A röntgenképek tanúsága szerint is súlyos tüdőgyulladást okoz a koronavírus. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A járvány előtt egy tudományos dolgozathoz illusztrációként is nehéz volt olyan röntgenképet találni, mint amilyeneket most naponta lehet látni a kórházakban a súlyos állapotban lévő koronavírusos betegek esetében – mondja a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, akit megkérdeztünk a vírusszkeptikusok és járványtagadók által gyakran ismételgetett állítások valóságtartalmával kapcsolatban is.
2020. október 27., 22:002020. október 27., 22:00
A koronavírusos megbetegedések súlyosságában kétkedők részéről gyakran elhangzik, hogy a Covid-19 fertőzés lefolyása nem súlyosabb a szezonális influenzáénál, a betegeket legfeljebb annyira teperi le, mint egy erősebb nátha.
– válaszolta a felvetésre Tar Gyöngyi, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.
Elmondta, néhány orvos is van a kétkedők közt, éppen a napokban küldtek neki orvos által megfogalmazott fejtegetéseket, amelyek a koronavírus veszélyének az elbagatellizálásáról szóltak. „Csak egy röntgenképet kellene elküldjek annak az orvosnak, hogy nézze meg, hogy amikor egy-egy páciensnek helyet keresnek a környező megyékből, vagy mi keresünk helyet és elküldjük a leleteit, akkor milyen rettenetes röntgenképeket látunk.
Nehéz volt illusztrációként egy tudományos dolgozathoz összeszedni ilyen röntgenképeket, és most nap mint nap látunk ilyeneket. (…)
Én meghívom ezeket az orvosokat, azonnali kinevezéseket kapnak azokba a kórházakba, ahol az orvosok esnek össze a fáradtságtól. Jöjjenek a csíkszeredai kórházba, a székelyudvarhelyi kórházba, ügyeletezzenek és gyógyítsák meg a koronavírusos betegeket a saját módszereikkel. Ha bárki meg tud gyógyítani egy ilyen beteget, az csak nyereség és öröm az orvostársadalom számára” – jelentette ki Tar Gyöngyi.
Fotó: MTI/Árvai Károly
A járványszkeptikusok gyakran állítják, hogy a kórházakban a járvány kezdete óta felfüggesztették a kórbonctani vizsgálatok elvégzését, és a teória mentén felteszik a kérdést, hogy így miként tudják megállapítani a halálokot.
Kiábrándító válasszal szolgál számukra a kórbonctani vizsgálatokkal kapcsolatban Tar Gyöngyi. Egyrészt hangsúlyozta: nem igaz, hogy nem végeznek ilyen vizsgálatokat a kórházakban.
„Ha kétséges a halál oka, akkor elvégzik a boncolást.
Olyanok azok a tüdőgyulladások, és a diagnosztikai módszerek már olyan tökéletesek, annyira látszik már az a tüdőgyulladás, hogy egyértelmű: öt nap alatt semmi más nem okozhatta” – magyarázta a szakember. Az orvosi beavatkozások során fennálló fertőzésveszély érzékeltetésére elmondta, a csíkszeredai kórházban a kardiológiai osztály öt orvosa és asszisztense fertőződött meg egy beteg újraélesztése közben, akinek a koronavírustesztje azokban a pillanatokban még laborelemzés alatt állt. Nemsokára megérkezett a pozitív eredmény.
A koronavírustesztekkel kapcsolatban még mindig számos tévhit él a köztudatban, sokan összekeverik a tesztelési módszereket – a Real Time PCR tesztet, a vírus antigén-kimutatását és a vírus elleni antitestek vérből történő kimutatását – és azok pontosságát is.
A „szakavatottabb” járványszkeptikusok körében azonban elterjedt az a meggyőződés, hogy ez nem csak a SARS-CoV-2 fertőzést, hanem minden más koronavírust kimutat, és úgy vélik, azért olyan sok a pozitív eredményű teszt.
„Az új koronavírus génállománya nagyon pontosan meghatározott. Nem minden koronavírusra lesznek pozitívak a tesztek.
Ez a felvetés olyan embereknek a félremagyarázata, akik mindenáron a saját elméleteiket próbálják félinformációkkal, bizonyítékok hiányában igazolni. Közveszélyes, amit művelnek” – fogalmazott Tar Gyöngyi.
Az RT-PCR tesztekről elmondta, ezek nagyon pontosak, olyannyira, hogy még a fertőzésre képtelen,
„A genetikai állományát mutatják ki, nem tesznek különbséget az elején még életképes és a betegség vége felé már halódó vírus között” – magyarázta, megjegyezve, ezért van az, hogy hosszabb idővel a megbetegedést követően is pozitív lehet egy korábbi beteg tesztje.
Fotó: MTI/Árvai Károly
„Még mi, orvosok is rácsodálkozunk, hogy vannak olyan esetek, akik sokáig pozitívak maradnak. Valószínűleg a mandulatüszőikben még létezik a vírus, de az már nem képes fertőzni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy tizennégy nap az az idő, ami alatt lecseng a fertőzőképes időszak” – fűzte hozzá a szakember. Azokról az esetekről pedig,
Tar Gyöngyi egyébként a járványtagadással kapcsolatban elmondta, nem tudja, mi kellene még történjen, hogy a megbetegedés veszélyét elbagatellizálók fejében megkonduljon a vészharang. „A halottakat be kellene tenni a templomokba fehér lepedővel letakarva, mint Olaszországban?
– tanácsolta a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.
Még mindig van pénzalap, így ingyenesen lehet elvégeztetni a család- vagy szakorvos által felírt laboratóriumi vizsgálatokat a marosvásárhelyi nagykórházban.
Az Interetnikai Színházi Fesztiválon (IFESZT) mutatja be William Shakespeare darabját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata péntek este.
Közigazgatási reform, nyelv- és szimbólumhasználat, helyi autonómia: e témák kerültek terítékre Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, Tamás Sándor tanácselnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje csütörtök esti pódiumbeszélgetésén.
A pénzügyminisztérium meghosszabbítja december 20-ig azt az időszakot, ameddig az adóamnesztiát igénybe vevők rendezhetik az adótartozásaikat – közölte csütörtökön Marcel Boloş tárcavezető.
Harmincadik alkalommal nyitotta meg kapuit a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár csütörtökön délelőtt. Itt nem csak a legújabb köteteket lehet fellapozni, hiszen gazdag programkínálattal várnak minden korosztályt a Nemzeti Színházba.
Küllők közötti botnak minősítette Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester Ovidiu Butuc prefektus munkáját. A főispán megtámadta a városháza szerkezeti felépítését, így a kincstár újra elzárja a pénzcsapokat, visszatartja a Marosvásárhelynek járó pénzt.
A megyei kórház három épületének energetikai felújításáról, valamint a Felső-Háromszéken áthaladó, 114-es megyei út teljes körű korszerűsítéséről szóló határozattervezeteket is elfogadott csütörtöki ülésén Kovászna Megye Tanácsa.
Egy újabb székelyföldi oktatási intézmény megújulását ünnepelték Szovátán csütörtök délután: a Magyarország Kormánya támogatásával megvalósuló Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében újult meg az erdei iskola.
Minden tanácsülésen a „különfélék” tartogatják a legérdekesebb meglátásokat, hozzászólásokat. Így volt ez a csütörtöki kézdivásárhelyi önkormányzati ülésen is, ahol volt aki jelzőlámpát kért, más pedig a garázdálkodók ellen emelt szót.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvény kihirdetését követően a kormány megteheti „az utolsó lépést” a minimálbér 4050 lejre emelése felé – jelentette ki csütörtökön a miniszterelnök.
5 hozzászólás