
Szombaton reggeltől estig nyitva tartott a kastély a látogatók előtt
Fotó: Antal Erika
Sokadjára szervezték meg szombaton Gernyeszegen a Kastélynapot, ahol kicsi és nagy egyaránt talált számára tetsző elfoglaltságot. Kiállítás, kastélytúra, filmvetítés, beszélgetés, koncert várta a felnőtteket, a gyerekek ügyességi vetélkedőn, kézműves foglalkozáson vettek részt.
2017. július 24., 14:152017. július 24., 14:15
A bejárat előtt az épület történetének ismertetőjével kezdődött az idegenvezető kalauzolta kastélytúra, amelyen a látogató megtudhatta, hogy egykor vár állott azon a helyen, a Somkereki család tulajdonában. Azt, hogy pontosan hogyan nézett ki, csupán feltételezni lehet, hiszen pontos leírás nem maradt fenn róla, 18. századi visszaemlékezések alapján következtettek rá.
A várat az a Teleki Mihály szerzi meg a Somkereki családtól, aki első a Teleki-családfán, akit II. Teleki Mihályként, mint minden Telekinek az ősatyjaként szoktak emlegetni, ő az, aki rangot és vagyont szerez, megszerzi a családnak a grófi címet – magyarázta Kiss Anna, a délutáni idegenvezető, akitől azt is megtudta az őt követő közel ötven érdeklődő, hogy az 1800-as évek közepén Teleki Domokos gróf korszerűsíti a kastélyt, bevezeti a vizet, csempéztet, fürdőszobát építtet, ezenkívül a gazdaságot is fellendíti.
Sok látvnivaló várta az érdeklődőket
Fotó: Antal Erika
A Teleki-kastély történetét és a Telekiek családfáját ismertetve az idegenvezető kitért arra is, hogy kik áldoztak többet az építtetésre, kik hagytak maradandót maguk után. Teleki Lászlónak köszönhető például az, hogy a gödöllői Grassalkovich-kastélyra emlékeztet a gernyeszegi kastély, illetve Teleki József, bár nagyon keveset tartózkodott ott, szívügyének tekintette és nagy összegekkel támogatta az építkezést. Teleki Domokos amatőr műgyűjtő is volt, akinek köszönhetően láthatók ma is az általa összegyűjtött és megőrzött régi síremlékek, római kori leletek.
A visszaszolgáltatást követően Teleki Kálmán vette kezelésbe a kastélyt, aki Brüsszelből költözött haza, hogy ideje nagy részét a családi örökség karbantartására, népszerűsítésére fordítsa. A kastély rendezvényeknek ad helyet, képzőművészeti táborokat, nyári egyetemeket, konferenciákat, bálokat szerveznek benne.
Fotó: Antal Erika
Mialatt a felnőttek dokumentumfilmet néztek az erdélyi arisztokrácia történetéről, a Maros-mente kulturális örökségének hasznosítási lehetőségéről hallgattak előadást, vagy beszélgettek Teleki Nicole-lal, a gyerekeket interaktív vetélkedő várta. Az udvaron az erre a célra állított sátor alatt bejelentkező kicsik egy-egy lapot kaptak, rajta hét gróf és grófnő nevével. Teleki Domokost, Teleki Edinát, Teleki Lászlót, Ráday Esztert, Teleki Mihályt és Teleki Józsefet kellett megtalálniuk, akik elmesélték, hogy kik ők, mivel járultak hozzá a család hírnevének öregbítéséhez, mit tettek a kastélyért, majd különböző próbatételeket szabtak. Szőnyeget kellett szőni például, vagy találós kérdésre válaszolni, a kis szigetre vezető hídon fejükön könyvvel egyensúlyozva áthaladni, egy másik helyen énekelni, egy harmadikon építőanyagokat felsorolni, egy utolsónál szótagokat értelmes szavakká összeilleszteni.
A grófok és grófnők korabeli viseletben a park más-más részében várták a gyerekeket, akiknek másfél óra állt a rendelkezésükre, hogy valamennyiüket megtalálják. A kastély nyugati oldalánál állt az egyik, egy másik a bejárat közelében, volt, aki a kis sziget mellett, sőt Teleki József a kastélypark egyik legtávolabbi pontján, a műemlék mellett várta a gyerekeket. Azok, akik valamennyi próbatételt sikeresen teljesítették, a kiinduló helyre visszatérve, az összes megtalált gróf és grófnő által láttamozott résztvevői lapot bemutatva Grófi oklevelet kaptak, amely arról tanúskodott, hogy a Grófi kalandjátékokban elnyerték a grófi/grófkisasszonyi címet.
Fotó: Antal Erika
A kalandjáték után kézműves foglalkozás várta a fák árnyékában a gyerekeket, majd az egyik emeleti teremben a Piroska és a farkas című bábelőadásnak tapsolhattak. A késő délutáni órákban a lovaskocsizást is kipróbálhatták a parkban, ahol egyszerre négy-öt gyerekkel járt körbe a kocsi.
A kastély első emeletén a nagyterem őrizte meg leginkább az egykori szépségét. A hatalmas üvegcsillárok, a porcelánkályhák emlékeztetnek arra, hogy milyen lehetett valamikor a terem, amikor bálokat is szerveztek ott. Bár a hatalmas tölgyfaajtók is megmenekültek a többszöri kifosztás során, a berendezésből semmi nem maradt. A visszaszolgáltatást követően a család néhány tárgyat, bútordarabot visszakapott, illetve korhű bútorokkal rendezett be két szobát. Ezeket csak idegenvezető jelenlétében nyitnak ki és mutatnak meg az érdeklődőknek. Az egyik Tisza Erzsébet kis szalonja volt, a másik Teleki László szobája. Az emeleti előcsarnokban néhány korabeli fotel, szék, tükör is látható, a lépcsőfeljáró ablakfülkéjében kisebb tárgyak, lámpák, rézkupák, porcelánserlegek. Az egyik terem falát az előző években a kastélyparkban szervezett képzőművészeti alkotótáborban született néhány festmény díszíti, a nyugati folyosón régi perzsaszőnyegekből látható kiállítás, míg a nagyteremben a kastély rehabilitációjának lehetőségei, tervei láthatók a kiállított pannókon.
Egy kisebb teremben megőrizték azokat a mesebeli figurákat ábrázoló falfestményeket, amelyekkel még a preventórium idején díszítették a kórtermeket, A parkbeli szobrok most eltűntek a talapzataikról, ahogy Teleki Kálmán elmondta, beszedték azokat, hogy védjék az időjárás viszontagságaitól. A földszinti termekben és folyosókon helyezték el ezeket, és megpróbálnak pályázni a felújításukhoz szükséges összegre.
A Codex Régizene Együttes koncertjével zárult a Kastélynap
Fotó: Antal Erika
Az egész napos rendezvény az erdőcsinádi Árvácska néptánccsoport fellépésével, valamint a csíkszeredai Codex Régizene Együttes előadásával ért véget.
A gernyeszegi Teleki-kastély máskor is látogatható, naponta délelőtt 10 és este 6 óra között. Idegenvezetéses látogatásra előzetes egyeztetés szükséges. Elérhetőségi lehetőségek ezen az oldalon találhatók.
Körülbelül 250 tonnás sziklát robbantottak fel szerda délelőtt a Maros völgyében, ugyanis az veszélyt jelentett a 15-ös országúton áthaladókra.
Világpolitikai kitekintésben kiszámíthatatlan a jövő – jelentette ki Lázár János magyar építési és közlekedési miniszter szerdán Sepsiszentgyörgyön. A Lázárinfó a szokásos formában zajlott: a miniszter vállalta, hogy válaszol minden neki feltett kérdésre.
Majdnem húsz éve kezdték el, azóta közösségteremtő hagyománnyá nőtte ki magát. A sepsiszentgyörgyi Gyermekek Palotájában hétszáz koszorút készítettek adventre.
Orbán Viktor munkalátogatás keretében fogadta Budapesten Ilie Bolojant, Románia miniszterelnökét. A tárgyalás legfontosabb témája a magyar-román energetikai kapcsolatok megerősítése volt.
A vallásturizmus szereplői második alkalommal találkoznak csütörtökön Gyergyószentmiklóson a Keresztény Gyergyó vallásturisztikai konferencián.
A román haditengerészet katonai búvárai megsemmisítettek szerdán egy tengeri drónt, amelyik veszélyeztette a Fekete-tengeri hajózást – közölte szerdán a védelmi minisztérium.
A jövendőbeli védelmi miniszter személyéről a koalíciós megállapodás értelmében a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR) kell döntenie – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
A képviselőház szerdán elfogadta azt a törvénytervezetet, amely szabályozza a Románia közútjain közlekedő gépjárművek vezetési jogát azon személyek esetében, akik nem az Európai Unió valamely tagállama által kiállított jogosítvánnyal rendelkeznek.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) ügyészei szerda reggel 33 Kolozs, Beszterce-Naszód és Maros megyei helyszínen, köztük két börtönben tartottak házkutatásokat egy hatalmas kábítószerkereskedő hálózat felszámolására.
Kedd este 64 éves korában elhunyt Adrian Pleșca, becenevén Artanu, a Timpuri Noi együttes alapítója és a Partizan együttes énekese.
szóljon hozzá!