Ezt érdemes tudni a kanyaróról

A kanyaró fertőző vírusbetegség. Általában szövődménymentesen zajlik le, de amennyiben szövődmény lép fel, ez akár életveszélyes is lehet. A legveszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás, de tüdőgyulladással, kötőhártya-gyulladással és középfülgyulladással is járhat.

„Senki nem tudja megjósolni előre, hogy a betegség lefolyása során szövődmény fel fog-e lépni, avagy nem. A tüdőgyulladás esetében a sztafilokokkusz-fertőzéses gyakori ilyenkor, mivel a szervezet immunrendszere a kanyaró miatt legyengül. Ezért is lehetnek szövődmények, amelyek életveszélyesek is tudnak lenni. A legjobb esetben is egy-két ezrelékes az elhalálozási arány, de ez magasabb is lehet, amennyiben már eleve egy legyengült szervezetben jelentkezik ez a betegség. A kanyaró a védőoltások bevezetése után már nem jelent meg járványszerűen” – mutatott rá Szabó Soós Klára.

Elmondta, amennyiben megjelenik egy olyan populáció, amely nem lett immunizálva a védőoltások révén ezzel a betegséggel szemben, akkor ismét fel tudja ütni a fejét a kanyaró, hisz a védőoltások a szervezetnek nyújtanak védelmet az adott fertőzéssel szemben, ez viszont nem azt jelenti, hogy a kórokozó tűnik el a környezetünkből. Tehát a betegséget kiváltó kórokozó létezik, csak a védőoltásoknak köszönhetően nincs erre fogékony szervezet, ezért nem tud járványszerűen betegséget okozni.

„A védőoltással lényegében immunválaszként memóriasejtek jönnek létre, ezek a T-limfociták, amelyek érzékenyek az adott vírussal, jelen esetben a kanyaró vírusával fertőzött sejtekkel szemben. Ezek a memória T-limfociták magukhoz láncolják ezekkel a vírussal fertőzött sejteket, és azokat elpusztítják. És így megakadályozzák, hogy a szervezetben az a vírus szaporodjon és betegséget váltson ki. Ez az oltásnak a lényege. És amikor egy ilyen immunizált szervezet találkozik azzal a vírussal, akkor ezek a memóriasejtek felszaporodnak, és így le tudják küzdeni a vírusokat oly formában, hogy az illető szervezetben nem okoz betegséget” – magyarázta a háziorvos.

Amennyiben valaki kanyaró vírussal fertőződött, kezdetben lázat, fizikai gyengeséget tapasztalhat, majd megjelennek a kanyaróra jellemző kiütések. Ezek nem pontszerűek, hanem egymással összefolyó folt formájában jelentkező kiütések. Először a fejen, majd a törzsön jelennek meg. „A kanyaró vírusára ható szer nincs, tüneti kezelést lehet alkalmazni: lázcsillapítással, megfelelő folyadékbevitellel, megfelelő táplálkozással és pihenéssel tudjuk biztosítani azt, hogy a szervezet jobban le tudja küzdeni ezt a betegséget. Olyan feltételeket igyekszünk teremteni, amelyek hozzájárulnak a beteg gyógyulásához. Hogy lesznek-e szövődmények, azt előre nem látjuk, de fontos, hogy ilyenkor el kell különíteni a betegeket, óvni kell egyéb fertőzésektől, amelyek aztán súlyos kórképet alakíthatnak ki. A gyereket a közösségből ki kell venni, igyekezzünk izolálni, hogy ne találkozzon más beteggel, hisz a kanyaró miatt a szervezet immunrendszere gyengül, és egyéb fertőzéseket még inkább és hamarabb el tud kapni” – hangsúlyozta Szabó Sóos.

Amennyiben szövődménymentes a kanyaró, lefolyási ideje 7–10 nap, a lappangási ideje pedig 1 és 3 hét között lehet, de átlagban 10 nap. A beteg a lappangási idő utolsó szakaszában már fertőz. A fertőzés könnyen, cseppfertőzés után terjed, ezért is veszélyes.

Romániában a kanyaró elleni oltást 1981-től vezették be. Ennek köszönhetően járványszerűen mostanáig nem ütötte fel a fejét. Az idei év első nyolc hónapjában 675 megbetegedést regisztráltak a hatóságok, és a betegség három kisgyerek halálához vezetett – tájékoztatott múlt héten az egészségügyi minisztérium, amely a szülők körében egyre inkább elterjedő oltásellenességet teszi felelőssé a helyzetért.