Az autonómiatüntetés kisajátításával vádolja Borbély László az SZNT-t. Az RMDSZ alelnöke sérelmezte, hogy az SZNT nem kérte ki a szövetség marosvásárhelyi szervezetének véleményét a március 10-re tervezett megmozdulással kapcsolatban.
2013. február 28., 11:342013. február 28., 11:34
2013. február 28., 13:162013. február 28., 13:16
Háromszéki látogatása során Borbély László kijelentette: nincs SZNT-s vagy EMNP-s autonómia, ezért a március 10-re tervezett marosvásárhelyi tüntetést nem szabadott volna az SZNT-nek kisajátítania. Meglátása szerint az SZNT a megmozdulás meghirdetése előtt ki kellett volna kérje a marosvásárhelyi RMDSZ-esek véleményét tudván, hogy mi történt 1990-ben.
„Az autonómiatüntetés mindannyiunké. Ezt kisajátították, és megisszák a levét annak, hogy nem voltak képesek leülni tárgyalni” – szögezte le Borbély. Az RMDSZ alelnöke ugyanakkor elmondta, ez nem jelenti azt, hogy a szövetség helyi képviselői nem vehetnek részt a tüntetésen, de ő személyesen nem lesz jelen.
Szerdán tartott sugásfürdői sajtótájékoztatóján elmondta, párbeszéd útján próbálják elérni, hogy ne sérüljenek ebben az időszakban a magyar közösség jogai, és a kormány képviselőivel való tárgyalások során majd kiderül, hogy milyen eszköz áll az RMDSZ rendelkezésére az ellenzékben. Kifejtette, az RMDSZ volt jobb helyzetben is, mint most, amikor van egy 67 százalékos többség, amely mindent meg tud szavazni a parlamentben. „Mi azonban azért vagyunk ott, hogy megtegyünk mindent annak érdekében, hogy ne sérüljenek a magyar közösség jogai és ne vegyenek vissza ezekből a jogokból” – mondta. Borbély megemlítette, rövidesen elkezdődnek a tárgyalások az alkotmány módosításáról és a régiók átszervezéséről. „Ebben a pillanatban van egy egyfajta dialógus, főleg a kormányfővel és a kormány tagjaival, és remélem, hogy hamarosan le tudunk ülni tárgyalni néhány fontos kérdésről, mint például a regionalizmus, a székely zászló kérdése” – hangsúlyozta.
Az RMDSZ politikai alelnöke szerint a jelenlegi régiók nem működőképesek – ezt a közeljövőben statisztikai adatokkal is alátámasztja majd a szövetség. Borbély ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a kormány által jelen pillanatban javasolt régióátszervezési modell az újraközpontosításnak és nem a decentralizációs folyamatnak kedvez. Az RMDSZ az elkövetkezőkben is ragaszkodik a Maros, Hargita és Kovászna megyéket egy régióba soroló átszervezéshez, a korábbi tervezethez híven működőképesebb modellnek látszik az ország 16 régióra történő feloszlása – szögezte le Borbély.
Kifejtette, a választások után eljött az ideje annak, hogy az RMDSZ ellenzéki pozícióját is figyelembe véve felmérje, hogy mire számíthat Székelyföld a beruházások terén. Miután Románia költségvetését elfogadták, evidenssé vált, hogy a hazai források csappanni fognak, így hangsúlyosabban kell támaszkodni az Európai Unió programjai által biztosított beruházási lehetőségekre.
Elmondta, Dumitru Marinescu prefektussal többek közt a székely zászló körül kialakult országos vitáról is tárgyalt. Az elmúlt hetek eseményeinek köszönhetően alig akad olyan ember az országban, aki ne ismerné a lobogót. A politikus azt is pozitívan értékelte, hogy több közéleti személyiség a zászlóhasználat, valamint a magyarság jogai mellett foglalt állást. Borbély László ugyanakkor leszögezte, hogy a székely szimbólumok használata nem törvényellenes, a lobogó körül kialakult feszültségért javarészt pedig az RMDSZ nyomására leváltott Kovászna megyei volt prefektus, Codrin Munteanu tehető felelőssé. A nyelvi jogok és szimbólumok használata olyan téma, amelyben a kettős mérce alkalmazása miatt méltán merülhet fel a kérdés „miféle jogállam Románia?” – fogalmazott Borbély László. Hozzátette, Dumitru Marinescu elismerte, hogy a törvény csak az államok zászlókról tesz említést, és nincs olyan paragrafus amely tiltaná a kisebbségek szimbólumának használatát.
Kovászna város ismét profitál a fejlesztési minisztérium által még tavaly útjára indított országos helyreállítási terv (PNRR) pályázati kiírásából: több mint 14,2 millió lej értékben kaptak támogatást középületek energiahatékonyságának javítására.
Személyautó és mikrobusz ütközött vasárnap reggel a Kovászna és Réty közötti 13-as jelzésű országúton, Bita településen. Az ütközés következtében ketten sérültek meg.
Meglepően nagy volt a nyüzsgés szombaton az alsócsernátoni sportpálya környékén, ahol ezúttal nem sportrendezvény zajlott, hanem különböző vidékek disznóvágási szokásait mutatták be.
A bukaresti táblabíróság döntése értelmében biztossá vált az Országos Befektetési Társaság (CNI) becslése szerint 130 millió lejbe kerülő kézdivásárhelyi uszoda építőjének kiléte.
Barót idén 6,37 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, mint az elmúlt esztendőben, kiadásai pedig 1,63 százalékkal nőnek – szerdai ülésén a város önkormányzati képviselő-testülete elfogadta a település költségvetését a 2023-as évre.
A kézdivásárhelyi tanácsülés keddi napirendjén szereplő több mint kéttucatnyi határozattervezet közül a legfontosabb a város költségvetésének elfogadása volt.
A sepsiszentgyörgyi megyei kórház épületeinek hőszigetelését célzó pályázat finanszírozási szerződését írta alá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Új kialakítású szeméttárolókkal védekeznek a szeméthalmok ellen Sepsiszentgyörgyön a Csíki Negyedben, céljuk, hogy a guberálók miatt kialakuló katasztrofális helyzetet felszámolják és a lakóknak ne kelljen a kiöntött szemétben járkálniuk.
Kovászna város önkormányzata az országos helyreállítási terv (PNRR) révén több mint hatmillió lej támogatást kapott két tömbház energetikai korszerűsítésére – adta hírül Facebook-oldalán Gyerő József polgármester.
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárból tavaly szép számmal kölcsönöztek könyveket, és ismét megtarthatták a koronavírus-járvány miatt lefújt rendezvényeiket is, derült ki a Vántsa Judit intézményvezetővel folytatott beszélgetésből.
szóljon hozzá!