
A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte. Archív
Fotó: Kozán István
Február 10-ig jogerős döntés várható abban a perben, amit a kanadai Gabriel Resources vállalat indított a román állam ellen a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt – közölte csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.
2024. február 01., 15:112024. február 01., 15:11
2024. február 01., 15:252024. február 01., 15:25
„Már megszoktam, hogy miniszterelnökként nekem nyújtják be a számlát a mások által elkövetett ostobaságokért” – fogalmazott a miniszterelnök, többek között a Pfizer román állam elleni perére utalva. Az Agerpres beszámolója szerint a miniszterelnök hozzátette, hogy a csütörtöki kormányülésen döntenek arról, melyik ügyvédi irodát bízzák meg a román állam jogi képviseletével az utóbbi perben.
A verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt indított per kapcsán Ciolacu bejelentette: a szerdai kormányülésen megkérte az illetékeseket, gyűjtsenek össze minden információt, kérjék ki az összes adatot az üggyel foglalkozó ügyvédektől, hogy
Azt is elmondta, hogy a kártérítés kifizetéséről tárgyalni készülnek a kanadaiakkal a jogerős döntés után. „Ígérem, hogy
visszaélést, politikai és adminisztratív döntést, amelyek oda vezettek, hogy Románia elveszítse ezt a pert, így a romániaiak tisztában lesznek azzal, ki a hibás ebben az ügyben” – jelentette ki Marcel Ciolacu.
Háttér
A Krónika emlékeztet, a kormány arra készül, hogy elveszíti a washingtoni pert, amelyben az Erdélyben mintegy 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt ciántechnológiával kitermelni kívánó, ám végül hoppon maradt kanadai Gabriel Resources vállalat többmilliárd dolláros kártérítést követel a gigaberuházást nagy nehezen megakadályozó román államtól. A Gabriel Resources az Erdélyi-érchegységben, a Fehér megyei Verespatakon akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját. A kanadai cég a Roşia Montană Gold Corporationon keresztül vásárolta meg 2000-ben a bányalicencet, majd csaknem 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével. A bukaresti parlament 2014 júniusában utasította el a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet. A román hatóságok elutasító döntése azt követően született meg, hogy 2013-ban nagyszabású utcai tüntetések voltak Romániában a beruházás ellen. A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte. A 2021-ben a világörökség részévé vált településen a ciános kitermeléssel járó bányanyitás kérdése meghatározatlan időre lekerült napirendről.
Aláírta kedden Nicușor Dan államfő a Mihai Dimian oktatási és kutatási miniszteri kinevezéséről szóló dekrétumot. Az új miniszter 16 órakor teszi le a hivatali esküt a Cotroceni-palotában.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok számára elengedhetetlen a névjegyzékbe való regisztráció, ha részt kívánnak venni a magyarországi országgyűlési választásokon. Március 18-ig még megtehetik.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) kedden bejelentette, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet miatt elhalasztják a légvédelmi szirénák eredetileg szerdára tervezett tesztelését.
Az oltásokkal kapcsolatos kampányt indít az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A 2026-os állami költségvetés felelős és kiegyensúlyozott lesz, minden eddiginél nagyobb összeget fordítanak beruházásokra és rekordösszegű uniós forrás lehívásával számolnak - jelentette ki kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közlekedési baleset történt kedd reggel a 12A jelzésű országút és a 123E megyei út kereszteződésében, Csíkdelne település bejáratánál.
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren – számolt be Oana Țoiu külügyminiszter.
Kétszer annyi cég kezdte az idei évet a bezáráshoz vezető folyamat elindításával Hargita, Maros és Kovászna megyében, mint tavaly januárban. Országos viszonylatban csak feleannyival nőtt a cégfeloszlatások száma, mint a három székelyföldi megyében.
Kilenc Szeben megyei tanár és tíz diák is Dubajban rekedt a közel-keleti háborús helyzet okozta légtérzár miatt – tájékoztatott hétfőn a Szeben megyei tanfelügyelőség sajtószóvivője.
Az egytől ötig terjedő skálán négyes fokozatú a lavinaveszély a Déli-Kárpátokban, 1800 méter fölötti magasságban – figyelmeztettek a meteorológusok.
szóljon hozzá!