Egy Hargita megyei középiskolások és szüleik körében elvégzett kérdőíves felmérés szerint a válaszadók többsége elégedetlen a jelenlegi érettségirendszerrel, sokan szeretnének többszintű érettségit, és egyebek mellett a kamerás megfigyelés beszüntetését, könnyebb vizsgatételeket, a készségfelmérőkön a minősítések helyett jegyekkel történő értékelést és a testnevelés vizsgatantárgyként történő visszavezetését.
2012. július 12., 17:512012. július 12., 17:51
2012. július 12., 18:212012. július 12., 18:21
Az oktatási minisztérium utasítására Hargita megyében is felmérés készült a jelenlegi érettségirendszer megtartásával, illetve a többszintű érettségi bevezetésével kapcsolatban. A kérdőíves felmérésbe megyeszinten több mint 8 ezer IX-XI-es diákot és szüleiket vonták be a középiskolák, a tanfelügyelőség összesítéséből kiderül, a válaszadók többsége nem ért egyet azzal, hogy a jövő évi érettségi is az idei vizsgarendszer szerint történjen. A válaszok összesítéséből kitűnik, hogy az erre vonatkozó kérdésre a kérdőívet helyesen kitöltő 4651 Hargita megyei középiskolás diák közül 2619 nemmel válaszolt, és csak 2032-en támogatják, hogy jövőre is a jelenlegi rendszer szerint érettségizzenek a végzősök. A megkérdezett szülők közül 2003-an mondtak nemet a jelenlegi vizsgarendszerre, és csak 1584-en támogatták.
A jelenlegi érettségirendszert ellenző diákok és szülők körében a leggyakoribb módosító javaslatok közé tartozott, hogy az elméleti oktatásban a reál tagozatok érettségizőinek vizsgaanyaga különbözzön a humán tagozatosokétól, hogy a vizsgák többszintűek legyenek, és hogy a készségfelmérő vizsgákon is jegyeket adjanak, akárcsak a korábbi szóbeli vizsgákon. Sok válaszadó szeretné azt is, hogy megszüntessék a digitális készségfelmérő vizsgákat, a matematikavizsga felcserélését valamilyen más szaktantárgyra, könnyebb, a közepes tanulók által is megoldható érettségi tételeket, sőt olyan javaslatok is voltak, hogy egyáltalán ne kelljen érettségizni – derül ki a tanfelügyelőség összesítéséből.
A jelenlegi vizsgarendszert támogató válaszadók sem teljesen elégedettek az érettségi struktúrájával, sőt: módosító javaslataik között furcsamód éppen a többszintű érettségi bevezetése áll az első helyen, tehát ők is a tagozatnak és szaknak megfelelő szintű, differenciált vizsgák bevezetését hiányolják. Ők a megfigyelőkamerák használatát is ellenzik, valamint javasolják, hogy a magyar anyanyelvű érettségizők román vizsgatétele ne ugyanaz legyen, mint román anyanyelvű társaiké, ne minősítéseket, hanem a korábbi szóbeli vizsgákhoz hasonlóan jegyeket kapjanak a készségfelmérőkön a vizsgázók, az érettségi vizsgatantárgyak közé kerüljön vissza a testnevelés, a matematika-vizsgaanyag is legyen könnyebb a jelenleginél, sőt úgy általában a teljes érettségi vizsgasorozat legyen könnyebb, mint most, kevesebb tananyaggal.
Egyébként az utóbbi évek gyenge érettségieredményei kapcsán már számos középiskolai igazgató és Hargita megye főtanfelügyelője is hangsúlyozta a többszintű érettségi bevezetésének szükségességét, főként a szaklíceumi tanulók miatt, akiktől – a kevesebb oktatási óraszám ellenére – a jelenlegi érettségi ugyanazt a tudásszintet követeli meg, mint az elméleti szakok végzőseitől. A szakoktatásért felelős Hargita megyei tanfelügyelő szerint viszont nincs szükség a differenciált vizsgarendszerre. „Én nem vagyok híve a többszintű érettségi bevezetésének, mert ha az érettségi az egyetem kulcsa, akkor nincs értelme, hogy többszintű legyen. A társadalomból kellene kiirtani azt a hisztériát, hogy csak érettségivel lehet embernek lenni. Egy aberráció, amikor olyan hirdetések jelennek meg, hogy érettségivel rendelkező asztalost keresnek. Egy asztalos nem biztos, hogy kell ismerje Eminescunak a verseit, ellenben nagyon pontosan kell tudjon mérni, és pontos munkát kell tudjon végezni, satöbbi” – summázott a téma kapcsán Görbe Péter szaktanfelügyelő, hozzáfűzve azt is, hogy a gyenge érettségieredményekkel kapcsolatos közoktatási probléma jóval összetettebb annál, mint amit ilyenkor, az érettségieredményekből sokan kiszűrnek, az általános iskolai oktatástól a középiskolai képzésig a teljes rendszert átfogja.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
Megfeszített tempóban zajlik az útjavítás a csíkszeredai Testvériség sugárút felső szakaszán, a kivitelező még a késő esti órákban is dolgozott, hogy mihamarabb befejezze a közel kétszázméteres szakasz felújítását.
Október 19–30. között nemzetközi hadgyakorlatot tartanak többek között Hargita megyében is. A kiképzés részeként Csíkzsögödben lövészetre, Csíkszeredában pedig katonai jelenlétre lehet számítani.
Fokozott elővigyázatosságra kérik Csíkszereda lakóit, miután a város területén is igazolták a veszettséget egy elhullott róka tetemében.
Két sofőr ellen indított büntetőeljárást a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság kedden: egyikük lejárt érvényességű rendszámmal vezetett, a másik pedig alkohol hatása alatt, ráadásul a jogosítványát is bevonták korábban.
Közúti baleset történt kedden este Csíkszeredában a Szék utcában, a karambol után pedig az egyik sofőr bántalmazta a másik autót vezető fiatal nőt.
Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.
szóljon hozzá!