Vers és zene magányos nőknek, bukott fiúknak

– Honnan az ismeretség Muszka Sándorral és hogyan vált ez munkakapcsolattá?

– Muszkával még Kolozsvárról ismerjük egymást, irodalmi és zenés alkalmak kapcsán találkoztunk, később pedig figyeltük egymás munkásságát és megmaradt egy egészséges jó viszony köztünk. Tavaly tavasszal, egy kollégám mutatott egy, a Helikonból fénymásolt verset, mivel nagyon jópofának találta, és tudja, hogy én verseket zenésítek meg, javasolta, hogy azt is megzenésíthetném. Amikor elolvastam ezt a szöveget, azonnal elkezdett érdekelni, hogy ki a szerző, mert pont az hiányzott a lapról. Amikor megtudtam, hogy Muszka Sándor, akkor azonnal rákérdeztem, hogy miféle vers ez. Muszka elmesélte, hogy a legújabb kötetének az egyik darabja, én pedig elkértem a kötetet, hogy elolvassam. Kiadás előtt kezemben tartottam a könyvet, és ahogy végigolvastam eldőlt az, amit reméltem: lesz közös munka ebből, mert szívesen énekelném őket. Az első olvasást követően, a telefonommal rögzítettem a versdalt, gitároztam hozzá, és ezzel meggyőztem a költőt is: ennek következtében megszületett a rájátszás.

– Miről, kiről, kihez szólnak ezek a dalok, versek? Külön lehet-e választani a verset és a zenét?

– A kötet és a hanglemez tavaly augusztus végére készült el, csak különböző bürokratikus akadályok miatt kellett várni egy évet a megjelenésre. Mivel nem bírtam félretenni teljesen ezt a munkát, a harmadik Evilági lemez ráadás-dalaként ott van a Hajnali ének, az egyik Muszka-vers. Sokan ezáltal ismerték meg ezt a verset és mondták, hogy érdekes először dalként hallgatni majd versként olvasni a sorokat. Ezek a dolgok hatnak egymásra, élnek külön is, de együtt is, sőt többet mond egy vers dallal vagy egy dalt hallgatása után egy vers elolvasása.

– Hogyan születik a megzenésített vers?

– Ritkán szoktam úgymond rendelésre zenésíteni, mert azok mindig rizikósak. Inkább az egyéni választásban bízom, mert olvasva egy verset megérint, megszólít és elkezdek beszélgetni vele. Hályogkovács muzsikusnak tartom magamat, aki nem törekszik annyira érteni mint inkább érezni a verseket és dalokat.

– Magyarországon egyre elterjedtebb a rájátszás műfaja, amikor zenészek és költők dolgozzák át egymás munkáját, hogy aztán valami új szülessen belőle. Nálunk hogyan működik ez a dolog és van-e rá igény?

– Ez a dolog nem újkeletű, nem spanyolviasz, mivel kezdetben a költészet és a zene együtt indultak, csak az idő folyamán váltak szét. A Sebő Együttessel kezdődött az a mozgalom, ami felhívja a hallgatóság figyelmét arra, hogy ez így is tud létezni, sőt régen csak így létezett. Nem kitaláltunk egy új dolgot, hanem visszakanyarodtunk egy lényegi művészeti formához, a társművészetek együttéléséhez. Egyébként a könyv is és a hanglemez is önmagában eladhatatlan mostanság, de együtt talán eljut a közönséghez. Sajnos egyre kevesebben olvasnak, és hallgatnak zenét, inkább a közösségi portálok eseményeit követik, és rádiók által sugárzott olcsó zenét hallgatnak. De a kettő együtt talán sikeres lehet.

– Ki a célközönsége a verses-zenés kötetnek?

–Csütörtökön lesz a bemutatkozásunk, így ott mérjük le, hogy kik az érdeklődők. Én nagyon szeretem azokat a rendezvényeket, amikor önálló estet tartunk, mert ott derül ki, hogy kik kíváncsiak ránk. A koncert is ilyen lesz, kérdéseinkre válaszokat kapunk. Muszka nyelvezetének köszönhetően a fiatal korosztálytól az idősebb korosztályig mindenkit megérinthetnek ezek a számok.

– Lesz folytatása ennek a projektnek?

– Igen, nagyon szeretnék kortárs magyar költőkkel együtt dolgozni, mert ez hiánypótló és szükség van rá. Ebben a munkában az egyik segíti a másikat, és kialakul az összetartozás igénye, ami jót tesz az alkotóknak, de a befogadó közönségnek is. Mi az Evilágival két projektet indítottunk, az egyik gyerekeknek szól, a másik pedig felnőtteknek, amelyben kortárs verselőkkel dolgozunk majd együtt. Már a Varró Danis anyagunknál is kiderült, hogy van igény erre, de ő ugye budapesti és ilyen szempontból a Muszkás anyag földrajzi szempontból közelebb van.

– Hol lehet még látni a sajátos lemezbemutatót koncertet?

– Sepsiszentgyörgy után Csíkszeredában is fellépünk november 23-án, vasárnap az Ólommadár kávézóban 20 órától, a lemezbe pedig a weboldalunkon is bele lehet hallgatni.