Gazdasági mutatók: a székelyföldi megyék közül Maros a legerősebb, Hargita a sereghajtók között

Három gazdasági mutató – a nettó átlagbér, a munkanélküliségi arány és az egy munkavállalóra jutó nyugdíjasok számának – összehasonlítása alapján rangsorolta Románia megyéit a Hotnews.ro portál. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) első féléves adataira alapozó elemzés szerint

a székelyföldi megyék közül Maros megye a legerősebb, Kovászna megye a középmezőnyben helyezkedik el, Hargita megye pedig a sereghajtók között szerepel.

Az elemzésben arra próbáltak választ kapni, melyek a veszélyeztetett megyék, amelyekből az alacsony fizetések, a magas munkanélküliségi arány és az egy munkavállalóra jutó nyugdíjasok magas száma miatt inkább máshol próbálnak jobb megélhetést keresni a lakók. A használt módszertan szerint 1-től 42-ig terjedő pontszámokat adtak a megyéknek és a fővárosnak mindhárom mutató alapján: az átlagbér esetében 1-est a legalacsonyabb értékkel rendelkezőnek, és 42-őt a legmagasabbnak, a munkanélküliségi aránynál 42 pontot kapott a legkisebb aránnyal rendelkező, és egyet a legmagasabbal bíró, a munkavállalókra jutó nyugdíjasok száma esetében pedig egy pontot kapott a legalacsonyabb és 42-t a legmagasabb értékkel rendelkező térség.

A pontszámok összesítése alapján állították össze azt a rangsort, amelynek első helyezettje nem túl meglepő módon a főváros lett 123 ponttal. Ott a nettó átlagbér 4258 lejre tehető, a munkanélküliségi arány 1,3 százalékos, és mindössze 0,47 nyugdíjas jut egy munkavállalóra. Ezzel szemben a rangsor másik végén álló, mindössze 14 pontot összegyűjtő Teleorman megyében 2655 lej a nettó átlagbér, 6 százalékos a munkanélküliségi arány, és 1,63 nyugdíjas jut egy alkalmazottra.

A székelyföldi megyék közül Maros megye teljesített a legjobban, 96 ponttal a kilencedik helyen végzett, ami országos szinten is kiemelkedőnek számít.

A megyében 3148 lej a nettó átlagbér, 2,3 százalékos a munkanélküliségi arány, illetve 0,93 nyugdíjas jut egy munkavállalóra. Kovászna megye a középmezőnyben helyezkedik el, pontosabban a 23. helyen áll 52 ponttal. Esetében az átlagbér 2640 lej, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék, az egy munkavállalóra jutó nyugdíjasok száma pedig 0,9.

A leggyengébb székelyföldi eredményt Hargita megye érte el: mindössze 39 ponttal a 35. helyen áll, ami a nyolcadik legrosszabb eredmény az országban.

A megyében 2612 lej az átlagbér, 3,9 százalékos a munkanélküliségi arány, és 1,05 nyugdíjas jut egy munkavállalóra.

A hasonló elemzéseket nem szabad túl szigorúan értelmezni és elkeseredni miattuk, de tény, hogy nyújtanak egy általános képet az ország különböző térségeinek gazdasági helyzetéről – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász. Mint mondta, fontos megjegyezni, hogy a hasonló számításokból világszerte kihagynak egy fontos mutatót, mégpedig az olyan személyeket, akik nem alkalmazottként keresik meg a kenyerüket. Példaként említette, hogy ha kizárólag az egy főre jutó hazai összterméket (GDP) vesszük figyelembe, a statisztikai adatok szerint a legtöbb afrikai ország lakosságának már rég éhen kellett volna halnia.

„Mégsem így történt, és ennek oka, hogy a természetbeni árucserét, a kalákában dolgozást és hasonlókat nem vesznek figyelembe, csak a pénzügyi mutatókat. Ez Romániára levetítve azt jelenti, hogy azokban a megyékben, ahol erősebb a mezőgazdasági szektor, nagyon sokan megtermelik önmaguknak a megélhetést, tehát egyrészt nem állnak alkalmazásban, magyarán munkanélkülinek számítanak, másrészt nem is költenek annyit, mint más megyékben. A kutatásban első helyeken szereplő Bukarest, illetve Ilfov, Temes, Kolozs, Szeben, Constanța és Brassó megyék mind erősen iparosított, városiasodott megyék, ahol ipari termelés folyik, az emberek gyárakban dolgoznak, és nem a mezőgazdaságban” – magyarázta a szakember. Hozzátette:

az tehát, hogy Kovászna és Hargita megye hátrébb helyezkednek el ebben a statisztikában, még nem jelenti azt, hogy veszélyben a megélhetésük, de tény, hogy a fejlettség szempontjából elmaradottabbak.

Az elemzésben vizsgált mutatókkal kapcsolatosan a közgazdász elmondta, ha sok nyugdíjas jut egy alkalmazottra, azt azt jelenti, hogy az illető megyében a fiatalok elmentek dolgozni külföldre vagy más megyékbe. Ez az adatok szerint Hargita megyében a leghangsúlyosabb a három székelyföldi megye közül. A munkanélküliségi adatok esetében Szabó azt emelte ki: látszik, hogy az iparosodottabb megyék és azok, ahová külföldi befektetők mennek, sokkal jobban állnak. Emellett az is fontos szempont, hogy sok cég kisebb falvakba van bejegyezve, például a fővárosiak Ilfov megyébe, ezért is olyan alacsony ott a munkanélküliségi arány.

Az átlagbér alakulása egyébként a munkanélküliségi adatokkal is összefügg, ugyanis ahol nem találnak munkaerőt, jobban megfizetik az alkalmazottakat, de ahol magas a munkanélküliség, nem kell olyan magas fizetéseket adni, mivel az emberek örülnek, ha van munkahelyük. A kutatásban is látszik, hogy

minél magasabb a munkanélküliségi arány egy megyében, annál alacsonyabbak a bérek.

A szakember saját bevallása szerint Maros megye kedvező helyezése őt is meglepte, de meglátása szerint az Azomureș vegyipari kombinát és a számos gyógyszeripari vállalat állhat a jó eredmény hátterében. Kovászna megye ugyanakkor Brassó megye közelsége miatt végezhetett a középmezőnyben, mivel Sepsiszentgyörgy Brassó alvó városává vált, és sokan járnak át a szomszédos megyébe dolgozni. Hargita megye esetében viszont nincs a környéken olyan gazdag megye, amely fellendíthetné.

– zárta a szakember.