
Szombaton reggeltől estig nyitva tartott a kastély a látogatók előtt
Fotó: Antal Erika
Sokadjára szervezték meg szombaton Gernyeszegen a Kastélynapot, ahol kicsi és nagy egyaránt talált számára tetsző elfoglaltságot. Kiállítás, kastélytúra, filmvetítés, beszélgetés, koncert várta a felnőtteket, a gyerekek ügyességi vetélkedőn, kézműves foglalkozáson vettek részt.
2017. július 24., 14:152017. július 24., 14:15
2017. július 24., 14:152017. július 24., 14:15
A bejárat előtt az épület történetének ismertetőjével kezdődött az idegenvezető kalauzolta kastélytúra, amelyen a látogató megtudhatta, hogy egykor vár állott azon a helyen, a Somkereki család tulajdonában. Azt, hogy pontosan hogyan nézett ki, csupán feltételezni lehet, hiszen pontos leírás nem maradt fenn róla, 18. századi visszaemlékezések alapján következtettek rá.
A várat az a Teleki Mihály szerzi meg a Somkereki családtól, aki első a Teleki-családfán, akit II. Teleki Mihályként, mint minden Telekinek az ősatyjaként szoktak emlegetni, ő az, aki rangot és vagyont szerez, megszerzi a családnak a grófi címet – magyarázta Kiss Anna, a délutáni idegenvezető, akitől azt is megtudta az őt követő közel ötven érdeklődő, hogy az 1800-as évek közepén Teleki Domokos gróf korszerűsíti a kastélyt, bevezeti a vizet, csempéztet, fürdőszobát építtet, ezenkívül a gazdaságot is fellendíti.
Sok látvnivaló várta az érdeklődőket
Fotó: Antal Erika
A Teleki-kastély történetét és a Telekiek családfáját ismertetve az idegenvezető kitért arra is, hogy kik áldoztak többet az építtetésre, kik hagytak maradandót maguk után. Teleki Lászlónak köszönhető például az, hogy a gödöllői Grassalkovich-kastélyra emlékeztet a gernyeszegi kastély, illetve Teleki József, bár nagyon keveset tartózkodott ott, szívügyének tekintette és nagy összegekkel támogatta az építkezést. Teleki Domokos amatőr műgyűjtő is volt, akinek köszönhetően láthatók ma is az általa összegyűjtött és megőrzött régi síremlékek, római kori leletek.
A visszaszolgáltatást követően Teleki Kálmán vette kezelésbe a kastélyt, aki Brüsszelből költözött haza, hogy ideje nagy részét a családi örökség karbantartására, népszerűsítésére fordítsa. A kastély rendezvényeknek ad helyet, képzőművészeti táborokat, nyári egyetemeket, konferenciákat, bálokat szerveznek benne.
Fotó: Antal Erika
Mialatt a felnőttek dokumentumfilmet néztek az erdélyi arisztokrácia történetéről, a Maros-mente kulturális örökségének hasznosítási lehetőségéről hallgattak előadást, vagy beszélgettek Teleki Nicole-lal, a gyerekeket interaktív vetélkedő várta. Az udvaron az erre a célra állított sátor alatt bejelentkező kicsik egy-egy lapot kaptak, rajta hét gróf és grófnő nevével. Teleki Domokost, Teleki Edinát, Teleki Lászlót, Ráday Esztert, Teleki Mihályt és Teleki Józsefet kellett megtalálniuk, akik elmesélték, hogy kik ők, mivel járultak hozzá a család hírnevének öregbítéséhez, mit tettek a kastélyért, majd különböző próbatételeket szabtak. Szőnyeget kellett szőni például, vagy találós kérdésre válaszolni, a kis szigetre vezető hídon fejükön könyvvel egyensúlyozva áthaladni, egy másik helyen énekelni, egy harmadikon építőanyagokat felsorolni, egy utolsónál szótagokat értelmes szavakká összeilleszteni.
A grófok és grófnők korabeli viseletben a park más-más részében várták a gyerekeket, akiknek másfél óra állt a rendelkezésükre, hogy valamennyiüket megtalálják. A kastély nyugati oldalánál állt az egyik, egy másik a bejárat közelében, volt, aki a kis sziget mellett, sőt Teleki József a kastélypark egyik legtávolabbi pontján, a műemlék mellett várta a gyerekeket. Azok, akik valamennyi próbatételt sikeresen teljesítették, a kiinduló helyre visszatérve, az összes megtalált gróf és grófnő által láttamozott résztvevői lapot bemutatva Grófi oklevelet kaptak, amely arról tanúskodott, hogy a Grófi kalandjátékokban elnyerték a grófi/grófkisasszonyi címet.
Fotó: Antal Erika
A kalandjáték után kézműves foglalkozás várta a fák árnyékában a gyerekeket, majd az egyik emeleti teremben a Piroska és a farkas című bábelőadásnak tapsolhattak. A késő délutáni órákban a lovaskocsizást is kipróbálhatták a parkban, ahol egyszerre négy-öt gyerekkel járt körbe a kocsi.
A kastély első emeletén a nagyterem őrizte meg leginkább az egykori szépségét. A hatalmas üvegcsillárok, a porcelánkályhák emlékeztetnek arra, hogy milyen lehetett valamikor a terem, amikor bálokat is szerveztek ott. Bár a hatalmas tölgyfaajtók is megmenekültek a többszöri kifosztás során, a berendezésből semmi nem maradt. A visszaszolgáltatást követően a család néhány tárgyat, bútordarabot visszakapott, illetve korhű bútorokkal rendezett be két szobát. Ezeket csak idegenvezető jelenlétében nyitnak ki és mutatnak meg az érdeklődőknek. Az egyik Tisza Erzsébet kis szalonja volt, a másik Teleki László szobája. Az emeleti előcsarnokban néhány korabeli fotel, szék, tükör is látható, a lépcsőfeljáró ablakfülkéjében kisebb tárgyak, lámpák, rézkupák, porcelánserlegek. Az egyik terem falát az előző években a kastélyparkban szervezett képzőművészeti alkotótáborban született néhány festmény díszíti, a nyugati folyosón régi perzsaszőnyegekből látható kiállítás, míg a nagyteremben a kastély rehabilitációjának lehetőségei, tervei láthatók a kiállított pannókon.
Egy kisebb teremben megőrizték azokat a mesebeli figurákat ábrázoló falfestményeket, amelyekkel még a preventórium idején díszítették a kórtermeket, A parkbeli szobrok most eltűntek a talapzataikról, ahogy Teleki Kálmán elmondta, beszedték azokat, hogy védjék az időjárás viszontagságaitól. A földszinti termekben és folyosókon helyezték el ezeket, és megpróbálnak pályázni a felújításukhoz szükséges összegre.
A Codex Régizene Együttes koncertjével zárult a Kastélynap
Fotó: Antal Erika
Az egész napos rendezvény az erdőcsinádi Árvácska néptánccsoport fellépésével, valamint a csíkszeredai Codex Régizene Együttes előadásával ért véget.
A gernyeszegi Teleki-kastély máskor is látogatható, naponta délelőtt 10 és este 6 óra között. Idegenvezetéses látogatásra előzetes egyeztetés szükséges. Elérhetőségi lehetőségek ezen az oldalon találhatók.
Hargita Megye Tanácsának vezetése szerint novembertől a megyei önkormányzat működtetése, az intézmények finanszírozása és a már elvégzett beruházások számláinak kifizetése is veszélybe kerülhet. Költségvetés-kiigazításra várnak Bukarestből.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök Nicușor Dan államfő nyilatkozatára reagált kedd este.
Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.
A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.
A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.
Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.
szóljon hozzá!