
A kifejlett rovarok mindössze 5–7 hetet élnek
Fotó: Beliczay László
Április végén, május elején nagy májusi cserebogár-rajzásnak lehettünk szemtanúi. Jó tudni azonban, hogy nem ártalmatlan rovarokról beszélünk: nagy károkat okoznak a mező- és erdőgazdaságokban egyaránt.
2025. május 09., 10:362025. május 09., 10:36
2025. május 09., 10:402025. május 09., 10:40
A néhány centiméter hosszú cserebogarak a talajból bújnak elő, megjelenésüket a talajfelszínen látható alig egy centiméteres lyukak jelzik. Amint megjelennek, azonnal elkezdik a mohó falatozást, majd társat keresnek és párosodnak – ismertette elöljáróban Józsa Eszter növényorvos. Mint mondta, az óriási étvágyú cserebogár mind lárvaként, mind kifejlett állapotában óriási problémát jelent a mező- és erdőgazdaságok számára.
A megtámadott fák fiatal leveleit pazarlóan rágják, nagy mennyiségű lombot semmisítenek meg.
Különösen veszélyesek faiskolákban, csemetekertekben – hívta fel a figyelmet a szakember. Arra is kitért, hogy a talajban élő, fehér, kövér, hajlott testű pajorok, azaz a lárvák megrágják a magoncok és dugványok gyökereit. Lárváik nemcsak a fás növények – például erdei fafajok, gyümölcsfák, szőlő – gyökereivel táplálkoznak, hanem számos lágyszárú kultúrnövény gyökereit is megrágják, mint a kukorica, lucerna, palántanövények, de még a burgonyában is jelentős kárt tudnak tenni.
							A cserebogár lárvái és a kifejlett példányok is kártékonyak
Fotó: Székelyhon
Az első éves pajorok csak a vékony hajszálgyökerekkel táplálkoznak, az idősebbek már a vastagabb gyökereket, sőt a főgyökereket is képesek átrágni, ami a növény teljes pusztulását okozhatja. A legnagyobb kárt a kifejlett rovar kirepülése előtti évben okozza, azért is különösen kártékony, mert rágásával utat nyit a másodlagosan károsító kórokozóknak – ismertette.
A májusi cserebogár teljes átalakulással fejlődik ki, ez a Kárpát-medencében 3 év alatt történik.
A tojások a talajnedvesség hatására duzzadnak meg és fejlődnek, majd a lárvák 30-50 nap múlva kelnek ki, többnyire június végétől. A hároméves fejlődése során a lárva háromszor vedlik, a harmadik év nyarán a pajor bábozódik, a bábállapot néhány hétig tart. A frissen kifejlett rovar, azaz az imágó ősszel a talajban marad, itt áttelel, a következő évben tavasszal rajzik, mikor megfelelő a hőmérséklet, a rovar élettartama mindössze 5–7 hét – foglalta össze a szakértő.
Az imágók tömeges megjelenésükkor mind a vad, mind a háziasított állatok számára kiváló táplálékot jelentenek, a madarak pedig szívesen fogyasztják a földből kifordított pajorokat is.
							A májusi cserebogarak veszélyesek faiskolákban, csemetekertekben
Fotó: Barabás Ákos
A 20. században a rovarirtó szerek erősen megritkították a faj létszámát, de a vegyszerhasználat korlátozása miatt számuk ismét emelkedik, amihez hozzájárulhat az éghajlat melegedése is. Az enyhe teleknek köszönhetően a májusi cserebogarak korábban jelennek meg a megszokottnál és így tömegesen rajzanak, számuk erőteljesen növekszik.
A májusi cserebogár elleni védekezés nehéz, főként a lárva talajban rejtőző életmódja miatt, de szakember elmondása szerint
A mély talajforgatással a peték és a lárvák elpusztulnak, emellett entomopatogén fonálférgek, azaz rovarokat megbetegítő fonálférgek alkalmazás is célzottan hatásos a pajorok ellen – sorolta a szakértő. Ugyanakkor a madarak – közülük a gébics fajok, veréb, seregély, varjú, csóka és más természetes ellenségek, mint a vaddisznó, vakond, sün is ritkítja a cserebogár állományt.
A kémiai módszerek kapcsán a növényorvos megjegyezte, a lárvák ellen a talajfertőtlenítők alkalmazása bizonyos kultúrákban megengedett, de környezetvédelmi és jogszabályi korlátok miatt visszaszorulóban van. Az imágók elleni permetezés pedig csak nagy fertőzöttség esetén, rajzás idején hatékony.
Kérdésünkre, hogy miért mondják, ha cserebogár-rajzás van, jó lesz a kukoricatermés, Józsa Eszter elmondta,
Persze, nincs olyan év, hogy egyáltalán ne legyen lárva a talajban, de idén számuk kevesebb – magyarázta.
A koalíció az első deficitcsökkentő csomagban 2026-ra befagyasztotta a közalkalmazotti béreket és az állami nyugdíjakat, és ezt a döntést be kell tartani – jelentette ki egy keddi szakkonferencián a pénzügyminiszter.
              Megnyirbálta a kormány a jövedelemadóból, a polgármesteri hivataloknak visszaosztott összegeket, ezért a települések kevesebb pénzt kapnak, mint amire számítottak. Marosvásárhely esetében ez az összeg 6,5 millió lejes mínuszt jelent.
              A bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetről vitáznak keddi tanácskozásukon a koalíció vezetői a kormánypalotában.
              Éves összevetésben az idei esztendő első kilenc hónapjában emelkedett Hargita megyében a forgalmi vizsgán átmenő tanulóvezetők aránya – tájékoztatott kedden a vezetői jogosítvány- és gépjármű-nyilvántartó hivatal adatai alapján a prefektusi hivatal.
              Tűz ütött ki kedden a Prahova megyei Albești Paleologu településen, egy csarnokban, amelynek egyik részében körülbelül 50 tonna ammónium-nitrátot raktároznak.
              Románia a 2025/2026-os kereskedelmi év első negyedévében is megőrizte pozícióját Európa legnagyobb gabonaexportőreként, és abszolút rekordot állított fel az állattenyésztési ágazatban.
              Nicușor Dan államelnök szerdán a Cotroceni-palotában fogadja Mark Rutte NATO-főtitkárt, aki a szövetség vezetésének átvétele óta először látogat Romániába.
              Lehűlés várható a mai naptól, különösen az erdélyi medencékben és Moldva északi részén, ahol napközben csak 9–11 Celsius-fokig melegszik fel.
              Több nagy beruházás dőlt dugába Csíkszeredában az Országos Helyreállítási Tervtől (PNRR) igényelt finanszírozás leállítása miatt: a városnak többek között a 121 millió lejes kampusz projektéről és kilenc tömbház hőszigeteléséről is le kellett mondania.
              Hétfőn a védelmi minisztérium 18 darab F-16 Fighting Falcon repülőgép és a hozzájuk tartozó felszerelések megvásárlásáról írt alá a szerződést holland kormánnyal, a vételár szimbolikusan 1 euró – jelentette be a Facebook-oldalán Ionuț Moșteanu.
              
szóljon hozzá!