A törvénymódosítási javaslat az érettségizők elé is plusz akadályokat gördítene. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Mind a Szülők Országos Szövetsége, mind a diákok országos tanácsa tiltakozását fejezte ki az oktatási törvény azon tervezete ellen, amely szabad kezet adna a középiskolásoknak a felvételik szervezését illetően. Kovászna megye főtanfelügyelője nem tartja ördögtől valónak a kettős vizsgáztatást, míg egyes iskolaigazgatók szerint emiatt plusznyomás nehezedne rájuk.
2023. január 18., 19:012023. január 18., 19:01
A kormánykoalícióban még tárgyalás alatt álló oktatási törvénymódosítási tervezet szerint az országos képességvizsgán kívül a középiskolák külön felvételihez köthetik a kilencedik osztályba való beiratkozást, ha egy diákkal is több jelentkezik a meghirdetett helyekre, ugyanez a tervezet változtatásokat javasol az érettségi vizsgára vonatkozóan is.
Kiss Imre matematikatanár, Kovászna megye főtanfelügyelője nem találja ijesztőnek azt, ha életbe lépne az új rendelkezést, mert ez csak
Úgy véli, ezzel a lehetőséggel országszerte az iskolák alig 10 százaléka, ha élne.
„A tervezet lehetősége biztosít a középiskoláknak, hogy szervezzenek egy iskolai szintű szelekciót, ez főleg a teljesítményorientált tanintézményeket érintheti, ahol eddig is az volt a cél, hogy bizonyos szakokat kiváló teljesítményű diákokkal töltsenek fel” – fejtette ki Kiss.
Ez a próbálkozás már egy korábbi, Câmpeanu-féle törvénytervezetben is szerepelt, de akkor csak a nemzeti kollégiumokra vonatkozóan, amit elvetettek, az új tervezetet még nem ismeri, csak néhány részletét, ami kiszivárgott a sajtóba – hangsúlyozta lapunknak a főtanfelügyelő, hivatalosan még nem kaptak egy példányt, hogy annak kapcsán észrevételeiket, javaslatainkat benyújthassák. Kiss úgy tudja, hogy
„Ha egy iskola azt szeretné, hogy a legjobb matematikusok jussanak be az ilyen profilú osztályába, akkor ebből a tantárgyból szervezhet egy felvételit, más típusút, más tételekből, mert előfordulhat az is, hogy a képességvizsgán valaki megírta ugyan a jó jegyet, mondjuk egy 9,50-et, de a román vizsgája nem sikerült csak 6,20-re, és emiatt nem tud bejutni ebbe az osztályba” – mondott egy példát a főtanfelügyelő. Beismerte azt is, hogy
„Lesznek az országban olyan elitgimnáziumok, ahol élni fognak ezzel a lehetőséggel, mert nagy a versengés, de az is előfordulhat, hogy Háromszéken egyetlen iskola sem ír ki felvételit. Viszont
– mondta Kiss.
A törvénymódosítási javaslat az érettségizők elé is pluszakadályokat gördítene, többek között
„Ha azt vesszük alapul, hogy azok is vizsgáznak, mondjuk románból és magyarból, akik reálszakra készülnek, ráadásul alig van eltérés a tananyagban, akkor egy azonos szintű matematikát is számon lehet kérni, mert az érettségizők alapműveltségéhez az is hozzá tartozik” – adott hangot véleményének Kiss Imre.
Bejan Andrásnak, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium igazgatójának kételyei és kérdései vannak a tervezet kapcsán. „Lehet, hogy egy picit magam ellen beszélek, de egyáltalán nem tartom jó ötletnek a felvételit, hiszen miért kell két vizsga, ha a cél ugyanaz?
Amíg nem látjuk a módszertanát, azt hogy hogyan kivitelezhető, milyen jogai és kötelezettségei van az iskoláknak, milyen tananyagból vizsgáztatod a diákot, a vizsgáztatás hogyan zajlik, milyen körülmények között, ki javítja a dolgozatokat és még sorolhatnám, addig nem tartom jó ötletnek ezt az egészet” – fogalmazott az igazgató.
Úgy véli, az önrendelkezés esélyt ad a nem tisztességes vizsgáztatásnak, ugyanakkor
„Sajnos, nem lehet azt feltételezni, hogy ebben az országban mindenhol tisztességesen fog lezajlani a felvételi. Eddig a vizsgajegyek általánosa határozott, a számítógép elosztotta a diákokat, mindez központosítva volt, de így az intézkedők, a befolyásos szülők kiskapunk fogják ezt a lehetőséget használni” – véli Bejan.
„Azt nyíltan állítom, hogy a Nagy Mózesben, ha lesz is vizsgáztatás, nem fog ilyen megtörténni, de az is biztos, hogy nyomást fognak gyakorolni ránk, ezt nem lehet kivédeni.
– tette fel a kérdést Bejan.
Tavasszal még az alapozási munkálatokat végezték, fél évvel később „kinőtt a földből” a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új kampusza. Az építkezésről és a sepsiszentgyörgyi kar jövőjéről Tonk Márton rektor beszélt a Székelyhonnak.
Derült égből villámcsapásként érte a barátosi általános iskola vezetőségét, hogy augusztusban kiderült: megszűnik a pákéi iskola. A helyzetet kialakulásában közrejátszottak a szülők, a kormány által elrendelt megszorítások és a demográfiai helyzet is.
Jóval kevesebb fürdőző látogatott el idén a sepsiszentgyörgyi strandra: 2024-hez viszonyítva mintegy tízezerrel kevesebben váltottak jegyet. Az incidensek sem segítettek a helyzeten: több esetben is ruhás fürdőzőket kellett kivezetni a területről.
Megtalálta a rendőrség azt a kézdivásárhelyi 16 éves lányt, akinek eltűnéséről még április 11-én értesítették a rendőrséget, de mindeddig nem tudták, hol lehet.
Szerdától, azaz szeptember 15-től egészen október 5-ig várja a jelöléseket Sepsiszentgyörgy Önkormányzata a Best of Sepsi kezdeményezés második kiadására.
Másfél évszázada őrzi a székelység értékeit a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. Az évfordulót a megújult Bartók Béla díszterem felavatásával, a múzeumalapító örökségének felelevenítésével és muzsikaszóval ünnepelték.
Ötvenhárom elsőévessel kezdte meg az idei tanévet a Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Kara, további nyolc hallgató a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kihelyezett képzőművészeti tanszékén. Az egyetemi tanévnyitón jó híreket is közöltek.
Sokkal bonyolultabb válaszolni arra a kérdésre, hogy hány alkalmazottja van egy önkormányzatnak, mint gondolnánk. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a kormány által tervezett leépítések a polgármesterek és alkalmazottaik életét is felforgatják.
Míg tavaly még 34 csoportban dolgoztak a gyerekekkel a Kovászna Megyei Kiválósági Központban, idén 16-tal kezdik a munkát: ezt eredményezte az óraadó tanárok bérének drasztikusan csökkentése.
A második bécsi döntés értelmében a magyar honvédség 1940. szeptember 5-én átlépte a trianoni határt, az észak-erdélyi települések sorra tértek vissza az anyaország kebelébe. Erdővidéken székelykapu várta a szeptember 12-én érkező felszabadítókat.
szóljon hozzá!