Fotó: Veres Nándor
Tízezernél is több disznót vágnak le általában a téli időszakban Hargita megyében – állapítható meg az elmúlt években feljegyzett trichinellavizsgálatok száma alapján. Vannak olyanok is, akik elmulasztják a laborvizsgálatot, ám ez nem csak bírságot eredményezhet, hanem súlyos fertőzést is. Aki nem tenné ki ennek a veszélynek magát és családját, december eleje óta hétvégenként is bevizsgáltathatja a háztáji körülmények között levágott sertés húsát.
2016. december 07., 21:262016. december 07., 21:26
2016. december 07., 21:272016. december 07., 21:27
Várhatóan nyolc-tizenkétezer sertést vágnak le az elkövetkezők hetekben Hargita megyében, a többségüket még karácsony előtt, háztáji körülmények között. Éppen ezért immár szombaton és vasárnap is nyitva tartanak a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság kirendeltségei és a körzeti állatorvosi rendelők, ahol bevizsgálják a sertéshúst feldolgozás előtt.
„Délelőtt kilenctől délután egy óráig tehetik meg, így még a tokány elkészülte előtt meggyőződhetnek a gazdák arról, hogy biztonságos a hús feldolgozása” – tájékoztatott Püsök László, a Hargita megyei állat-egészségügyi igazgatóság szóvivője. Mint elmondta, az egyébként kötelező laborvizsgálat az elmúlt évben egy alkalommal életmentőnek bizonyult, hiszen pozitív eredményt adott a trichinella jelenlétére. Ilyenkor a húst elkobozzák, és amennyiben az állat fülszámozva volt, és szerepel az országos adatbázisban, a sertés piaci értéke alapján kártalanítja az állat-egészségügyi igazgatóság a gazdát. Éppen ezért Püsök felhívta a gazdák figyelmét, hogy amennyiben állatot vásárolnak, figyeljenek oda, hogy fülszámozott, nyilvántartott egyedek legyenek, hiszen másként – trichinella-fertőzés esetén – nem csak elkobozzák a beteg állat húsát, hanem még pénzbírságot is kap a gazda.
Noha a többség bevizsgáltatja a húst, még mindig vannak olyanok, akik elmulasztják a kötelező laborvizsgálatot, veszélyeztetve ezzel saját és családtagjaik egészségét. Az élelmiszer-biztonsági igazgatóság szóvivője ezért az ajánlja a fogyasztóknak, hogy ne vásároljanak húst gyanús helyekről, válasszanak inkább az igazgatóság által engedélyezett kereskedelmi egységek, üzletek, hentesboltok, vagy a húsfeldolgozók bemutatóüzleteinek kínálatából. Az igazgatóság egyébként hétfőtől megkezdte az említett egységek ellenőrzését: december 24-ig, illetve 28-tól január első hétvégéjéig nemcsak a boltokat és húsfeldolgozókat ellenőrzik, hanem azokat a vendéglátóipari egységeket is, ahol karácsonyi és szilveszteri mulatságokat szerveznek.
A legjobb, ha a levágás előtt is bevizsgáltatják a gazdák a disznót – magyarázta Püsök arról, hogy miként lehet élelmiszer-biztonsági szempontból kockázatmentessé tenni a háztáji disznóvágást. A vágás feltételeit és körülményeit ilyenkor mindenki saját maga szabja meg az igényesség függvényében, hiszen csak családi fogyasztásra kerül a hús, nem közfogyasztásra. Ezért az állat-egészségügyi igazgatóság nem is felügyeli a háztáji disznóvágásokat, de Püsök elmondta, a legfontosabb, hogy a kábítás és kivéreztetés után higiénikus körülmények dolgozzák fel az állat húsát.
A legjobb, ha csempézett, kagylóval és lefolyóval ellátott konyhában történik ez, és nem a szabad ég alatt – tette hozzá. Ezen kívül Püsök László szerint nagyon fontos disznóvágáskor a személyi higiéniára vonatkozó szabályok betartása is, egyebek mellett a megfelelő öltözet, védőruha használata, a haj elfedése, akár sapka használata. „Azonnal kezet kell mosni, amint véressé vagy koszossá válik, mert a fertőzési lehetőségek kockázata nagyon nagy. És ha a hús vagy a félkész termék megfertőződik, akkor az gyorsan szétterjed” – figyelmeztetett a szakember.
Különleges bevetésük volt a háromszéki tűzoltóknak augusztus 22-én délelőtt: egy oltszemi lakos riasztotta őket, miután észrevette, hogy egy gólyafióka napok óta nem tud kirepülni a villanyoszlop tetején lévő fészekből.
Augusztus 23-án, szombaton újból megszervezik a lisztőrlés mestereit ünnepelő Molnártalálkozót a felsőcsernátoni Malomkertben. A rendezvényre a molnárcsaládok mellett a nagyközönséget is várják.
Itt-ott nemzeti létünk árnyékai is felsejlettek az augusztus 20-i ünnepség szónokainak beszédeiben, de magyarként akkor is hálásak lehetünk államalapító királyunkért, ezeréves létünkért és az új kenyérért is.
Egy 85 éves sepsiszentgyörgyi nőt keres a rendőrség, aki múlt csütörtökön hagyta el otthonát és azóta nem tért vissza. Megtalálásához a lakosság segítségét kérik.
Tizenhetedik alkalommal szervezik meg a sepsiszentgyörgyi Sportnapokat 2025. szeptember 19. és 21. között. Három napig nagy társaságban, a város főterén, plusz motivációval mozoghatnak a sportkedvelők és mindenki más, életkortól függetlenül.
Egészségügyben, oktatásban, szociális ellátásban és helyi közigazgatásban dolgozók gyűltek össze szerdán délben Sepsiszentgyörgyön a kormányhivatal épülete előtt. A tüntetésen nagyjából száz háromszéki szakszervezetis adott hangot követeléseinek.
Történetének eleje éppúgy homályba vész, mint nagyobb „testvéréé”, a csíksomlyói búcsúé. Az viszont biztosra vehető, hogy a Kézdiszentlélek fölött magasló Perkő-hegyre is évszázadok óta járnak megnyugvást keresni, hitben megerősödni az emberek.
Úgy tűnik, nagy sikere van a Sepsi Metropoliszövezetben idén meghonosított Kiskertész programnak: minden településről bekapcsolódtak óvodások, iskolások, összesen mintegy 1500-an csaptak fel kis kertésznek.
Már csak egyetlen szintje maradt a valamikori tízemeletes épületnek, amely a hetvenes évek óta része volt a sepsiszentgyörgyi városképnek. A Bodok szállodának rövidesen nyoma sem marad.
Káosz és bizonytalanság előzi meg az idei tanévkezdést a kormány megszorító csomagja miatt. A feszültség Háromszéken is nő: a szakszervezetek pár nap múlva tüntetni készülnek, és a tanévkezdésre időzített sztrájkhoz is gyűjtik az aláírásokat.
szóljon hozzá!