Az elemzésben arra próbáltak választ kapni, melyek a veszélyeztetett megyék, amelyekből az alacsony fizetések, a magas munkanélküliségi arány és az egy munkavállalóra jutó nyugdíjasok magas száma miatt inkább máshol próbálnak jobb megélhetést keresni a lakók. A használt módszertan szerint 1-től 42-ig terjedő pontszámokat adtak a megyéknek és a fővárosnak mindhárom mutató alapján: az átlagbér esetében 1-est a legalacsonyabb értékkel rendelkezőnek, és 42-őt a legmagasabbnak, a munkanélküliségi aránynál 42 pontot kapott a legkisebb aránnyal rendelkező, és egyet a legmagasabbal bíró, a munkavállalókra jutó nyugdíjasok száma esetében pedig egy pontot kapott a legalacsonyabb és 42-t a legmagasabb értékkel rendelkező térség.

A pontszámok összesítése alapján állították össze azt a rangsort, amelynek első helyezettje nem túl meglepő módon a főváros lett 123 ponttal. Ott a nettó átlagbér 4258 lejre tehető, a munkanélküliségi arány 1,3 százalékos, és mindössze 0,47 nyugdíjas jut egy munkavállalóra. Ezzel szemben a rangsor másik végén álló, mindössze 14 pontot összegyűjtő Teleorman megyében 2655 lej a nettó átlagbér, 6 százalékos a munkanélküliségi arány, és 1,63 nyugdíjas jut egy alkalmazottra.

A megyében 3148 lej a nettó átlagbér, 2,3 százalékos a munkanélküliségi arány, illetve 0,93 nyugdíjas jut egy munkavállalóra. Kovászna megye a középmezőnyben helyezkedik el, pontosabban a 23. helyen áll 52 ponttal. Esetében az átlagbér 2640 lej, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék, az egy munkavállalóra jutó nyugdíjasok száma pedig 0,9.

A leggyengébb székelyföldi eredményt Hargita megye érte el: mindössze 39 ponttal a 35. helyen áll, ami a nyolcadik legrosszabb eredmény az országban.

Az elemzésben vizsgált mutatókkal kapcsolatosan a közgazdász elmondta, ha sok nyugdíjas jut egy alkalmazottra, azt azt jelenti, hogy az illető megyében a fiatalok elmentek dolgozni külföldre vagy más megyékbe. Ez az adatok szerint Hargita megyében a leghangsúlyosabb a három székelyföldi megye közül. A munkanélküliségi adatok esetében Szabó azt emelte ki: látszik, hogy az iparosodottabb megyék és azok, ahová külföldi befektetők mennek, sokkal jobban állnak. Emellett az is fontos szempont, hogy sok cég kisebb falvakba van bejegyezve, például a fővárosiak Ilfov megyébe, ezért is olyan alacsony ott a munkanélküliségi arány.

Az átlagbér alakulása egyébként a munkanélküliségi adatokkal is összefügg, ugyanis ahol nem találnak munkaerőt, jobban megfizetik az alkalmazottakat, de ahol magas a munkanélküliség, nem kell olyan magas fizetéseket adni, mivel az emberek örülnek, ha van munkahelyük. A kutatásban is látszik, hogy

A szakember saját bevallása szerint Maros megye kedvező helyezése őt is meglepte, de meglátása szerint az Azomureș vegyipari kombinát és a számos gyógyszeripari vállalat állhat a jó eredmény hátterében. Kovászna megye ugyanakkor Brassó megye közelsége miatt végezhetett a középmezőnyben, mivel Sepsiszentgyörgy Brassó alvó városává vált, és sokan járnak át a szomszédos megyébe dolgozni. Hargita megye esetében viszont nincs a környéken olyan gazdag megye, amely fellendíthetné.

– zárta a szakember.