélyesek faiskolákban, csemetekertekben – hívta fel a figyelmet a szakember. Arra is kitért, hogy a talajban élő, fehér, kövér, hajlott testű pajorok, azaz a lárvák megrágják a magoncok és dugványok gyökereit. Lárváik nemcsak a fás növények – például erdei fafajok, gyümölcsfák, szőlő – gyökereivel táplálkoznak, hanem számos lágyszárú kultúrnövény gyökereit is megrágják, mint a kukorica, lucerna, palántanövények, de még a burgonyában is jelentős kárt tudnak tenni.
A cserebogár lárvái és a kifejlett példányok is kártékonyak
Fotó: Székelyhon
Az első éves pajorok csak a vékony hajszálgyökerekkel táplálkoznak, az idősebbek már a vastagabb gyökereket, sőt a főgyökereket is képesek átrágni, ami a növény teljes pusztulását okozhatja. A legnagyobb kárt a kifejlett rovar kirepülése előtti évben okozza, azért is különösen kártékony, mert rágásával utat nyit a másodlagosan károsító kórokozóknak – ismertette.
A májusi cserebogár teljes átalakulással fejlődik ki, ez a Kárpát-medencében 3 év alatt történik.
A tojások a talajnedvesség hatására duzzadnak meg és fejlődnek, majd a lárvák 30-50 nap múlva kelnek ki, többnyire június végétől. A hároméves fejlődése során a lárva háromszor vedlik, a harmadik év nyarán a pajor bábozódik, a bábállapot néhány hétig tart. A frissen kifejlett rovar, azaz az imágó ősszel a talajban marad, itt áttelel, a következő évben tavasszal rajzik, mikor megfelelő a hőmérséklet, a rovar élettartama mindössze 5–7 hét – foglalta össze a szakértő.
Az imágók tömeges megjelenésükkor mind a vad, mind a háziasított állatok számára kiváló táplálékot jelentenek, a madarak pedig szívesen fogyasztják a földből kifordított pajorokat is.
A májusi cserebogarak veszélyesek faiskolákban, csemetekertekben
Fotó: Barabás Ákos
A 20. században a rovarirtó szerek erősen megritkították a faj létszámát, de a vegyszerhasználat korlátozása miatt számuk ismét emelkedik, amihez hozzájárulhat az éghajlat melegedése is. Az enyhe teleknek köszönhetően a májusi cserebogarak korábban jelennek meg a megszokottnál és így tömegesen rajzanak, számuk erőteljesen növekszik.
A májusi cserebogár elleni védekezés nehéz, főként a lárva talajban rejtőző életmódja miatt, de szakember elmondása szerint
A mély talajforgatással a peték és a lárvák elpusztulnak, emellett entomopatogén fonálférgek, azaz rovarokat megbetegítő fonálférgek alkalmazás is célzottan hatásos a pajorok ellen – sorolta a szakértő. Ugyanakkor a madarak – közülük a gébics fajok, veréb, seregély, varjú, csóka és más természetes ellenségek, mint a vaddisznó, vakond, sün is ritkítja a cserebogár állományt.
A kémiai módszerek kapcsán a növényorvos megjegyezte, a lárvák ellen a talajfertőtlenítők alkalmazása bizonyos kultúrákban megengedett, de környezetvédelmi és jogszabályi korlátok miatt visszaszorulóban van. Az imágók elleni permetezés pedig csak nagy fertőzöttség esetén, rajzás idején hatékony.
Kérdésünkre, hogy miért mondják, ha cserebogár-rajzás van, jó lesz a kukoricatermés, Józsa Eszter elmondta,
Persze, nincs olyan év, hogy egyáltalán ne legyen lárva a talajban, de idén számuk kevesebb – magyarázta.
Két autó ütközött össze kedden délelőtt a Gidófalva határában húzódó 121A jelzésű megyei úton. Mindkét sofőr megsérült, egyikük járműve az úttestről is lesodródott.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Alexandru Mihai Ghigiu szociáldemokrata párti (PSD) képviselő, az alsóház oktatási bizottságának elnöke szerdán bejelentette, hogy benyújtott egy törvénytervezetet, amely szerint két évvel elhalasztanák a középiskolai felvételi rendszer átalakítását.
Összesen 82, második világháborúból származó aknavetőgránátot találtak szerdán Újtusnádon, az erdő szélén. A lőszereket a Hargita megyei tűzszerészek biztonságosan elszállították.
A 2026-os országos lombikprogramra való jelentkezésben a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház családtervezői központjában is segítséget nyújtanak az érintetteknek.
Egy rezidens orvos öngyilkosságot követett el szerdán a bukaresti egyetemi sürgősségi kórházban – közölte az egészségügyi intézmény.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán hőségre és kelletlen hőérzetre vonatkozó figyelmeztetéseket adott ki, amelyek csütörtöktől az ország nagy részére érvényesek lesznek.
A Duna vízhozama a romániai belépési pontnál, Báziásnál a következő három napban várhatóan másodpercenként 1300 köbméter körül stagnál, majd enyhén nő, és augusztus 25-ére eléri az 1350 köbmétert másodpercenként.
Két, a Richter-skála szerint 3,3-as, illetve 2,9-es erősségű földrengés történt az elmúlt 12 órában Buzău és Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Új fejezet kezdődik a közmédia történetében augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén elindul a független és hiteles Híradó – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-vel.
szóljon hozzá!