Egy Hargita megyei középiskolások és szüleik körében elvégzett kérdőíves felmérés szerint a válaszadók többsége elégedetlen a jelenlegi érettségirendszerrel, sokan szeretnének többszintű érettségit, és egyebek mellett a kamerás megfigyelés beszüntetését, könnyebb vizsgatételeket, a készségfelmérőkön a minősítések helyett jegyekkel történő értékelést és a testnevelés vizsgatantárgyként történő visszavezetését.
2012. július 12., 17:512012. július 12., 17:51
2012. július 12., 18:212012. július 12., 18:21
Az oktatási minisztérium utasítására Hargita megyében is felmérés készült a jelenlegi érettségirendszer megtartásával, illetve a többszintű érettségi bevezetésével kapcsolatban. A kérdőíves felmérésbe megyeszinten több mint 8 ezer IX-XI-es diákot és szüleiket vonták be a középiskolák, a tanfelügyelőség összesítéséből kiderül, a válaszadók többsége nem ért egyet azzal, hogy a jövő évi érettségi is az idei vizsgarendszer szerint történjen. A válaszok összesítéséből kitűnik, hogy az erre vonatkozó kérdésre a kérdőívet helyesen kitöltő 4651 Hargita megyei középiskolás diák közül 2619 nemmel válaszolt, és csak 2032-en támogatják, hogy jövőre is a jelenlegi rendszer szerint érettségizzenek a végzősök. A megkérdezett szülők közül 2003-an mondtak nemet a jelenlegi vizsgarendszerre, és csak 1584-en támogatták.
A jelenlegi érettségirendszert ellenző diákok és szülők körében a leggyakoribb módosító javaslatok közé tartozott, hogy az elméleti oktatásban a reál tagozatok érettségizőinek vizsgaanyaga különbözzön a humán tagozatosokétól, hogy a vizsgák többszintűek legyenek, és hogy a készségfelmérő vizsgákon is jegyeket adjanak, akárcsak a korábbi szóbeli vizsgákon. Sok válaszadó szeretné azt is, hogy megszüntessék a digitális készségfelmérő vizsgákat, a matematikavizsga felcserélését valamilyen más szaktantárgyra, könnyebb, a közepes tanulók által is megoldható érettségi tételeket, sőt olyan javaslatok is voltak, hogy egyáltalán ne kelljen érettségizni – derül ki a tanfelügyelőség összesítéséből.
A jelenlegi vizsgarendszert támogató válaszadók sem teljesen elégedettek az érettségi struktúrájával, sőt: módosító javaslataik között furcsamód éppen a többszintű érettségi bevezetése áll az első helyen, tehát ők is a tagozatnak és szaknak megfelelő szintű, differenciált vizsgák bevezetését hiányolják. Ők a megfigyelőkamerák használatát is ellenzik, valamint javasolják, hogy a magyar anyanyelvű érettségizők román vizsgatétele ne ugyanaz legyen, mint román anyanyelvű társaiké, ne minősítéseket, hanem a korábbi szóbeli vizsgákhoz hasonlóan jegyeket kapjanak a készségfelmérőkön a vizsgázók, az érettségi vizsgatantárgyak közé kerüljön vissza a testnevelés, a matematika-vizsgaanyag is legyen könnyebb a jelenleginél, sőt úgy általában a teljes érettségi vizsgasorozat legyen könnyebb, mint most, kevesebb tananyaggal.
Egyébként az utóbbi évek gyenge érettségieredményei kapcsán már számos középiskolai igazgató és Hargita megye főtanfelügyelője is hangsúlyozta a többszintű érettségi bevezetésének szükségességét, főként a szaklíceumi tanulók miatt, akiktől – a kevesebb oktatási óraszám ellenére – a jelenlegi érettségi ugyanazt a tudásszintet követeli meg, mint az elméleti szakok végzőseitől. A szakoktatásért felelős Hargita megyei tanfelügyelő szerint viszont nincs szükség a differenciált vizsgarendszerre. „Én nem vagyok híve a többszintű érettségi bevezetésének, mert ha az érettségi az egyetem kulcsa, akkor nincs értelme, hogy többszintű legyen. A társadalomból kellene kiirtani azt a hisztériát, hogy csak érettségivel lehet embernek lenni. Egy aberráció, amikor olyan hirdetések jelennek meg, hogy érettségivel rendelkező asztalost keresnek. Egy asztalos nem biztos, hogy kell ismerje Eminescunak a verseit, ellenben nagyon pontosan kell tudjon mérni, és pontos munkát kell tudjon végezni, satöbbi” – summázott a téma kapcsán Görbe Péter szaktanfelügyelő, hozzáfűzve azt is, hogy a gyenge érettségieredményekkel kapcsolatos közoktatási probléma jóval összetettebb annál, mint amit ilyenkor, az érettségieredményekből sokan kiszűrnek, az általános iskolai oktatástól a középiskolai képzésig a teljes rendszert átfogja.
Egy évvel a vatikáni Sixtus-kápolnában adott koncertje után Csíksomlyóra érkezik Alexandru Tomescu. A világhírű hegedűművész Stradivarius-hangszerén szólalnak meg Bartók, Enescu és Piazzolla művei a kegytemplomban.
A nyár folyamán új sorompó kerül Csíkszeredában a Lejtő utca felső végére, ezzel lezárva az utat a sétálóutcába tartó autósok előtt, akik csak meghatározott feltételek mellett juthatnak be ott.
Elkezdődött a Hargita Megyei Közpénzügyi Igazgatóság csíkszeredai székházának energetikai korszerűsítése, amely várhatóan másfél évig tart. A beruházás során hőszigetelik az épületet, kicserélik a nyílászárókat, valamint napelemeket is telepítenek.
Életének 86. évében elhunyt Kelemen Csongor teológus, egykori politikai fogoly. Csíkszereda megbecsült polgárától Korodi Attila polgármester közösségi oldalán emlékezett meg.
Mivel nemsokára befejezi a hulladékgyűjtést és szállítást a csíkszeredai önkormányzat többségi tulajdonában levő Eco-Csík Kft., a cég kedvezményes áron kínálja eladásra a lakosságnak a korábban kiosztott hulladékgyűjtő edényeket.
Jócskán visszaesett a hőmérséklet keddre virradóan a hargitai megyeközpontban, de Székelyföld-szerte lehűlt, tíz fok alatti értékeket mértek.
Kedd reggeltől lehet szavazni a tervezett zsögödi vidámpark nevére, miután a Drakula Park elnevezés – megosztó jellege miatt – társadalmi vitát váltott ki a csíkszeredai közösségben. A nagy volumenű létesítmény tervdokumentációja már elkészült.
Közel ezer hívő és meghívott vendég részvételével áldották meg vasárnap, hét évig tartó felújítást követően a madéfalvi Jézus Szíve-templomot. Az ünnepségen a megújult orgonát is felszentelték.
A csíkszeredai bevásárlópark felvásárlásával belép a román piacra a cseh Star Capital Finance – írja a profit.ro a vállalat közleménye alapján.
Több órára lezárják szombaton és vasárnap a Tolvajos-tető és Hargitafürdő közötti útszakaszt a Hargita Hill Climb Challenge edzései és futamai miatt.
szóljon hozzá!