Fotó: László Ildikó
Nem új keletű, hogy országok egymás szuverenitását különböző eszközökkel próbálják befolyásolni, de vajon illúzió vagy realitás annak védelme, illetve mi indokolta a szuverenitásról szóló törvényt – ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén értekeztek a szuverenitásról Tusványos harmadik napján, pénteken délelőtt a Schöpflin György-sátor asztalánál.
2024. július 26., 17:452024. július 26., 17:45
A változó világ egyben azt is jelenti, hogy az országok szuverenitását folyamatos támadás és nyomás éri, a globális jelenség alapján egyes hatalmak, államok megpróbálják az akaratukat közvetve vagy közvetlenül más államokkal szemben érvényesíteni. Ezzel kapcsolatban egy államnak fel kell lépnie – kezdte az értekezést Tuzson Bence igazságügyi miniszter. Mint mondta, ez tulajdonképpen újdonság, hiszen a történelem kezdete óta létezik a jelenség, amelyben
„A történelemben úgy szokott lenni, hogy azok, akik hatalmasak, nagyobb hadseregük van, nagyobb népességük, erősebb gazdaságuk, azok tudják érvényesíteni akaratukat. Az Európai Unió konstrukciója alapvetően arra épült, hogy ezt a fajta befolyásolást megakadályozza, tehát volt egyfajta egyenlőség az uniós államok között. Ilyen értelemben nagyon haladó és jó konstrukció volt, aminek a lényege, hogy sok elem épült be az unióba, ami megakadályozza, hogy az akaratérvényesítés ilyen formában megvalósulhasson” – magyarázta Tuzson Bence, és hozzátette,
Ez az érdekérvényesítés például abban tud megnyilvánulni, hogy az Európai Unió szabályait megpróbálják felszámolni.
Fotó: László Ildikó
Az igazságügyi miniszter válaszában arra is kitért, hogy az Unió különböző intézményrendszerei elkezdik kiszélesíteni a saját hatásköreiket, és bevonni egyes kérdéseket olyan területekre, amelyek korábban nem voltak jelen, átalakítva bizonyos fogalmakat.
„Általában a döntések érdekvezérelvűek, tehát valakinek az érdekében hozzák ezeket a döntéseket, amelyek nagy valószínűséggel nem a magyar embereknek, az itt élő embereknek az érdekét szolgálják, hanem valamilyen külső érdekcsoportot, és általában a nemzeteket választó testületek azok, amelyek a belső érdekeket a legjobban tudják képviselni, és nekik feladatuk is a szuverenitás védelme” – összegezte.
Fotó: László Ildikó
Kósa Lajos országgyűlési képviselő, a Honvédelmi és Rendészeti bizottság elnöke vette át a szót, és a politikai befolyásolásról beszélt az egybegyűlteknek. A választáson elinduló politikai szervezetekre vonatkozó finanszírozási szabályokat említve kiemelte:
Panyi Miklós parlamenti és stratégiai államtitkár, miniszterhelyettes elmondta, az államok egymás szuverenitását különböző (politikai, katonai, titkosszolgálati, pénzügyi, gazdasági) eszközökkel próbálják befolyásolni, ami nem új keletű a történelemben.
Fotó: László Ildikó
Ugyanakkor vannak új jelenségek is: a globalizmus révén a technológiai társadalom, az infokommunikációs lehetőségek, illetve a pénzügyi hálózatok kiszélesedése révén újabb eszközök állnak a nagyhatalmak rendelkezésére, hogy egymás belügyeibe beleszólhassanak.
„Ha megnézzük, hogy az Európai Parlamentnek a játékszabályait hogyan rúgják fel azok a frakciók, amelyek önmagukat az európai demokrácia letéteményeseinek vindikálják azzal, hogy az európai parlamenti választáson több tízmillió európai polgár szavazatát gyűjtő frakciónak nem adják meg azokat az európai parlamenti tisztségeket, amelyek egyébként megilletnék, akkor látjuk, hogy ezekben a küzdelmekben nagyon nehéz pályán vagyunk” – összegezte.
Fotó: László Ildikó
„A szuverenitást alapvetően nemcsak az Európai Unió, és nemcsak más államok vonatkozásában kell megvédenünk.
Nemzetközi hálózatokba tömörülnek, nemzetközileg működnek, és ez a hálózat nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unió területén, sőt az Egyesült Államokban is működik” – mondta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője csatlakozva az előtte szólókhoz. Kifejtette, a szuverenitásvédelmi törvény alapvetően jó, azonban az elmúlt szűk fél év tapasztalatai arra is rávilágítanak, hogy valószínűleg további jogszabályalkotásra lesz szükség.
Fotó: László Ildikó
„Nem tehetünk mást, mint hogy ezt a védelmet, és a harcot folytatjuk – nekem ez a meggyőződésem. Nemcsak történelmi analógiák alapján, hanem azért, mert ez a túlélés, ugyanis a magyar népnek a boldogulása ezen múlik. Mert ha nem vagyunk szuverének, akkor nem tudjuk azokat az érdekeket képviselni, ami a magyarság boldogulásához kell. Nem mások ellenében, hanem magunkért” – összegezte Kósa.
A panelbeszélgetést Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője moderálta.
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Két, délutáni „látogatást” követően hétfőn este ismét Gyergyószárhegyen járt egy medve – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Noha számos utca modernizálása befejeződött, néhány esetben csak jövő évben készülnek el az újraaszfaltozott részekkel. A nyár végének közeledtével megnéztük, hogyan haladnak Székelyudvarhelyen az utcák felújításával.
Ahogy leszáll az este, gyakran terjeng tikkasztó füst a sepsiszentgyörgyi Őrkő felől – az ott lakók abroncsot és egyéb anyagokat égetnek. A környékbeliek feljelentést tesznek, a környezetőrség helyszínel, és arra kéri az érintetteket, hogy ne tegyék ezt.
Lélekemelő megemlékezésnek lehettek részesei mindazok, akik augusztus 26-án fontosnak tartották, hogy kilátogassanak az úzvölgyi haditemetőbe.
Ezúttal is keserű nosztalgiával, a háború kegyetlenségének emlékfoszlányaival köszöntötte augusztus 26-a az Úzvölgyébe érkező megemlékezőket. A völgyben harcoló, idén százéves Bartha Mihály is tiszteletét tette a jeles eseményen.
Egyelőre még az engedélyeztetés folyamata zajlik az erdőalji iskola udvarára tervezett konténeriskola építése körül. Az érintettek szerint a szeptember 9-i iskolakezdésre minden a helyére fog kerülni.
Továbbra is marad a hőség, de légköri instabilitásra is számítanunk kell a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) augusztus 26-ától szeptember 8-áig érvényes előrejelzéséből.
A pótérettségizők 29,3 százaléka ment át országos szinten az őszi vizsgán – derül ki az oktatási minisztérium által közzétett, fellebbezések előtti eredményekből. Székelyföldön az országos átlag alatti az átmenési arány.
Szokatlanul sok kondenzcsík volt látható az égen vasárnap a régió fölött. A jelenség egy meteorológiai folyamattal magyarázható: a nagyon magas nedvességtartalom és a nagyon alacsony hőmérséklet kombinációja tette látványossá a légköri jelenséget.
Újabb zűrzavart okozott hétfő délelőtt Csíkszereda nyugati kijáratánál a közlekedésben a Hargita utca egy szakaszának aszfaltozása. Egy adott pillanatban az új vasúti felüljáróra terelték a nehézgépjárműveket.
szóljon hozzá!