Olvass a gyermekedért, a gyermekednek, a gyermekeddel

„Az internet egyik következménye lett a multitasking-életmód, ami jelentősen csökkenti a produktivitást. Ellenben, amikor belemerülünk egy könyvbe, akkor a teljes figyelmünk középpontjában a történet áll. Egy olvasó embert, ha megszólítunk, nem biztos, hogy azonnal meghallja, mert a teljes figyelmét leköti a cselekmény. Szóval,

A mesélés egyik előnye, hogy a gyereknek lehetőségük van feldolgozni a hallottakat, rákérdezni a történtekre, illetve saját fantáziájára van bízva, hogy képzeli el a történetet, belső képeket alkot és ezzel fejleszti leginkább a kreativitását. Ettől rugalmasabb lesz a gondolkodása és képes lesz hamarabb megoldani a problémás helyzeteket.

Az, hogy odafigyel a mesefolyamatra, hatással lesz a későbbiekben a szövegértésére és a szókincsére is. A gazdag szókincs pedig segít majd a személyiségének a kibontakozásában.

A képernyőidő negatív hatása

„Ez nem érvényes a rajzfilmnézésre, amikor a gyerek folyamatosan és gyorsan kapja az új képeket, ingereket, anélkül, hogy feltudná azokat dolgozni. Ez a többségüknél nyugtalanságot és agresszivitást vált ki. Sok családban a könyveket a táblagépek helyettesítik, a hagyományos társasjátékokat pedig a mobilok. Kutatások kimutatták, hogy azoknál a gyerekeknél, akik naponta több mint egy órát töltenek a képernyőnk előtt, 49 százalékkal nő a nyelvi elmaradás.

„A felmérésben arra a kérdésre szerettek volna választ kapni, hogy valóban be lehet-e jutni esti mesével az egyetemre. És a válasz az, hogy igen. Egy magasabb életszínvonal eléréséhez le kell rakni az alapokat a napi mesével, a rendszeres olvasással, hogy kialakuljon a megfelelő szövegértés, amellyel hatékony lesz a tanulás. És a hatékony tanulással be lehet jutni az egyetemre” – így a szakember, aki szerint a jól olvasó gyerek nemcsak az irodalommal, hanem a többi tantárggyal is remekül boldogul.

Ötletek, módszerek az olvasóvá neveléshez

A szakember szerint a gyerekkönyvek lapozgatása, a rendszeres közös olvasás által szinte észrevétlenül fejlődik olvasóvá a gyerek. Azt tanácsolja, hogy legyen a könyv használati tárgy, amit bármikor kézbe vehet, lapozgathat a kicsi, még akkor is, ha esetleg kárt tesz benne, hagyjunk a keze ügyében könyveket, vegyük elő saját gyermekkorunk kedvenceit.

Kimerülten, fáradtan inkább ne olvassunk, figyeljünk rá, hogy örömmel, élvezettel böngésszünk, és vértezzük fel magunkat türelemmel azokra az alkalmakra, amikor tizedszer is el kell olvasni ugyanazt, de jó ötlet a saját készítésű rajzos mesekönyv is, ami által megtanulja értékelni a különböző kiadványokat.

Ha már van kedvenc elfoglaltsága, hobbija az iskolásnak, akkor abban a témában keressünk neki olvasnivalót, vagy olvassunk el egy irodalmi alkotást, majd nézzük meg közösen az abból készült filmet. Ne ragadjunk le egy sorozatnál, hanem próbáljunk ki több többféle szerzeményt, neveljük kísérletezővé a kis olvasót, hiszen ahhoz, hogy kialakuljon az olvasói ízlése, sokféle műfajjal kell kísérleteznie. Szerencsénkre rengeteg fantasztikus alkotás van a kortárs magyar- és világirodalomban, amely magával tudja ragadni a fiatal generációt.

Kirándulásra vigyünk magunkkal könyvet, hallgassunk hangoskönyvet hosszabb autóút közben, és ne feledjük,

Tizenévesen már nagyon nehéz megszerettetni az olvasást azzal, aki addig nem falta a betűket, de türelemmel, kíváncsisággal, nyíltsággal nem lehetetlen feladat. Kiváló ajándékötlet kamaszoknak az érdeklődési körüknek megfelelő folyóirat-előfizetés, de a képregények is egy lépcsőfokkal közelebb vihetik őket az irodalomhoz. A legfontosabb: ne ítélkezzünk, bármit is olvas.