
Szombaton reggeltől estig nyitva tartott a kastély a látogatók előtt
Fotó: Antal Erika
Sokadjára szervezték meg szombaton Gernyeszegen a Kastélynapot, ahol kicsi és nagy egyaránt talált számára tetsző elfoglaltságot. Kiállítás, kastélytúra, filmvetítés, beszélgetés, koncert várta a felnőtteket, a gyerekek ügyességi vetélkedőn, kézműves foglalkozáson vettek részt.
2017. július 24., 14:152017. július 24., 14:15
A bejárat előtt az épület történetének ismertetőjével kezdődött az idegenvezető kalauzolta kastélytúra, amelyen a látogató megtudhatta, hogy egykor vár állott azon a helyen, a Somkereki család tulajdonában. Azt, hogy pontosan hogyan nézett ki, csupán feltételezni lehet, hiszen pontos leírás nem maradt fenn róla, 18. századi visszaemlékezések alapján következtettek rá.
A várat az a Teleki Mihály szerzi meg a Somkereki családtól, aki első a Teleki-családfán, akit II. Teleki Mihályként, mint minden Telekinek az ősatyjaként szoktak emlegetni, ő az, aki rangot és vagyont szerez, megszerzi a családnak a grófi címet – magyarázta Kiss Anna, a délutáni idegenvezető, akitől azt is megtudta az őt követő közel ötven érdeklődő, hogy az 1800-as évek közepén Teleki Domokos gróf korszerűsíti a kastélyt, bevezeti a vizet, csempéztet, fürdőszobát építtet, ezenkívül a gazdaságot is fellendíti.
Sok látvnivaló várta az érdeklődőket
Fotó: Antal Erika
A Teleki-kastély történetét és a Telekiek családfáját ismertetve az idegenvezető kitért arra is, hogy kik áldoztak többet az építtetésre, kik hagytak maradandót maguk után. Teleki Lászlónak köszönhető például az, hogy a gödöllői Grassalkovich-kastélyra emlékeztet a gernyeszegi kastély, illetve Teleki József, bár nagyon keveset tartózkodott ott, szívügyének tekintette és nagy összegekkel támogatta az építkezést. Teleki Domokos amatőr műgyűjtő is volt, akinek köszönhetően láthatók ma is az általa összegyűjtött és megőrzött régi síremlékek, római kori leletek.
A visszaszolgáltatást követően Teleki Kálmán vette kezelésbe a kastélyt, aki Brüsszelből költözött haza, hogy ideje nagy részét a családi örökség karbantartására, népszerűsítésére fordítsa. A kastély rendezvényeknek ad helyet, képzőművészeti táborokat, nyári egyetemeket, konferenciákat, bálokat szerveznek benne.
Fotó: Antal Erika
Mialatt a felnőttek dokumentumfilmet néztek az erdélyi arisztokrácia történetéről, a Maros-mente kulturális örökségének hasznosítási lehetőségéről hallgattak előadást, vagy beszélgettek Teleki Nicole-lal, a gyerekeket interaktív vetélkedő várta. Az udvaron az erre a célra állított sátor alatt bejelentkező kicsik egy-egy lapot kaptak, rajta hét gróf és grófnő nevével. Teleki Domokost, Teleki Edinát, Teleki Lászlót, Ráday Esztert, Teleki Mihályt és Teleki Józsefet kellett megtalálniuk, akik elmesélték, hogy kik ők, mivel járultak hozzá a család hírnevének öregbítéséhez, mit tettek a kastélyért, majd különböző próbatételeket szabtak. Szőnyeget kellett szőni például, vagy találós kérdésre válaszolni, a kis szigetre vezető hídon fejükön könyvvel egyensúlyozva áthaladni, egy másik helyen énekelni, egy harmadikon építőanyagokat felsorolni, egy utolsónál szótagokat értelmes szavakká összeilleszteni.
A grófok és grófnők korabeli viseletben a park más-más részében várták a gyerekeket, akiknek másfél óra állt a rendelkezésükre, hogy valamennyiüket megtalálják. A kastély nyugati oldalánál állt az egyik, egy másik a bejárat közelében, volt, aki a kis sziget mellett, sőt Teleki József a kastélypark egyik legtávolabbi pontján, a műemlék mellett várta a gyerekeket. Azok, akik valamennyi próbatételt sikeresen teljesítették, a kiinduló helyre visszatérve, az összes megtalált gróf és grófnő által láttamozott résztvevői lapot bemutatva Grófi oklevelet kaptak, amely arról tanúskodott, hogy a Grófi kalandjátékokban elnyerték a grófi/grófkisasszonyi címet.
Fotó: Antal Erika
A kalandjáték után kézműves foglalkozás várta a fák árnyékában a gyerekeket, majd az egyik emeleti teremben a Piroska és a farkas című bábelőadásnak tapsolhattak. A késő délutáni órákban a lovaskocsizást is kipróbálhatták a parkban, ahol egyszerre négy-öt gyerekkel járt körbe a kocsi.
A kastély első emeletén a nagyterem őrizte meg leginkább az egykori szépségét. A hatalmas üvegcsillárok, a porcelánkályhák emlékeztetnek arra, hogy milyen lehetett valamikor a terem, amikor bálokat is szerveztek ott. Bár a hatalmas tölgyfaajtók is megmenekültek a többszöri kifosztás során, a berendezésből semmi nem maradt. A visszaszolgáltatást követően a család néhány tárgyat, bútordarabot visszakapott, illetve korhű bútorokkal rendezett be két szobát. Ezeket csak idegenvezető jelenlétében nyitnak ki és mutatnak meg az érdeklődőknek. Az egyik Tisza Erzsébet kis szalonja volt, a másik Teleki László szobája. Az emeleti előcsarnokban néhány korabeli fotel, szék, tükör is látható, a lépcsőfeljáró ablakfülkéjében kisebb tárgyak, lámpák, rézkupák, porcelánserlegek. Az egyik terem falát az előző években a kastélyparkban szervezett képzőművészeti alkotótáborban született néhány festmény díszíti, a nyugati folyosón régi perzsaszőnyegekből látható kiállítás, míg a nagyteremben a kastély rehabilitációjának lehetőségei, tervei láthatók a kiállított pannókon.
Egy kisebb teremben megőrizték azokat a mesebeli figurákat ábrázoló falfestményeket, amelyekkel még a preventórium idején díszítették a kórtermeket, A parkbeli szobrok most eltűntek a talapzataikról, ahogy Teleki Kálmán elmondta, beszedték azokat, hogy védjék az időjárás viszontagságaitól. A földszinti termekben és folyosókon helyezték el ezeket, és megpróbálnak pályázni a felújításukhoz szükséges összegre.
A Codex Régizene Együttes koncertjével zárult a Kastélynap
Fotó: Antal Erika
Az egész napos rendezvény az erdőcsinádi Árvácska néptánccsoport fellépésével, valamint a csíkszeredai Codex Régizene Együttes előadásával ért véget.
A gernyeszegi Teleki-kastély máskor is látogatható, naponta délelőtt 10 és este 6 óra között. Idegenvezetéses látogatásra előzetes egyeztetés szükséges. Elérhetőségi lehetőségek ezen az oldalon találhatók.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!