
A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte. Archív
Fotó: Kozán István
Február 10-ig jogerős döntés várható abban a perben, amit a kanadai Gabriel Resources vállalat indított a román állam ellen a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt – közölte csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.
2024. február 01., 15:112024. február 01., 15:11
2024. február 01., 15:252024. február 01., 15:25
„Már megszoktam, hogy miniszterelnökként nekem nyújtják be a számlát a mások által elkövetett ostobaságokért” – fogalmazott a miniszterelnök, többek között a Pfizer román állam elleni perére utalva. Az Agerpres beszámolója szerint a miniszterelnök hozzátette, hogy a csütörtöki kormányülésen döntenek arról, melyik ügyvédi irodát bízzák meg a román állam jogi képviseletével az utóbbi perben.
A verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt indított per kapcsán Ciolacu bejelentette: a szerdai kormányülésen megkérte az illetékeseket, gyűjtsenek össze minden információt, kérjék ki az összes adatot az üggyel foglalkozó ügyvédektől, hogy
Azt is elmondta, hogy a kártérítés kifizetéséről tárgyalni készülnek a kanadaiakkal a jogerős döntés után. „Ígérem, hogy
visszaélést, politikai és adminisztratív döntést, amelyek oda vezettek, hogy Románia elveszítse ezt a pert, így a romániaiak tisztában lesznek azzal, ki a hibás ebben az ügyben” – jelentette ki Marcel Ciolacu.
Háttér
A Krónika emlékeztet, a kormány arra készül, hogy elveszíti a washingtoni pert, amelyben az Erdélyben mintegy 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt ciántechnológiával kitermelni kívánó, ám végül hoppon maradt kanadai Gabriel Resources vállalat többmilliárd dolláros kártérítést követel a gigaberuházást nagy nehezen megakadályozó román államtól. A Gabriel Resources az Erdélyi-érchegységben, a Fehér megyei Verespatakon akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját. A kanadai cég a Roşia Montană Gold Corporationon keresztül vásárolta meg 2000-ben a bányalicencet, majd csaknem 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével. A bukaresti parlament 2014 júniusában utasította el a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet. A román hatóságok elutasító döntése azt követően született meg, hogy 2013-ban nagyszabású utcai tüntetések voltak Romániában a beruházás ellen. A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte. A 2021-ben a világörökség részévé vált településen a ciános kitermeléssel járó bányanyitás kérdése meghatározatlan időre lekerült napirendről.
Felhőszakadással és erős széllel érkezett meg meg a vihar Csíkszékre csütörtök délután. A vihar miatt Ro-Alert üzenetet is küldtek a csíkszeredaiaknak.
Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai román nagykövetség egyik alkalmazottját – közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Újabb elsőfokú (sárga jelzésű) riasztásokat adott ki csütörtökön az ország több régiójában várható viharok miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy radarrendszere légi célpontokat észlelt 10:08-kor az ukrán légtérben, a román-ukrán határ közelében.
Az útkarbantartási munkálatok részeként felújítják a parkolókat a Testvériség-sugárúton Csíkszeredában.
Súlyos baleset történt csütörtök délben Csíkszeredában, a zsögödi üzemanyagtöltő-állomásnál.
Spontán sztrájkba léptek csütörtök reggel a Romarm tagvállalatának, a brassói Carfil gyárnak az alkalmazottai a fizetésük elmaradása miatt.
Öt, Ukrajna felől érkező drón sértette meg Moldova légterét szerda éjszaka, egy további drónt pedig lezuhanva találtak Chișinău közelében.
Nem szabad a határidő miatt elhamarkodottan elfogadni a közalkalmazotti bértörvényt Kelemen Hunor szerint. Az RMDSZ elnöke úgy véli, a jelenlegi tervezet több ágazat problémáira sem ad megfelelő választ.
szóljon hozzá!