
Fotó: László Ildikó
Nem új keletű, hogy országok egymás szuverenitását különböző eszközökkel próbálják befolyásolni, de vajon illúzió vagy realitás annak védelme, illetve mi indokolta a szuverenitásról szóló törvényt – ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén értekeztek a szuverenitásról Tusványos harmadik napján, pénteken délelőtt a Schöpflin György-sátor asztalánál.
2024. július 26., 17:452024. július 26., 17:45
A változó világ egyben azt is jelenti, hogy az országok szuverenitását folyamatos támadás és nyomás éri, a globális jelenség alapján egyes hatalmak, államok megpróbálják az akaratukat közvetve vagy közvetlenül más államokkal szemben érvényesíteni. Ezzel kapcsolatban egy államnak fel kell lépnie – kezdte az értekezést Tuzson Bence igazságügyi miniszter. Mint mondta, ez tulajdonképpen újdonság, hiszen a történelem kezdete óta létezik a jelenség, amelyben
„A történelemben úgy szokott lenni, hogy azok, akik hatalmasak, nagyobb hadseregük van, nagyobb népességük, erősebb gazdaságuk, azok tudják érvényesíteni akaratukat. Az Európai Unió konstrukciója alapvetően arra épült, hogy ezt a fajta befolyásolást megakadályozza, tehát volt egyfajta egyenlőség az uniós államok között. Ilyen értelemben nagyon haladó és jó konstrukció volt, aminek a lényege, hogy sok elem épült be az unióba, ami megakadályozza, hogy az akaratérvényesítés ilyen formában megvalósulhasson” – magyarázta Tuzson Bence, és hozzátette,
Ez az érdekérvényesítés például abban tud megnyilvánulni, hogy az Európai Unió szabályait megpróbálják felszámolni.
Fotó: László Ildikó
Az igazságügyi miniszter válaszában arra is kitért, hogy az Unió különböző intézményrendszerei elkezdik kiszélesíteni a saját hatásköreiket, és bevonni egyes kérdéseket olyan területekre, amelyek korábban nem voltak jelen, átalakítva bizonyos fogalmakat.
„Általában a döntések érdekvezérelvűek, tehát valakinek az érdekében hozzák ezeket a döntéseket, amelyek nagy valószínűséggel nem a magyar embereknek, az itt élő embereknek az érdekét szolgálják, hanem valamilyen külső érdekcsoportot, és általában a nemzeteket választó testületek azok, amelyek a belső érdekeket a legjobban tudják képviselni, és nekik feladatuk is a szuverenitás védelme” – összegezte.
Fotó: László Ildikó
Kósa Lajos országgyűlési képviselő, a Honvédelmi és Rendészeti bizottság elnöke vette át a szót, és a politikai befolyásolásról beszélt az egybegyűlteknek. A választáson elinduló politikai szervezetekre vonatkozó finanszírozási szabályokat említve kiemelte:
Panyi Miklós parlamenti és stratégiai államtitkár, miniszterhelyettes elmondta, az államok egymás szuverenitását különböző (politikai, katonai, titkosszolgálati, pénzügyi, gazdasági) eszközökkel próbálják befolyásolni, ami nem új keletű a történelemben.
Fotó: László Ildikó
Ugyanakkor vannak új jelenségek is: a globalizmus révén a technológiai társadalom, az infokommunikációs lehetőségek, illetve a pénzügyi hálózatok kiszélesedése révén újabb eszközök állnak a nagyhatalmak rendelkezésére, hogy egymás belügyeibe beleszólhassanak.
„Ha megnézzük, hogy az Európai Parlamentnek a játékszabályait hogyan rúgják fel azok a frakciók, amelyek önmagukat az európai demokrácia letéteményeseinek vindikálják azzal, hogy az európai parlamenti választáson több tízmillió európai polgár szavazatát gyűjtő frakciónak nem adják meg azokat az európai parlamenti tisztségeket, amelyek egyébként megilletnék, akkor látjuk, hogy ezekben a küzdelmekben nagyon nehéz pályán vagyunk” – összegezte.
Fotó: László Ildikó
„A szuverenitást alapvetően nemcsak az Európai Unió, és nemcsak más államok vonatkozásában kell megvédenünk.
Nemzetközi hálózatokba tömörülnek, nemzetközileg működnek, és ez a hálózat nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unió területén, sőt az Egyesült Államokban is működik” – mondta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője csatlakozva az előtte szólókhoz. Kifejtette, a szuverenitásvédelmi törvény alapvetően jó, azonban az elmúlt szűk fél év tapasztalatai arra is rávilágítanak, hogy valószínűleg további jogszabályalkotásra lesz szükség.
Fotó: László Ildikó
„Nem tehetünk mást, mint hogy ezt a védelmet, és a harcot folytatjuk – nekem ez a meggyőződésem. Nemcsak történelmi analógiák alapján, hanem azért, mert ez a túlélés, ugyanis a magyar népnek a boldogulása ezen múlik. Mert ha nem vagyunk szuverének, akkor nem tudjuk azokat az érdekeket képviselni, ami a magyarság boldogulásához kell. Nem mások ellenében, hanem magunkért” – összegezte Kósa.
A panelbeszélgetést Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője moderálta.
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai pénteki döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és az Ab elnökének is távoznia kell – közölte Magyar Péter kormányfő a Facebook-oldalán.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) országos vezetősége pénteken egyhangú szavazással úgy döntött, hogy Dominic Fritz marad a párt elnöke.
A drónincidensekről szóló egyeztetés a jövő héten a lengyelországi Gdañskban folytatódik, ahol Románia részt vesz az úgynevezett Helsinki-formátum ülésén – jelentette ki az EU-csúcs után pénteken Nicușor Dan.
A nyári vakációban hosszított nyitva tartással 10 és 21 óra között tart nyitva a Szécsenyi Sportpark hétfőtől kezdve – adták hírül a sportpark Facebook oldalán.
Összegyűjtötte a beteglátogatás legfontosabb szabályait a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház. A pénteken közzétett tájékoztatóban arra kérik a hozzátartozókat, hogy legyenek tekintettel a többi betegre és a személyzet munkájára is.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy Adrian Veștea miniszterelnökké jelölését tartotta a legnagyobb eséllyel megszavazható megoldásnak, miután a pártok egyike sem tudott parlamenti többséget javasolni.
Románia célja, hogy az Európai Unió következő többéves költségvetése minél nagyobb legyen, mert így az ország nettó uniós forrásbevétele is nagyobb lehet – jelentette ki pénteken Nicușor Dan a nyári EU-csúcs végén.
Dominic Fritzet nem összeférhetetlenséggel vagy bűncselekmény elkövetésével vádolják, hanem érdekellentéttel, és ez a szabálysértés nem vonja maga után a polgármesteri mandátum elvesztését – jelentette ki Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter.
A Marosvásárhelyi Ítélőtábla két hónap múlva hirdethet ítéletet azoknak a fellebbezéseknek az ügyében, amelyeket a Borboly Csaba és 12 másik személy elleni büntetőper vádlottjai nyújtottak be az elsőfokú ítélet kihirdetése után.
szóljon hozzá!