Templomok orgonajavításai következhetnek

Az orgona feljavítása és bővítése a legfontosabb Portik-Hegyi Kelemen főesperes-plébános szerint a Szent Miklós-templomban. A régi, Kolonics-féle orgonát hozzávetőleg húsz éve felújították, bővítették, de újra megérett a javításra, hogy akár hangversenyek megtartására is alkalmas legyen. A hangszer adottságai és a modern technika lehetővé tenné, hogy még színvonalasabb zenét hallgathassanak a hívek. A belső szerkezetet újítják fel, külső változtatás nem történik – szögezte le a plébános.

A város legrégebbi épülete, az egykori plébánia felújításához is tervek kellenek, akárcsak annak a folyosónak a felújítására, amely a cinterembe, a templom körüli udvarba vezet be, és tervek kellenének az ottani régi kápolna restaurálására is.

Lázár Zoltán korábbi helyi önkormányzati képviselő mutatta be azokat a terveket, amelyek az egykori ólomkeretes festett üvegablakok visszahelyezését szolgálják. Egri István restaurátor ajánlata szerint van lehetőség a két, szentélyi ablak visszaállítására. Ezeket közel két évtizede távolították el egy templomfelújítás alkalmával, ma darabjait a Tarisznyás Márton Múzeumban őrzik. A Szentcsaládot ábrázoló alkotás darabjai csak kisebb kiegészítésre szorulnak, a golgotai jelenetből viszont csak kis részletet lehetett eddig kirakni. A következő fázis a megmaradt üvegtörmelékek megtisztítása, azok legószerű összeillesztgetése lesz, majd a szükséges pótlást követően kerülhetnek a vitráliák helyükre.

Örmény értékmentés

A római katolikus templom orgonájánál modernebb, 1901-ben készült pneumatikus rendszerű hangszer vár felújításra az örmény katolikus templomban. Gál Hunor plébános elmondta a  „hangszerek királynőjét” szeretnék kellő módon restaurálni, akár koncertek megtartására is alkalmassá tenni. Lévén, hogy az orgona is műemlékként van nyilvántartva ez az, amit tehetnek, átépítésére, bővítésére nincs lehetőség.

Ugyanakkor tervkészítésen is gondolkodnak, ami magába foglalná a templom teljes körű felmérését falkutatással együtt annak érdekében, hogy a későbbiekben sor kerülhessen belső festésre, restaurálásra, templom és cinterem rendbetételére.

Az elképzelt felújítások finanszírozásának reményében pályázatokat nyújtottak be a megyei önkormányzathoz. Ennek szakemberei a pontozást, illetve formai követelmények létét is leellenőrizték, ám a testület még nem hozta meg a finanszírozási döntést. Kedden Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke látogatott el a két templomba, hogy megnézze, mire is szükséges hozzájárulás a közpénzből.

Mint megtudtuk, a római katolikus plébánia az orgona helyreállításához 50 ezer lejes támogatást remél, a régi cintermi kápolna és a régi plébániaépület felújítási terveihez 25 ezer lejes támogatást kértek. A festett üvegablakok ügyét Portik-Hegyi Kelemen jóváhagyásával kézben tartó Lázár Zoltán elmondta, a hatezer lejes tervet a helyi önkormányzat finanszírozta, a kivitelezés több mint 30 ezer lejes költségét a megyei tanácstól reméli. Ha csak résztámogatást ítélnek meg, újra a helyi tanácshoz fordulnak a hiányzó pénzalap előteremtésért.

Az örmény egyházközség orgonája 28 ezer lejből újulhatna meg, a templom restaurálásának tervezési munkálataihoz pedig 45 ezer lejt kértek. Barti Tihamér elmondta, műemlékek terén is sok fejlesztési elképzelés van a Gyergyói-medencében, már tudomására hozták, ha újabb kiírás is lesz a megyei tanácsnál, a felszegi Munkás Szent József-templom, illetve a hozzá tartozó, óvodaként, délutáni foglalkoztatóként is szolgáló plébániaépület központi fűtésének kivitelezésére pályázna a Szent Miklós egyházközség.