Hirdetés
Hirdetés

A diákok nem akarnak kétszer vizsgázni

A törvénymódosítási javaslat az érettségizők elé is plusz akadályokat gördítene. Képünk illusztráció •  Fotó: 123RF

A törvénymódosítási javaslat az érettségizők elé is plusz akadályokat gördítene. Képünk illusztráció

Fotó: 123RF

Mind a Szülők Országos Szövetsége, mind a diákok országos tanácsa tiltakozását fejezte ki az oktatási törvény azon tervezete ellen, amely szabad kezet adna a középiskolásoknak a felvételik szervezését illetően. Kovászna megye főtanfelügyelője nem tartja ördögtől valónak a kettős vizsgáztatást, míg egyes iskolaigazgatók szerint emiatt plusznyomás nehezedne rájuk.

Dimény Árpád István

2023. január 18., 19:012023. január 18., 19:01

A kormánykoalícióban még tárgyalás alatt álló oktatási törvénymódosítási tervezet szerint az országos képességvizsgán kívül a középiskolák külön felvételihez köthetik a kilencedik osztályba való beiratkozást, ha egy diákkal is több jelentkezik a meghirdetett helyekre, ugyanez a tervezet változtatásokat javasol az érettségi vizsgára vonatkozóan is.

A diákszövetségek már online petíciókat is indítottak tiltakozásul a tervezett kettős vizsgáztatással szemben, a szülői szervezetek pedig attól tartanak, hogy egyes iskolák visszaélhetnek a hatalmukkal, és a magánórát adó tanárok malmára hajtja a vizet.

Kiss Imre matematikatanár, Kovászna megye főtanfelügyelője nem találja ijesztőnek azt, ha életbe lépne az új rendelkezést, mert ez csak

nagyobb önrendelkezési jogot biztosítana az iskoláknak a diáktoborzást illetően, nem kötelező alkalmazni.

Úgy véli, ezzel a lehetőséggel országszerte az iskolák alig 10 százaléka, ha élne.

Szabad kezet ad az iskoláknak

„A tervezet lehetősége biztosít a középiskoláknak, hogy szervezzenek egy iskolai szintű szelekciót, ez főleg a teljesítményorientált tanintézményeket érintheti, ahol eddig is az volt a cél, hogy bizonyos szakokat kiváló teljesítményű diákokkal töltsenek fel” – fejtette ki Kiss.

Hirdetés

Ez a próbálkozás már egy korábbi, Câmpeanu-féle törvénytervezetben is szerepelt, de akkor csak a nemzeti kollégiumokra vonatkozóan, amit elvetettek, az új tervezetet még nem ismeri, csak néhány részletét, ami kiszivárgott a sajtóba – hangsúlyozta lapunknak a főtanfelügyelő, hivatalosan még nem kaptak egy példányt, hogy annak kapcsán észrevételeiket, javaslatainkat benyújthassák. Kiss úgy tudja, hogy

az iskolák a meghirdetett helyek maximum 90 százalékára írhatnak ki felvételit, amire a képességvizsgák után kerülhet sor, és csak ezután történne meg a diákok számítógépes elosztása.

„Ha egy iskola azt szeretné, hogy a legjobb matematikusok jussanak be az ilyen profilú osztályába, akkor ebből a tantárgyból szervezhet egy felvételit, más típusút, más tételekből, mert előfordulhat az is, hogy a képességvizsgán valaki megírta ugyan a jó jegyet, mondjuk egy 9,50-et, de a román vizsgája nem sikerült csak 6,20-re, és emiatt nem tud bejutni ebbe az osztályba” – mondott egy példát a főtanfelügyelő. Beismerte azt is, hogy

ez a vizsga akár visszafelé is elsülhet, amennyiben nem megy át elegendő diák rajta, akkor a szabadon maradt helyeket úgy is a számítógépes elosztás során töltik fel.

„Így is, úgy is tanulni kell”

„Lesznek az országban olyan elitgimnáziumok, ahol élni fognak ezzel a lehetőséggel, mert nagy a versengés, de az is előfordulhat, hogy Háromszéken egyetlen iskola sem ír ki felvételit. Viszont

Idézet
a diákok aggályait nem értem, mert így is, úgy is tanulni kell a vizsgára, sőt, a segítségükre jöhet azoknak, akik a legjobb osztályba akarnak bejutni”

– mondta Kiss.

A törvénymódosítási javaslat az érettségizők elé is pluszakadályokat gördítene, többek között

a humánszakosok számára is kötelezővé tenné a matematika vizsgát.

„Ha azt vesszük alapul, hogy azok is vizsgáznak, mondjuk románból és magyarból, akik reálszakra készülnek, ráadásul alig van eltérés a tananyagban, akkor egy azonos szintű matematikát is számon lehet kérni, mert az érettségizők alapműveltségéhez az is hozzá tartozik” – adott hangot véleményének Kiss Imre.

Kiskapu az ügyeskedőknek

Bejan Andrásnak, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium igazgatójának kételyei és kérdései vannak a tervezet kapcsán. „Lehet, hogy egy picit magam ellen beszélek, de egyáltalán nem tartom jó ötletnek a felvételit, hiszen miért kell két vizsga, ha a cél ugyanaz?

Idézet
Miért kell a diákot még egyszer vizsgáztatni, amikor két héttel azelőtt vizsgázott?

Amíg nem látjuk a módszertanát, azt hogy hogyan kivitelezhető, milyen jogai és kötelezettségei van az iskoláknak, milyen tananyagból vizsgáztatod a diákot, a vizsgáztatás hogyan zajlik, milyen körülmények között, ki javítja a dolgozatokat és még sorolhatnám, addig nem tartom jó ötletnek ezt az egészet” – fogalmazott az igazgató.

Úgy véli, az önrendelkezés esélyt ad a nem tisztességes vizsgáztatásnak, ugyanakkor

az igazgatók ez által ki lesznek szolgáltatva a befolyásos szülőknek, akik eddig is próbáltak nyomást fognak gyakorolni rájuk.

„Sajnos, nem lehet azt feltételezni, hogy ebben az országban mindenhol tisztességesen fog lezajlani a felvételi. Eddig a vizsgajegyek általánosa határozott, a számítógép elosztotta a diákokat, mindez központosítva volt, de így az intézkedők, a befolyásos szülők kiskapunk fogják ezt a lehetőséget használni” – véli Bejan.

„Azt nyíltan állítom, hogy a Nagy Mózesben, ha lesz is vizsgáztatás, nem fog ilyen megtörténni, de az is biztos, hogy nyomást fognak gyakorolni ránk, ezt nem lehet kivédeni.

Idézet
A képességvizsgák után is sokan hívnak fel, hogy nem lehetne-e elintézni, hogy az ő gyereke más osztályba járjon, nem ott, ahová bejutott, de szerencsére a törvény egyértelmű erre vonatkozóan, a rendszer megállítja, viszont az iskolák által megszervezett felvételik esetében milyen védelmet kapnak az igazgatók?”

– tette fel a kérdést Bejan.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 14., szombat

Erdővidéken is megőrizték 1848 szellemiségét

Tizenkilenc éve emlékeznek meg a szabadságharcról és Gábor Áronról, a hős ágyúöntőről a bodvaji kohónál. A forradalom kitörésének évfordulója előtti napon erdővidékiek és anyaországiak együtt ünnepelték a magyar szabadságot és függetlenséget.

Erdővidéken is megőrizték 1848 szellemiségét
Hirdetés
2026. március 14., szombat

Kölyökkutyák várnak simogató kezekre a szépmezői kutyamenhelyen

A sepsiszentgyörgyi (szépmezői) kutyamenhely március 14-én ismét várja az állatbarátokat. Februárban a menhely fenntartóinak nagy örömére két tucat kutyát is sikerült örökbe adni, jelenleg sok kölyök várja gazdiját.

Kölyökkutyák várnak simogató kezekre a szépmezői kutyamenhelyen
2026. március 14., szombat

Királyok, császárok, államfők a céhes városban

Vasárnap dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke lesz Kézdivásárhely díszvendége. Ő az eddigi legmagasabb rangú magyar közjogi méltóság, aki itt ünnepi beszédet tart, pedig előtte megannyi király, császár, fejedelem járt a céhes városban.

Királyok, császárok, államfők a céhes városban
2026. március 13., péntek

Négy éve gondos kezekben a háromszéki sport ékköve, a Sepsi Duna Aréna

Hatalmas munkával és elszántsággal tartják fenn a sepsiszentgyörgyi labdarúgócsapat arénájának színvonalát. Diószegi László klubelnök büszke a Sepsi OSK otthonára, és hisz benne, hogy a csapat újra kivívja a szurkolók elismerését.

Négy éve gondos kezekben a háromszéki sport ékköve, a Sepsi Duna Aréna
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Sepsi Pilvax: kokárdakészítéssel hangolódnak az ünnepre

Kokárdakészítéssel és énekkel hangolódtak a nemzeti ünnepre csütörtökön a sepsiszentgyörgyi Tein kávézóban, de még pénteken is bárki betérhetett elkészíteni a saját kokárdáját.

Sepsi Pilvax: kokárdakészítéssel hangolódnak az ünnepre
2026. március 13., péntek

A rendőrség által közölt fényképek jobb belátásra bírták egy bankautomatánál történt lopás elkövetőjét

Bankautomatánál felejtett pénzt emelt el egy sepsiszentgyörgyi nő, de amikor a rendőrség közzétette a fényképét, két órán belül jelentkezett az őrsön.

A rendőrség által közölt fényképek jobb belátásra bírták egy bankautomatánál történt lopás elkövetőjét
2026. március 13., péntek

Megmenekült a burkolt államosítástól a sepsiszentgyörgyi Szemerja-Görgő Közbirtokosság

A kirívóan magas adóterhek miatt a csőd szélére került szemerjai közbirtokosságot egy rendhagyó megoldás mentette meg: magánszemélyek adományaiból fedezték a többletadót, így a tagság jövedelme idén érintetlen maradt.

Megmenekült a burkolt államosítástól a sepsiszentgyörgyi Szemerja-Görgő Közbirtokosság
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Nagy kockázatot jelentenek az elharapózó avar- és tarlótüzek

Március 6. és 12. között harminc hektáron pusztított a tűz Kovászna megye több településén. A tűzoltóság figyelmeztet: a száraz növényzet felgyújtása nemcsak törvénytelen, hanem életveszélyes is, a bírságok pedig a több tízezer lejt is elérhetik.

Nagy kockázatot jelentenek az elharapózó avar- és tarlótüzek
2026. március 13., péntek

Egyszeri támogatással könnyítenek a fogyatékkal élők adóterhein Sepsiszentgyörgyön

Sepsiszentgyörgy helyi tanácsa rendkívüli ülésén jóváhagyta egy legfeljebb 1000 lej értékű támogatás nyújtását a súlyos vagy fokozott fogyatékossággal élő és az elsőfokú rokkantsági besorolású személyek, valamint személyi gondozóik számára a 2026-os évre.

Egyszeri támogatással könnyítenek a fogyatékkal élők adóterhein Sepsiszentgyörgyön
2026. március 12., csütörtök

Mindössze négy napig működött a sugásfürdői síközpont nagy pályája ebben a szezonban

Az idei szezonban mintegy ötvenezer látogatója volt a sugásfürdői síközpontnak. A Sepsiszentgyörgyhöz közeli üdülőtelep kisebb sípályája több mint két hónapon át működött, a nagyobbat csak négy napig tudták üzemeltetni.

Mindössze négy napig működött a sugásfürdői síközpont nagy pályája ebben a szezonban
Hirdetés