„Emlékeznünk kell a múltunkra, meg kell élnünk a jelent és így képesek leszünk jövőt építeni” – jelentette ki az esemény kezdetén Kovács Lehel farkaslaki polgármester. Hangsúlyozta,

Rámutatott, szülőföldünkön kell maradnunk és jó kapcsolatot kell ápolnunk minden téren a velünk egy országban élőkkel, ugyanakkor mindig a szeretet nyelvén, kölcsönös tisztelettel kell szóljunk egymáshoz; ez erősíti meg legjobban a magyar jövőt.

Ki kell mondani, hogy fáj

Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület elnöke kijelentette, június 4-én mindig ki kell mondanunk, hogy fáj a trianoni döntés, már csak azért is, hogy fogyjon belőlünk a fájdalom, továbbá tudjanak erről a fiataljaink.

Hangsúlyozta, ennek ellenére a nemzeti összetartozás napja az élet és a jövő hirdetését jelenti. Úgy gondolja, hogy a Trianonban történtekre a válasz a születés, a kultúránk, a nemzet összetartozása és a keresztény hitünk.

Bíró Barna Botond, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltje emlékeztetett, jobb az élet a Hargita megyei településeken, mint ezelőtt 34 évvel, ezért talán el is múlt a veszélyérzet.

Kijelentette, a történelmi tragédia ellenére itt vagyunk, összetartozunk és dolgozunk, egyre több baráttal és elismertséggel. Ez szerinte csak azért lehetséges, mert felismertük, hogy „milyen alattomosan akarnak minket, együtt élő népeket és nemzetiségeket összeugrasztani” a nagyhatalmak. Felül kellett emelkedjünk a bánaton, a történelmi kudarcon és a mérhetetlen igazságtalanságon – jelentette ki.

Az államtitkár arra is kitért, hogy a háborúk okozta szenvedés és a szovjet elnyomás után most gazdasági erejüket használva fiataljainkat csábítják el a nagyhatalmak, saját hasznukra fordítva őket. „Ezért kellett az elmúlt években felülemelkednünk a múlt sérelmein. Nekünk nem csak együtt kell élnünk szlovákokkal, románokkal, szerbekkel és horvátokkal, hanem közösen látnunk és tudnunk kell, hogy a keleti front itt van a szomszédságunkban” – utalt az Ukrajnában dúló háborúra. Hozzátette, a nyugat gazdagodási ábrándja az itteni népek szenvedését hozná el, ha kiterjed a háború. Ennek megakadályozásához nemcsak nemzeti összetartozásra, hanem nemzetek közötti összefogásra lesz szükség.

Éppen ezért

Ezt követően hangsúlyozta, június 9-én a szavazóurnáknál bizonyíthatjuk, hogy számunkra a magyar közösség és a más nemzetekkel való békesség az első – „nem mindegy, hogy ki képvisel minket Brüsszelben”. Igent kell mondani a békére és nemet a háborúra – szögezte le.

Soltész beszédét követően Oláh Dénes farkaslaki plébános hívta közös imára az egybegyűlteket, majd a székely és a magyar himnusz is elhangzott, illetve megkoszorúzták az összetartozást jelképező emlékművet.