
Fotó: László Ildikó
Nem új keletű, hogy országok egymás szuverenitását különböző eszközökkel próbálják befolyásolni, de vajon illúzió vagy realitás annak védelme, illetve mi indokolta a szuverenitásról szóló törvényt – ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén értekeztek a szuverenitásról Tusványos harmadik napján, pénteken délelőtt a Schöpflin György-sátor asztalánál.
2024. július 26., 17:452024. július 26., 17:45
A változó világ egyben azt is jelenti, hogy az országok szuverenitását folyamatos támadás és nyomás éri, a globális jelenség alapján egyes hatalmak, államok megpróbálják az akaratukat közvetve vagy közvetlenül más államokkal szemben érvényesíteni. Ezzel kapcsolatban egy államnak fel kell lépnie – kezdte az értekezést Tuzson Bence igazságügyi miniszter. Mint mondta, ez tulajdonképpen újdonság, hiszen a történelem kezdete óta létezik a jelenség, amelyben
„A történelemben úgy szokott lenni, hogy azok, akik hatalmasak, nagyobb hadseregük van, nagyobb népességük, erősebb gazdaságuk, azok tudják érvényesíteni akaratukat. Az Európai Unió konstrukciója alapvetően arra épült, hogy ezt a fajta befolyásolást megakadályozza, tehát volt egyfajta egyenlőség az uniós államok között. Ilyen értelemben nagyon haladó és jó konstrukció volt, aminek a lényege, hogy sok elem épült be az unióba, ami megakadályozza, hogy az akaratérvényesítés ilyen formában megvalósulhasson” – magyarázta Tuzson Bence, és hozzátette,
Ez az érdekérvényesítés például abban tud megnyilvánulni, hogy az Európai Unió szabályait megpróbálják felszámolni.
Fotó: László Ildikó
Az igazságügyi miniszter válaszában arra is kitért, hogy az Unió különböző intézményrendszerei elkezdik kiszélesíteni a saját hatásköreiket, és bevonni egyes kérdéseket olyan területekre, amelyek korábban nem voltak jelen, átalakítva bizonyos fogalmakat.
„Általában a döntések érdekvezérelvűek, tehát valakinek az érdekében hozzák ezeket a döntéseket, amelyek nagy valószínűséggel nem a magyar embereknek, az itt élő embereknek az érdekét szolgálják, hanem valamilyen külső érdekcsoportot, és általában a nemzeteket választó testületek azok, amelyek a belső érdekeket a legjobban tudják képviselni, és nekik feladatuk is a szuverenitás védelme” – összegezte.
Fotó: László Ildikó
Kósa Lajos országgyűlési képviselő, a Honvédelmi és Rendészeti bizottság elnöke vette át a szót, és a politikai befolyásolásról beszélt az egybegyűlteknek. A választáson elinduló politikai szervezetekre vonatkozó finanszírozási szabályokat említve kiemelte:
Panyi Miklós parlamenti és stratégiai államtitkár, miniszterhelyettes elmondta, az államok egymás szuverenitását különböző (politikai, katonai, titkosszolgálati, pénzügyi, gazdasági) eszközökkel próbálják befolyásolni, ami nem új keletű a történelemben.
Fotó: László Ildikó
Ugyanakkor vannak új jelenségek is: a globalizmus révén a technológiai társadalom, az infokommunikációs lehetőségek, illetve a pénzügyi hálózatok kiszélesedése révén újabb eszközök állnak a nagyhatalmak rendelkezésére, hogy egymás belügyeibe beleszólhassanak.
„Ha megnézzük, hogy az Európai Parlamentnek a játékszabályait hogyan rúgják fel azok a frakciók, amelyek önmagukat az európai demokrácia letéteményeseinek vindikálják azzal, hogy az európai parlamenti választáson több tízmillió európai polgár szavazatát gyűjtő frakciónak nem adják meg azokat az európai parlamenti tisztségeket, amelyek egyébként megilletnék, akkor látjuk, hogy ezekben a küzdelmekben nagyon nehéz pályán vagyunk” – összegezte.
Fotó: László Ildikó
„A szuverenitást alapvetően nemcsak az Európai Unió, és nemcsak más államok vonatkozásában kell megvédenünk.
Nemzetközi hálózatokba tömörülnek, nemzetközileg működnek, és ez a hálózat nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unió területén, sőt az Egyesült Államokban is működik” – mondta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője csatlakozva az előtte szólókhoz. Kifejtette, a szuverenitásvédelmi törvény alapvetően jó, azonban az elmúlt szűk fél év tapasztalatai arra is rávilágítanak, hogy valószínűleg további jogszabályalkotásra lesz szükség.
Fotó: László Ildikó
„Nem tehetünk mást, mint hogy ezt a védelmet, és a harcot folytatjuk – nekem ez a meggyőződésem. Nemcsak történelmi analógiák alapján, hanem azért, mert ez a túlélés, ugyanis a magyar népnek a boldogulása ezen múlik. Mert ha nem vagyunk szuverének, akkor nem tudjuk azokat az érdekeket képviselni, ami a magyarság boldogulásához kell. Nem mások ellenében, hanem magunkért” – összegezte Kósa.
A panelbeszélgetést Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője moderálta.
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Erősebben ösztönözné az állam a sérülékenyebb munkavállalói kategóriákba tartozók alkalmazását. Új támogatásokat hagytak jóvá, több, már meglévőt módosítottak – ezek között szigorítások is vannak –, a kérdés már csak az, hogy lesz-e pénz mindegyikre.
Mozgásban is láthatjuk a decemberben mozikba kerülő harmadik, Dűne-filmet, ugyanis kijött hozzá az első – meglehetősen akciódús – előzetes.
Románia népessége 1991 óta fogy, a jelenség háttere mögött a gazdasági bizonytalanságnál mélyebb okok húzódnak meg: késői házasságkötés, átalakuló életformák, de egy különös székelyföldi jelenségre is felhívta a figyelmet Horváth István szociológus.
Az adóhatóság (ANAF) alkalmazottjának adta ki magát egy csaló, és egy gyulafehérvári cégvezetőn keresztül 86 ezer lejjel rövidített meg egy vállalkozást. A 49 éves női vállalkozó hozzáférést biztosított a csalónak egy laptophoz és egy mobilhoz is.
A közlekedési minisztérium idén szerény összegből gazdálkodik, és a nyári költségvetés-kiigazításkor további forrásokra lesz szükség a folyamatban lévő és az új beruházások finanszírozásához – jelentette ki kedden Ciprian Șerban közlekedési miniszter.
A tömbházas életforma próbára teszi a türelmet. Míg Sepsiszentgyörgyön a „szomszéd jóléte” is zavaró lehet, Kézdivásárhelyen a felelőtlen állattartás és a parkolási káosz adja a legtöbb munkát a helyi rendőröknek.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) megkezdte az áprilisi országgyűlési választásra keddig regisztrált mintegy 489 ezer levélben szavazó választópolgár számára a szavazási levélcsomagok postázását.
Nem áll fenn annak a veszélye, hogy a pedagógusok bojkottja miatt idén elmaradjanak az országos vizsgák – jelentette ki kedden Mihai Dimian oktatási és kutatási miniszter.
Több mint 144 300 nyolcadikos vett részt kedden a matematika próba-képességvizsgán – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Újra meghirdeti a nemzetpolitikai államtitkárság a Szülőföldön Magyarul Programot, amelyre keddtől lehet jelentkezni – mondta Nacsa Lőrinc a Facebook-oldalán közzétett videóban.
szóljon hozzá!