Fotó: Balázs Katalin
Nem számíthatunk idén bőséges krumplitermésre. Gumó ugyan bőven lesz, a méret viszont jócskán elmarad a tavalyitól. Ez alól csak a vetőmagburgonya a kivétel, nőne nagyobbra is, ha hagynák. A Gyergyószentmiklós közelében lévő Csobot-hegyen, az egykori kísérleti állomásnál jártunk terepszemlén.
2016. augusztus 13., 09:062016. augusztus 13., 09:06
2016. augusztus 23., 10:502016. augusztus 23., 10:50
Hajdanán ide, messze a várostól jártak idénymunkára a gyergyói fiatalok. Különleges, jól termő és betegségekre ellenálló fajtákat szaporítottak itt. Kellett gyomlálni, a növényt gondozni, s járt érte napidíj, ami eget hasított az iskolás diáknak. A brassói központú kísérleti állomás tevékenysége egyre szűkült az évek során, a földterületből is visszaigényelt és visszakapott a gyergyószentmiklósi katolikus egyház. Bérbe adták az Agromec Rt.-nek, így most Ferencz Béla vezetésével nyolc hektáron folyik a magpityóka-termesztés. A gazda változott, a cél maradt: a jó minőségű vetőmag-előállítás.
A pityókaföldek felé igyekezve az idei termést latolgatjuk Ferencz Bélával, aki immár negyven esztendeje vezető a növénytermesztést végző vállalatnál. A korai burgonya, ha nem jött volna az elmúlt napok esőzése, már szedésre kerülne az Agromecnél. Az eső viszont segíthet a gumók további növekedésében, egy-két hetet odázzák a szüretet.
„Így tovább élnek a reményeink, mert a termés nem kecsegtet semmiképp sem azzal, amilyennek tavasszal ígérkezett” – mondja. Több kedvezőtlen tényező is hozzájárult ehhez: a tavasz végi huzamos esőzés kedvezett a ragyának, később a tartós szárazság a megkötött, nagyszámú gumó növekedését stoppolta le.
„Ilyen vészes év jó pár esztendeje nem volt, hatalmas erőfeszítéssel sem tudtuk tökéletesen megvédeni a pityókát. Az történt ráadásul, mint az embernél, amikor a jómódban elhiszi magát. A székely pityóka is elhitte magát, tavasszal nagyon sokat kötött, a fészekben sok volt a gumó, csak a szárazság miatt nem képes felnevelni azokat. Szám szerint megvan, csak a méret fele a tavalyinak” – fogalmaz az Agromec Rt. igazgatója.
Az aprajában van a vitamin
„Én már évek óta hangsúlyozom, hogy nem a nagy a finom pityóka. Azt külföldön is az állatoknak szánják. Az idén a háziasszonyok hátrányos helyzetben lesznek, többet kell dolgozzanak. Több munkával, de legalább finomabb pityókát fogunk enni az idén” – vigasztal a szakember. Azt is elmondja, hogy az apró finomságának titka, hogy a hirtelen nőtt nagy pityókának más a szerkezete, a víztartalma, így az íze is. Ennek tudatában érdemes örömmel hámozni a sok aprót. Hogy mennyire apró az igazi? Ferencz Béla ezt is megfogalmazza: „Az igazi jó pityóka a libatojás méretű, esetleg egy picivel nagyobb.”
Az értékesítésre is kitérünk. Hogyan lehet majd eleget tenni a korábban megkötött szerződéseknek? – kérdezzük. „Az Agromecnek egyetlenegy szerződése van. Egy és jó. Teljesítésével, úgy néz ki, az idén gondok is lesznek. De nem akarok vészmadár lenni. Tavaly kevesebb területen a szerződést jóval túlteljesítettük. Most, úgy néz ki, egységnyi területen feleannyi pityókánk lesz, mint a tavaly. És ez a saccolás a késői szedésűre még inkább igaz, mint a koraira. Ebből valamivel több lesz, mint a tavalyinak fele. De még várjunk vele, hogy mit használ az eső.”
Körbekerített kísérlet
Áramütéssel fenyegető kapu állja utunkat. Öt kilométeres villanypásztorral kerítettek be egy tizenhat hektáros földterületet, melynek fele a krumpliföld. Ez az állatok ellen véd. Egy gyergyószentmiklósi személy viszont állandó őrséget biztosít az emberekkel szemben. Ugyanis a „szekeres nyájak” is veszélyeztetik a krumpliföldeket. Egyetlen nap alatt tizenhét szekeret számolt meg az őr. A krumpli szép, a csábítás nagy – tudja ezt az őr, Feri bácsi is, akinek önvédelmi felszerelése a telefon, de nem kellett ilyen célra alkalmaznia – mondja.
Nem a talaj különleges itt kint, a hegyen, hanem a hely adottsága ad lehetőséget a jó vetőmag nyeréséhez: zárt zóna, a környéken nincs más pityókaföld. Ráadásul azt tartják, hogy a kártevők, például a vírusok ezer méter fölé nem jönnek fel. Ez degradálná a vetőmagot. „Igaz, hogy nehéz a terep, de így tudjuk mi a minőséget előállítani. Még a hollandiai nemzetközi laboratórium is gratulált a minőségéhez” – tájékoztat az igazgató.
Külföldről hozott, kemény valután vásárolt vetőmag került a földbe. Köztük van a santé is. „Hatféle vetőmagot használtunk idén, hogy az állományt újítsuk. Felszámolva a kísérleti állomásokat megszüntettük azt az állományt, amiből tudtunk indulni. Ezt jól csinálják a hollandok és a skótok, tőlük vesszük az alapanyagot, és hozzuk ide ki. Négy ipari és két fogyasztási fajta van. Köztük a régi, jófajta santé, ami miatt a kollégák ki is néznek soraikból, hogy még mindig kitartok mellette. Az finom pityóka” – szól elismerően a gyergyóiak által jól ismert fajtáról.
Szóba jön a másik gyergyói kedvenc, a gülbaba, amely úgy tűnik, már csak az emlékezetben él. „Gülbaba nincs, de ahhoz hasonló fajták vannak. Azt sem tudom, génbankban még lehetne-e gülbabát találni. Azt hiszem, inkább a nosztalgia miatt emlegetik kitűnő fajtaként. Egyébként annyi okos ember, akár ezrével az új fajták kitermelésével miért foglalkozna?” – hagyja nyitva a kérdést Ferencz Béla.
Nagy a mag, kicsi az étkezési
Ellentmondásos helyzetet hozott az idei év: míg az étkezési burgonya számban eléri a tavalyi mennyiséget, súlyra viszont csak annak felét, a magpityókának vetett burgonya olyan ütemben növekszik, hogy kinő az ember markából. Pontosabban a vetőgép befogóképességénél nagyobbra nőhet. Meg kell állítani a fejlődésben.
Szártalanítás erre a szakkifejezés, tudjuk meg, mint ahogy kétféle módját is megismerhetjük: „vagy mechanikusan leverjük a cirát az őrlővel, vagy van szárégető szer, amelyet kifújva a szár leszárad.” És amikor itt tartunk, szól a telefonja: munkatársa jelzi, próbaásást végzett egy vetőmagföldön, a gumók elérték a maximális méretet. Kezdődik a magpityókaásás – hozza meg helyszínen a döntést Ferencz Béla.
Hazafelé beszélünk még a jövőről, hogy fejleszteni kellene a gépparkot, javítani, fertőtleníteni a talaj minőségét. Utóbbi már elkezdődött – mondja, miközben többhektáros virágos parcellákon megyünk át. A virág nem magától nőtt, termesztik. Talajt fertőtlenítenek, és rengeteg virágport termelnek – igazolja ezt a kiköltözött méhész is. De erről majd legközelebb szólunk.
Egy működősben levő mezőgazdasági gépbe szorult és életét vesztette egy férfi vasárnap délután Orotván.
Jótékonysági futásra indul júliusban Sebestyén Tímea. A Magyarországon élő, de székely gyökereire büszke futónő Egerből egészen Gyergyószentmiklósig fut majd, és a Szent Anna Gyermekotthon támogatásához gyűjt adományokat.
Elérhető közelségbe került a Gyergyószéket átszelő autópálya építése, ez pedig nehéz és összetett feladat elé állítja a gyergyóalfalvi önkormányzatot. El kell készíteni a sztráda nyomvonalán a parcellázási tervet, tisztázni kell a tulajdonviszonyokat.
A jubileumi év jegyében a fogyatékkal élőkre irányítja a figyelmet a Gyulafehérvári Caritas. Április 29-én, kedden minden érdeklődőt várnak a 11 órakor kezdődő hálaadó szentmisére a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templomban.
Teljes útlezárásra kell számítani április 26-án (szombaton) és 27-én (vasárnap) Gyergyószárhegyen, a falu gyergyóalfalvi kijáratnál található vasúti átjárónál.
Az örmény népirtás áldozataira emlékeznek Gyergyószentmiklóson április 25-én, pénteken 19 órától az Örmény Közösségi Házban megrendezendő kulturális eseményen.
A falutól mintegy négyszáz méterre találták meg több órai keresés után azt az idős férfit, akinek eltűnését szerdán kora délután jelentették a hozzátartozói.
Szerdán látták utoljára a hozzátartozói a gyergyóalfalvi Vizoli Kálmánt. Keresés indult a megtalálására.
Főleg ingatlanok jogi helyzetéről szóló határozattervezetek kerültek a gyergyószentmiklósi képviselő-testület áprilisi rendes ülésének napirendjére. Emellett új projektekkel kapcsolatban is előreléptek, másokról azonban lemondtak.
Gyergyószék egyik legmélyebb gyökerű húsvéti hagyománya a határkerülés. Ezt idén is megszervezik húsvét vasárnapján. Elsősorban lovas rendezvény ez, de szívesen látnak bárkit, érkezzen bármilyen közlekedési eszközzel is a határkeresztekhez.
szóljon hozzá!