Olvass a gyermekedért, a gyermekednek, a gyermekeddel

azaz a romániai lakosság 70 százaléka egy év alatt egyetlenegy könyvet sem olvas el.

Minél többet olvasunk, annál jobban összpontosítunk

Pedig az olvasásnak rengeteg pozitív hozadéka van, felsorolni is nehéz az összeset. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy lassítja, vagy akár meg is akadályozza az Alzheimer-kór és demencia kialakulását, lefolyását, mivel aktivizálja az agyi területeket, erősíti a rövidtávú memóriát, csökkenti a stresszt, csökkenti a vérnyomást és a légzésszámot, egyszóval nyugtat, kikapcsol.

„Az internet egyik következménye lett a multitasking-életmód, ami jelentősen csökkenti a produktivitást. Ellenben, amikor belemerülünk egy könyvbe, akkor a teljes figyelmünk középpontjában a történet áll. Egy olvasó embert, ha megszólítunk, nem biztos, hogy azonnal meghallja, mert a teljes figyelmét leköti a cselekmény. Szóval,

Kísérletek bizonyították, hogy reggelente, ha 15–20 percet szánunk olvasásra, akkor egész nap sokkal jobban tudunk összpontosítani a teendőinkre” – fogalmazott a szakember, aki azt tanácsolta, hogy mindig vigyünk magunkkal könyvet, ha utazunk vagy épp orvosi rendelőbe visz az utunk, mivel könyvet bújva a várakozás idő jócskán „lerövidül”.

Az olvasás különösen fontos kisgyermekkorban

A Nemzetközi Olvasástársaság néhány évvel ezelőtt

A magzat a terhesség 18. hetétől elkezdi hallani a külső hangokat, édesanyja beszélgethet hozzá, mondókázhat, mesét olvashat neki, hiszen minél előbb elkezdi a vele való kommunikációt, annyival könnyebben tudja később őt megnyugtatni.

Minden gyereknek jó, ha mesét hallgat, ez nem terápia, ez elemi szükséglet, nemcsak a kicsiknek, hanem a felnőttnek is – hangzott el. A mese ideje alatt együtt van a mesében a mesemondóval, anyával, apával, a mese hősével, szereplőivel. Jó szorongáscsökkentő, bátorságra, együttérzésre tanít.

A mesélés egyik előnye, hogy a gyereknek lehetőségük van feldolgozni a hallottakat, rákérdezni a történtekre, illetve saját fantáziájára van bízva, hogy képzeli el a történetet, belső képeket alkot és ezzel fejleszti leginkább a kreativitását. Ettől rugalmasabb lesz a gondolkodása és képes lesz hamarabb megoldani a problémás helyzeteket.

Az, hogy odafigyel a mesefolyamatra, hatással lesz a későbbiekben a szövegértésére és a szókincsére is. A gazdag szókincs pedig segít majd a személyiségének a kibontakozásában.

A képernyőidő negatív hatása

„Ez nem érvényes a rajzfilmnézésre, amikor a gyerek folyamatosan és gyorsan kapja az új képeket, ingereket, anélkül, hogy feltudná azokat dolgozni. Ez a többségüknél nyugtalanságot és agresszivitást vált ki. Sok családban a könyveket a táblagépek helyettesítik, a hagyományos társasjátékokat pedig a mobilok. Kutatások kimutatták, hogy azoknál a gyerekeknél, akik naponta több mint egy órát töltenek a képernyőnk előtt, 49 százalékkal nő a nyelvi elmaradás.

– sorolta a könyvtáros.

Dr. Vántsa Judit ismertetett egy olyan magyarországi felmérést is, amely szerint a lányoknak inkább meséltek kiskorukban, mint a fiúknak. „De miért van ez a különbség? Talán úgy gondolják a szülők, hogy az izgő-mozgó fiúk nem hallgatnák meg a mesét. Pedig higgyék el, pontosan olyan kíváncsiak a fiúk is, mint a lányok. Pontosan úgy áhítják a szülővel való meghitt pillanatokat, mint a lányok”.

Meseolvasással be lehet jutni egyetemre?

A rendszeres olvasás és a tanulmányi előmenetel között is van egyenes kapcsolat, azok, akiknek naponta olvastak esti mesét kiskorukban, erősebb iskolába jutottak be, ellenben szakmunkás képzősök vallották, hogy nekik egyáltalán nem meséltek.

Figyeljünk arra, hogy ne tegyük az olvasást kötelező házimunkává. Kezdeményezhetünk könyvklubot családon belül, vagy a baráti körben, mivel a könyvekről való beszélgetés elkerülhetetlenül elvezet a mélyebb témák felé.