Fotó: Gy. Turoczki Emese
Hét rend gúnyát kell elhasználnunk, akárcsak a népmesék hősének, azaz hét életszakasz felel meg egy emberöltőnek, és az ezekhez szükséges tudást ott találjuk a népmesékben – erről mesélt vasárnap Boldizsár Ildikó Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban.
2014. február 17., 22:482014. február 17., 22:48
2014. február 17., 22:502014. február 17., 22:50
A Tipe Tupa Egyesület meghívására a meseterapeuta már harmadszor jár a városban, ezúttal azonban nem a mesék gyógyító erejéről beszélt, hanem arról, hogyan segíthet a mindennapokban, az előrehaladásban, a fejlődésben, az egészséges ember életében a mese. Hogy lehet boldogan élni a mesék segítségével? – ezt vizsgálta Boldizsár Ildikó, majd összeállított egy, az emberi élet fordulópontjaihoz kötődő mesesort, amely szám szerint negyvenhárom mesét tartalmaz. Ez a gyűjtemény könyvben is megjelent, Mesekalauz úton levőknek címmel.
Akárcsak az égig érő fa megmászásához hét rend gúnya szükséges, ugyanúgy hét szakasza van az emberi életnek is, minden szakasznak megvan a maga rendje, a maga tudása, ezt lehet megtanulni a népmesékből – vallja a mesekutató, aki két éve kezdte el ebből a szempontból tanulmányozni a népmeséket. Szerinte az egész életet fel lehet fűzni a mesék rendjére. Mint mondta, számára a mesékben nem a csoda a leglényegesebb elem, hanem a rend, vagyis, hogy a mese szereplőinek biztos tudása van a mértékről, hogy mihez képest halad jól a saját útján. Semmi se légy, csak az, aki vagy – tanítják a mesék, vagyis addig nem találjuk meg helyünket, míg nem a saját utunkat járjuk.
Boldizsár Ildikó mesélt a születés, a gyerekkor, az ifjúság, a felnőttkor, a szülővé válás, az érett asszony és férfi korának, és az öregkornak a meséiről, arról, hogy hogyan tevődik át a hangsúly az egyéni útkeresésről a mások megsegítésére. Míg az ifjúság meséiben még egy ember keresi az útját, addig a felnőttkor meséiben két ember keresi az egymás felé vezető utat, az öregkorban már a megfoghatatlan lesz a fontos. Nem igaz, hogy a népmesék mindig úgy érnek véget, hogy a szerelmespár lakodalmat ül és boldogan élnek, míg meg nem halnak, oszlatta el a tévhitet, sőt sok mese éppen itt kezdődik. Mivel múlt héten volt a házasság hete, így ennek apropóján többször is kihangsúlyozta az előadó: a szerelem, a házasság folyamat az ember életében, függ attól is, hogy milyen volt előtte az életünk, hogyan tettünk eleget korábbi életszakaszok feladatainak, de függ attól is, hogyan tudunk kommunikálni, megtanultuk-e az együttműködést.
A népmesék arra is megtanítanak, hogy a szerelem legalább olyan nehéz ügy, mint megölni a sárkányt. Hűségesnek maradni a választásainkhoz épp annyira kell bátorság, mint a sárkányöléshez. „A mesék nem feltétlenül gyermeknek szólnak, régen felnőtteknek mesélték, de mondjuk bátran népmeséinket a kicsiknek – bátorított Boldizsár Ildikó –, mert a mese olyan mint a jó mag, ami akkor nyílik ki, amikor eljön az ideje”.
Természetesen előadása végén ő maga is mondott mesét, mely igazodva a Házasság hetéhez, az igazi mátka megtalálásáról szólt.
Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Házban „Meseterápiáról a mindennapokban és a gyógyításban” címmel tart előadást február 21-én, pénteken 19 órától. Az előadásra a belépők ára: 10 lej. A helyek száma korlátozott, ezért iratkozni lehet a Vigadó Művelődési Ház szervezőirodájában, vagy a 0267-362 002-es telefonszámon.
szóljon hozzá!