Szombaton reggeltől estig nyitva tartott a kastély a látogatók előtt
Fotó: Antal Erika
Sokadjára szervezték meg szombaton Gernyeszegen a Kastélynapot, ahol kicsi és nagy egyaránt talált számára tetsző elfoglaltságot. Kiállítás, kastélytúra, filmvetítés, beszélgetés, koncert várta a felnőtteket, a gyerekek ügyességi vetélkedőn, kézműves foglalkozáson vettek részt.
2017. július 24., 14:152017. július 24., 14:15
A bejárat előtt az épület történetének ismertetőjével kezdődött az idegenvezető kalauzolta kastélytúra, amelyen a látogató megtudhatta, hogy egykor vár állott azon a helyen, a Somkereki család tulajdonában. Azt, hogy pontosan hogyan nézett ki, csupán feltételezni lehet, hiszen pontos leírás nem maradt fenn róla, 18. századi visszaemlékezések alapján következtettek rá.
A várat az a Teleki Mihály szerzi meg a Somkereki családtól, aki első a Teleki-családfán, akit II. Teleki Mihályként, mint minden Telekinek az ősatyjaként szoktak emlegetni, ő az, aki rangot és vagyont szerez, megszerzi a családnak a grófi címet – magyarázta Kiss Anna, a délutáni idegenvezető, akitől azt is megtudta az őt követő közel ötven érdeklődő, hogy az 1800-as évek közepén Teleki Domokos gróf korszerűsíti a kastélyt, bevezeti a vizet, csempéztet, fürdőszobát építtet, ezenkívül a gazdaságot is fellendíti.
Sok látvnivaló várta az érdeklődőket
Fotó: Antal Erika
A Teleki-kastély történetét és a Telekiek családfáját ismertetve az idegenvezető kitért arra is, hogy kik áldoztak többet az építtetésre, kik hagytak maradandót maguk után. Teleki Lászlónak köszönhető például az, hogy a gödöllői Grassalkovich-kastélyra emlékeztet a gernyeszegi kastély, illetve Teleki József, bár nagyon keveset tartózkodott ott, szívügyének tekintette és nagy összegekkel támogatta az építkezést. Teleki Domokos amatőr műgyűjtő is volt, akinek köszönhetően láthatók ma is az általa összegyűjtött és megőrzött régi síremlékek, római kori leletek.
A visszaszolgáltatást követően Teleki Kálmán vette kezelésbe a kastélyt, aki Brüsszelből költözött haza, hogy ideje nagy részét a családi örökség karbantartására, népszerűsítésére fordítsa. A kastély rendezvényeknek ad helyet, képzőművészeti táborokat, nyári egyetemeket, konferenciákat, bálokat szerveznek benne.
Fotó: Antal Erika
Mialatt a felnőttek dokumentumfilmet néztek az erdélyi arisztokrácia történetéről, a Maros-mente kulturális örökségének hasznosítási lehetőségéről hallgattak előadást, vagy beszélgettek Teleki Nicole-lal, a gyerekeket interaktív vetélkedő várta. Az udvaron az erre a célra állított sátor alatt bejelentkező kicsik egy-egy lapot kaptak, rajta hét gróf és grófnő nevével. Teleki Domokost, Teleki Edinát, Teleki Lászlót, Ráday Esztert, Teleki Mihályt és Teleki Józsefet kellett megtalálniuk, akik elmesélték, hogy kik ők, mivel járultak hozzá a család hírnevének öregbítéséhez, mit tettek a kastélyért, majd különböző próbatételeket szabtak. Szőnyeget kellett szőni például, vagy találós kérdésre válaszolni, a kis szigetre vezető hídon fejükön könyvvel egyensúlyozva áthaladni, egy másik helyen énekelni, egy harmadikon építőanyagokat felsorolni, egy utolsónál szótagokat értelmes szavakká összeilleszteni.
A grófok és grófnők korabeli viseletben a park más-más részében várták a gyerekeket, akiknek másfél óra állt a rendelkezésükre, hogy valamennyiüket megtalálják. A kastély nyugati oldalánál állt az egyik, egy másik a bejárat közelében, volt, aki a kis sziget mellett, sőt Teleki József a kastélypark egyik legtávolabbi pontján, a műemlék mellett várta a gyerekeket. Azok, akik valamennyi próbatételt sikeresen teljesítették, a kiinduló helyre visszatérve, az összes megtalált gróf és grófnő által láttamozott résztvevői lapot bemutatva Grófi oklevelet kaptak, amely arról tanúskodott, hogy a Grófi kalandjátékokban elnyerték a grófi/grófkisasszonyi címet.
Fotó: Antal Erika
A kalandjáték után kézműves foglalkozás várta a fák árnyékában a gyerekeket, majd az egyik emeleti teremben a Piroska és a farkas című bábelőadásnak tapsolhattak. A késő délutáni órákban a lovaskocsizást is kipróbálhatták a parkban, ahol egyszerre négy-öt gyerekkel járt körbe a kocsi.
A kastély első emeletén a nagyterem őrizte meg leginkább az egykori szépségét. A hatalmas üvegcsillárok, a porcelánkályhák emlékeztetnek arra, hogy milyen lehetett valamikor a terem, amikor bálokat is szerveztek ott. Bár a hatalmas tölgyfaajtók is megmenekültek a többszöri kifosztás során, a berendezésből semmi nem maradt. A visszaszolgáltatást követően a család néhány tárgyat, bútordarabot visszakapott, illetve korhű bútorokkal rendezett be két szobát. Ezeket csak idegenvezető jelenlétében nyitnak ki és mutatnak meg az érdeklődőknek. Az egyik Tisza Erzsébet kis szalonja volt, a másik Teleki László szobája. Az emeleti előcsarnokban néhány korabeli fotel, szék, tükör is látható, a lépcsőfeljáró ablakfülkéjében kisebb tárgyak, lámpák, rézkupák, porcelánserlegek. Az egyik terem falát az előző években a kastélyparkban szervezett képzőművészeti alkotótáborban született néhány festmény díszíti, a nyugati folyosón régi perzsaszőnyegekből látható kiállítás, míg a nagyteremben a kastély rehabilitációjának lehetőségei, tervei láthatók a kiállított pannókon.
Egy kisebb teremben megőrizték azokat a mesebeli figurákat ábrázoló falfestményeket, amelyekkel még a preventórium idején díszítették a kórtermeket, A parkbeli szobrok most eltűntek a talapzataikról, ahogy Teleki Kálmán elmondta, beszedték azokat, hogy védjék az időjárás viszontagságaitól. A földszinti termekben és folyosókon helyezték el ezeket, és megpróbálnak pályázni a felújításukhoz szükséges összegre.
A Codex Régizene Együttes koncertjével zárult a Kastélynap
Fotó: Antal Erika
Az egész napos rendezvény az erdőcsinádi Árvácska néptánccsoport fellépésével, valamint a csíkszeredai Codex Régizene Együttes előadásával ért véget.
A gernyeszegi Teleki-kastély máskor is látogatható, naponta délelőtt 10 és este 6 óra között. Idegenvezetéses látogatásra előzetes egyeztetés szükséges. Elérhetőségi lehetőségek ezen az oldalon találhatók.
Hamarosan felmérik, hogy milyen beavatkozások szükségesek ahhoz, hogy megállítsák a csíksomlyói iskola épületének további romlását. A római katolikus egyház tulajdonában lévő, több mint száz éves épület alapos felújításra szorul, mert omlásveszélyes.
A kóbor kutyák elaltatása ellen tiltakoznak vasárnap Marosvásárhelyen, amelyre várják az állatbarátokat, házi kedvenceikkel együtt. Az eseményt a Második élet alapítvány szervezi, amely kutyamenhelyet tart fent a megyeszékhelyen.
Alig két hét maradt hátra a nyár utolsó háromszéki fesztiváljáig, amelynek idén a sepsiszentgyörgyi dohánygyár helyett a Sepsi Aréna körüli terület fog otthont adni.
A Maros megyei Mezőgazdasági Igazgatósághoz 1900 hektárnyi területről jelentettek aszálykárokat a gazdák, elsősorban a Mezőségről. A kár mértékét a helyszínen ellenőrzik a szakemberek.
A hosszú hétvége első napján – csütörtökön – eltévedt turistacsoporthoz és beteg juhászhoz hívták a Maros megyei hegyimentőket. Ők arra számítanak, hogy az előttünk álló hétvégén is a megszokottnál többen túráznak, ezért jó tanácsokkal látják el őket.
Idén új helyszínen és neves előadó koncertjével ünneplik Marosvásárhelyen augusztus 20-át, a magyar államalapítás hivatalos ünnepét.
Az ivóvíz észszerű használatára kéri a lakosságot a gyergyószentmiklósi Hő-, Víz- és Csatornaszolgáltató Közmű (HVCSK), és kilátásba helyezi, hogy ha a fogyasztás tovább nő vízkorlátozást rendelnek el.
A magyar államalapítás ünnepén Háromszék huszonhárom településének legmagasabb pontjain egyszerre lobbannak fel az őrtüzek augusztus 20-án, kedd este 9 órakor.
Jövő héttől újra fogadja a beiratkozókat a marosvásárhelyi Rocksuli, amely év elején, támogatás hiányában kénytelen volt bezárni. A kényszerű leállás után jelentős támogatást kaptak Pataky Attilától, a magyarországi EDDA zenekar frontemberétől.
A nemzeti összetartozás érzésének, tudatának, élményének megerősödése a legfontosabb eredményünk az elmúlt 14 esztendőben – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten, amikor átadta a díjakat.
szóljon hozzá!