
A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte. Archív
Fotó: Kozán István
Február 10-ig jogerős döntés várható abban a perben, amit a kanadai Gabriel Resources vállalat indított a román állam ellen a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt – közölte csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.
2024. február 01., 15:112024. február 01., 15:11
2024. február 01., 15:252024. február 01., 15:25
„Már megszoktam, hogy miniszterelnökként nekem nyújtják be a számlát a mások által elkövetett ostobaságokért” – fogalmazott a miniszterelnök, többek között a Pfizer román állam elleni perére utalva. Az Agerpres beszámolója szerint a miniszterelnök hozzátette, hogy a csütörtöki kormányülésen döntenek arról, melyik ügyvédi irodát bízzák meg a román állam jogi képviseletével az utóbbi perben.
A verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt indított per kapcsán Ciolacu bejelentette: a szerdai kormányülésen megkérte az illetékeseket, gyűjtsenek össze minden információt, kérjék ki az összes adatot az üggyel foglalkozó ügyvédektől, hogy
Azt is elmondta, hogy a kártérítés kifizetéséről tárgyalni készülnek a kanadaiakkal a jogerős döntés után. „Ígérem, hogy
visszaélést, politikai és adminisztratív döntést, amelyek oda vezettek, hogy Románia elveszítse ezt a pert, így a romániaiak tisztában lesznek azzal, ki a hibás ebben az ügyben” – jelentette ki Marcel Ciolacu.
Háttér
A Krónika emlékeztet, a kormány arra készül, hogy elveszíti a washingtoni pert, amelyben az Erdélyben mintegy 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt ciántechnológiával kitermelni kívánó, ám végül hoppon maradt kanadai Gabriel Resources vállalat többmilliárd dolláros kártérítést követel a gigaberuházást nagy nehezen megakadályozó román államtól. A Gabriel Resources az Erdélyi-érchegységben, a Fehér megyei Verespatakon akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját. A kanadai cég a Roşia Montană Gold Corporationon keresztül vásárolta meg 2000-ben a bányalicencet, majd csaknem 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével. A bukaresti parlament 2014 júniusában utasította el a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet. A román hatóságok elutasító döntése azt követően született meg, hogy 2013-ban nagyszabású utcai tüntetések voltak Romániában a beruházás ellen. A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte. A 2021-ben a világörökség részévé vált településen a ciános kitermeléssel járó bányanyitás kérdése meghatározatlan időre lekerült napirendről.
Egyre több és súlyosabb közúti balesetet jegyeznek az elektromos rollerek kapcsán. Idén Maros megye területén összesen 69 olyan baleset volt, amelyben elektromos roller volt érintett. Pár napja pedig tragikus kimenetelű is történt.
A Bihar megyei törvényszék szerdán elrendelte három, 21 és 25 év közötti fiatalember 30 napos előzetes letartóztatásba helyezését.
Konkrét lépéseket kell tennie Ukrajnának a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében ahhoz, hogy további uniós csatlakozási klaszterek megnyitását támogassák – mondta a magyar miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, sajtótájékoztatón.
Alapfokon 1 év és nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön Bukarest második kerületének bírósága a fővárosban futárként dolgozó bangladesi vendégmunkást tavaly nyáron bántalmazó fiatalembert.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön cáfolta a sajtóban, forrásokra hivatkozva megjelent híreket, melyek szerint elutasította volna Luca Niculescu miniszterelnöki jelöltségét.
Három személyt kórházba szállítottak csütörtökön délután egy baleset következtében, ami a Maros megyei Mezőbándon történt.
Több légi célpontot észlelt a védelmi minisztérium radarrendszere csütörtök délután a román-ukrán határ közelében.
Vádat emeltek egy 61 éves Kovászna megyei politikus ellen, aki 68 személytől kért pénzt és cserébe választási bizottsági helyeket ígért. A hatósági tájékoztatás nem nevezi meg az említett politikust.
Nincs rendben, hogy Magyarország napi egymillió eurót fizet, hogy megvédje Európa közös határait – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök a visegrádi országok Írország részvételével tartott csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón Pozsonyban.
szóljon hozzá!