Hozzátette, a falvak elöregednek, a fiatalok külföldre, városokba költöznek, ezért tartották fontosnak megkérdezni az ifjabb nemzedék tagjait, mi foglalkoztatja őket, mi a feltétele annak, hogy itthon maradjanak, családot alapítsanak. A konzultáció elsősorban online zajlott, de több mint húsz településen személyesen is találkoztak a fiatalokkal, így végül

A kérdőívet kitöltők 80 százaléka itthon képzeli a jövőjét, őket segíteni kell abban, hogy ezt ne csak tervezzék, hanem meg is valósítsák, mert ha nincsenek megfelelő körülmények, fennáll a veszély, hogy elviszi egy részüket a kényszer, elszivárognak. A maradék 20 százalékot is meg kell győzni, hogy itthon maradjanak, sőt azokat is meg kell szólítani, akik már elmentek – mondta a háromszéki közgyűlés alelnöke. A 25 évnél idősebbek többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, „a levegőben van”, hogy nem divat a szakoktatás, felborult az egyensúly. A 25 évnél fiatalabbak többsége szeretne továbbtanulni, a magyarok magyar nyelvű egyetemre készülnek, de az is kiderült, hogy nem beszélnek jól románul.

A munkanélküliség terén kialakult egy ördögi kör, sok álláshirdetésben feltétel a tapasztalat, ám a fiatalok nem tudnak erre szert tenni, ha anélkül nem alkalmazzák őket. Ugyanakkor nem találnak a képzettségüknek megfelelő munkát, például az erdővidéki falvakban nehezen tud elhelyezkedni egy biokémiai mérnök vagy egy szinkrontolmács. Nem kell mindenki repülőmérnök legyen – érvelt az alelnök. A konzultáció során az is kiderült, hogy a megkérdezettek többsége családcentrikus, 34 százaléknak a család fontos, 9,4 százaléknak a karrier, és 56 százaléknak mindkettő egyformán.

A közbiztonsággal, a tanulási lehetőségekkel elégedettek, a művelődési, kikapcsolódási lehetőségekkel viszonylag azok, ám a munka- és a sportolási lehetőségekkel már kevésbé. „Nem extrém sportokra vágynak, hogy fussanak a medve elől, hanem gumírozott futópályát, skateparkot szeretnének” – mutatott rá az alelnök. A személyes találkozások során a szakoktatás, a diákmunka, a gyakornokprogramok hiányát említették, a bizonytalanságot a pályaválasztás terén, a lakhatási nehézségeket – például falvakon nincs kiadó lakás –, az ifjúsági programok és a közösségi terek hiányát.

A konzultáció nyomán a következő megoldások, javaslatok fogalmazódtak meg: román nyelv oktatás szervezése, gyakornoki programok, lakóparkok építése, bérlakások biztosítása falvakon, a munkalehetőségek felmérése, és ez alapján pályaorientáció, startup-támogatás, sportpályák, közösségi terek létesítése, ifjúsági programok szervezése, ifjúsági szervezetek erősítése.