Olvasóival találkozik szerdán este Sepsiszentgyörgyön Spiró György író, akinek darabjait jelenleg is játsszák a székelyföldi színházak. A közönségtalálkozó előtt a mai magyar társadalom történéseiről, az irodalom változásairól, a színház és olvasás viszonyáról, valamint a „dúlt-keblű mélymagyarok”-ról beszélgettünk az íróval.
2013. január 16., 14:092013. január 16., 14:09
2013. január 16., 14:142013. január 16., 14:14
– Milyennek látja a mai magyar irodalmat?
– A mai magyar irodalom nagyon érdekes és sokszínű, ezt én általában kelet-európai összevetésben értékelem, és nagyon érdekes ilyen szempontból. Nem látjuk azt, hogy a rendszerváltás után rengeteg fiatal drámaírónak lehetősége nyílt arra, hogy a műveit ne ötvenéves korában játsszák le először, hanem korábban. Úgy gondolom, ennek jótékony hatása van, mivel általában lebecsüljük a színházat, mint műfajt. A romantika óta a magyar irodalomtörténet és kritika másod-, harmadrendű dolognak tekinti a drámaírást, és bohóckodásnak, ripacskodásnak tartják. Nos, ehhez képest a színházi nézők száma rendkívül magas ma Magyarországon. Száz emberből negyvenöt jár előadásokra. És ez a környező országokra is igaz.
– Milyen a színház és irodalom viszonya ön szerint?
– A színház, mivel nem kell hozzá tudni írni, olvasni óriási előnyökkel bír, azokkal a könyvekkel szemben, amelyeket elolvashatunk. Az olvasás annál azért több, mint hogy valaki nagyjából megérti a szöveget. Nagyon terjed a világban a funkcionális analfabetizmus az igazi írástudatlanság mellett, és Magyarország, mint a fejlett világ része is benne van ebben. Az olvasás visszaszorult, ennek persze sok oka van, ami nem sajátosan magyar. Az, hogy vannak olyan műfajok, amelyek az analfabéták számára is élvezhetők az szerintem nagyon fontos. Ezért mondom, hogy a film és a televízió fontos szerepet kellene betöltsön a magyar kultúrában, mint egykoron a megfilmesített regények.
– Kit ajánl olvasásra ma?
– A jó írókat kell olvasni. Sok jó író van és én annak örülök, amikor nálam jóval fiatalabbak nagyon jókat írnak. Van néhány ilyen fiatal, akik jó drámákat, regényeket írnak, rendkívül érdekes formában. Említhetem Háy Jánost, Kárpáti Pétert és még sokakat. Szerencsére sok tehetséges ember van, akiket színházban érdemes játszani és akiket érdemes olvasni.
– Az ön meglátása szerint jelenleg „ideológiai hisztéria” folyik ma Magyarországon. Mit jelent ez pontosan, milyenek a magyarok?
– A magyar társadalom egy kelet-európai társadalom, olyan mint a többi, viszont egész Kelet-Európában baj van. Ebben a térségben súlyos válság van, ami persze összefügg a teljes európai válsággal. A fejlett európai országok is érzik ezt, és a világgazdaságban a szerepük enyhén szólva hanyatlik, így mi is süllyedünk bele a Balkánba. Ez egy több évtizedes tendencia, erre Magyarországnak mindig volt hajlama és voltak rá körülmények is: például a százötven éves török uralom. Én úgy látom, hogy pontosan úgy viselkedik a magyar társadalom, mint a többiek, viszont a mentalitásunk az eltér. Ennek a fő oka az, hogy nálunk – mint a lengyeleknél is – a nemességből lett az értelmiségi, az ortodox államokban – románok, szerbek – a papság nevelte ki az értelmiséget. Ez pedig nagy különbség.
– Néhány évvel ezelőtt, amikor megjelent a Jönnek című verse, erős támadások érték munkásságát és személyét is. Hogyan lehet kivédeni a gyalázkodást és a támadásokat?
– Igen, enyhén szólva erős támadások értek mind Magyarországon, mind Erdélyből is. Az a vers egy nagyon tisztességes vers, aminek két sorából szoktak idézni, pontatlanul. Úgy szoktak tenni, mintha én a magyarságot minősíteném így vagy úgy, miközben a magyarságnak egy nagyon pici, nagyon szűk és meghatározott rétegét érintem. Az első két sorban ezt le is szögezem: egyrészt dúlt keblűek, másrészt mélymagyarok, aminek Németh László-i értelme van. A fűzfapoéták és fűzfarajongók rétege is szűk, őszintén szólva ez egy elenyésző kisebbség, amelyikről szó van, de veszedelmes kisebbség és sok bajt okoz. Én a magyarságot azért nem minősítem soha, mert nem lehet egy nemzetet karakterizálni. Egy nemzet mindig sokféle rétegből tevődik össze, dinamikus egység és nem statikus, ezért sem lehet általánosítani. Emellett meg én is magyar vagyok, így nem becsülöm alá a magyarokat.
– Mit olvas Spiró György?
– Ha jól emlékszem, Báthori Csaba új esszékötetét olvastam.
A Históriák a holnapról című író-olvasó találkozóra a könyvtár Gábor Áron termében kerül sor január 16-án, 18 órától.
Sikerrel zárták legújabb afrikai expediciójukat a Székelyek a magasban sportegyesület hírnevét öregbítő hegymászók, Tulit Zsombor és Csenteri Levente, akik múlt héten megmászták Afrika második legmagasabb hegycsúcsát, az 5199 méter magas Batiánt.
A Székelyföldre, illetve azon belül is a Csomád hegység környékére jellemző gázkitöréseket, borvízforrásokat eddig is sokat kutatták a tudósok, azonban a modern mérőműszerek új perspektívákat nyitottak számukra. De néha még ezek is kiakadnak.
Damokos Csaba designer munkáiból nyílik tárlat július 22-én, kedden 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasház emeleti kiállítótereiben. A kiállítás a Székely Nemzeti Múzeum számára készült plakátok válogatását mutatja be.
Dakó Viola kertészmérnök, a Vadóka alapítójaként, kisvállalkozóként igyekszik átadni tudását, tapasztalatát a vadon tápláló és megtartó erejéről. Legutóbb Kézdivásárhelyen mesélt a gombák, gyógynövények, vadgyümölcsök, fermentált zöldségek világáró
Városi strandból ugyan csak egy van, de ha valaki hűsölni, gyógyulni szeretne, talál rá megfelelő helyet. Háromszéken nincs hiány a természetes fürdőhelyekből, de még mindig van, ami kihasználatlan. Strandkörkép a teljesség igénye nélkül.
Kristófi János festőművész retrospektív kiállításának megnyitójára várja az érdeklődőket kedden 14 órától az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK).
Rázóssá vált a közlekedés Sepsiszentgyörgyön, miután az utóbbi napokban több útkereszteződésben felmarták az aszfalt kopórétegét. A munkálatok a kiépítés alatt lévő okosjelzőlámpa-rendszerrel függenek össze, melynek átadása augusztus közepére várható.
Az elmúlt időszakban több súlyos baleset is történt a 11-es országúton, Kézdivásárhely térségében, melyek miatt forgalomlassító intézkedéseket vezettek be a hatóságok.
A sepsiszentgyörgyi személyi nyilvántartónál is kizárólag új, chippel ellátott elektronikus személyi igazolvány igényelhető. Kézdivásárhelyen a létszámhiány miatt előfordulhat, hogy hónapokat kell várni az okmányra, aminek van egy kis hátulütője.
A Magyar Passió című, 2021-es magyar filmdrámát vetítik pénteken 18 órától a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ nagytermében, utána pedig közönségtalálkozóra várják az érdeklődőket.
szóljon hozzá!