Noha a fagyos időjárás miatt a megye minden részében gőzerővel működnek a fűtésrendszerek, nem nőtt a megengedett határérték fölé a káros anyagok koncentrációja a levegőben
Fotó: Barabás Ákos
Meglepő, de Hargita megyében az utóbbi években javult a levegő minősége. A megengedett határértéket azonban időnként itt is túllépik egyes káros anyagok, amelyeknek a levegőben való jelenlétét mérik. De milyen a helyzet most, a fűtésszezon közepén?
2025. január 20., 21:012025. január 20., 21:01
Kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, ózon, benzol, szálló por, benzol, toluol, etilbenzol, xilol – gázok, parányi részecskék, illékony szerves anyagok, amelyekben az a közös, hogy nem tesznek jót az egészségnek, ha nagy mennyiségben vannak jelen a levegőben.
Mindegyik esetében törvény rögzíti a megengedett határértéket, és nyilvántartást vezetnek az országszerte működő automata mérőállomások adatairól, ugyanis a káros anyagok mindegyike esetében
Természetes okai is lehetnek annak, ha a felsoroltak közül néhánynak a koncentrációja megnő a levegőben, ilyen kiváltó tényezők lehetnek az erdőtüzek, de akár bizonyos talajbaktériumok elszaporodása is, a biomassza bomlása, vagy elektromos kisülések, kőzeterózió, de
Viszont nagyon gyakran antropogén okok állnak a háttérben, tehát az emberi tevékenység következtében nő meg a jelenlétük a levegőben. Egyik forrása ezeknek a tökéletlen égés, amely minden égési folyamatot jellemez. Ilyen káros anyagok keletkeznek az acél- és öntöttvas-gyártás, olajfinomítás során, a közúti forgalomban, főként a benzines járművekből, hulladék- és tarlóégetés közben, de a távfűtési rendszerek, egyéni hőközpontok használata során is, különösen szilárd tüzelőanyagot – például fát – használók esetében.
Fotó: Haáz Vince
Nem észleltek határérték-túllépéseket az utóbbi napokban, mondta el megkeresésünkre Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője.
– fogalmazott.
Az utóbbi években csökkent a légszennyezés a megyében, azaz
– erősítette meg a meglepő tényt kérdésünkre az ügynökség vezetője. Noha a gépkocsik száma tovább nőtt az utóbbi években is, de több az új autó, ezeknek kisebb a károsanyag-kibocsátása, sőt,
A fűtésre használt újabb típusú egyéni gázkazánok is egyre jobbak ilyen szempontból, azaz kevesebb káros anyagot bocsátnak ki, összességében ezek az okai annak, hogy javult a levegő minősége az utóbbi években Hargita megyében – tudtuk meg a környezetvédelmi ügynökség igazgatójától.
Fotó: Kristó Róbert
Hargita megye országos viszonylatban jól áll a levegő minőségét tekintve, ez az oka például annak is, hogy
– tudtuk meg Domokos László Józseftől.
Hargita megyében két automata állomáson mérik a levegőben jelen lévő káros anyagok koncentrációját. Mindkettő Csíkszeredában található. Ezek 2023-ban hosszú hónapokig csak akadozva, illetve egyáltalán nem működtek, ugyanis országos szinten nem volt megkötött szerződés az eszközök karbantartására, továbbá a mérésekhez szükséges fogyóanyagok megvásárlását finanszírozási problémák akadályozták. Jelenleg nincsenek ilyen gondok, jól működnek az állomások – közölte érdeklődésünkre az igazgató.
A megye többi nagyobb településén, azaz a nagyobb városokban csak alkalmanként végeznek méréseket, ilyenkor a szálló por mennyiségét mérik, továbbá a zajszintet a forgalmasabb utak mentén – válaszolta kérdésünkre Domokos László József.
Fotó: Barabás Ákos
Hargita megyében leggyakrabban a szálló por – azon belül is
Az utóbbi évek összesítései alapján ez évente 18-20 túllépést jelent mindkettő esetében. Az ózonnal kapcsolatos problémák száma az utolsó, 2023-as éves jelentéseben már csak 3, de ez valószínűleg azért ilyen kevés, mert az említett problémák miatt az év egy részében nem tudták mérni az ózonkoncentrációt a megyében.
Az ózon a sztratoszférában is jelen van, ott pedig kifejezetten hasznos, ugyanis védelmet nyújt az életet károsító UV-sugárzással szemben. A földfelszínen jelen lévő ózon viszont az oxidáló „fotokémiai szmog” alkotórészének számít.
A kén-dioxid egy színtelen, irritáló szagú gáz, amely természetes források (például vulkánkitörések következtében) és emberi tevékenységek (fűtésrendszerek, ipari folyamatok) révén kerül a levegőbe. Szem- és légúti irritációt okoz, a vízgőzzel savas aeroszolokat képez, ami savas esőket eredményez, károsítva az ökoszisztémákat.
A nitrogén egy színtelen és szagtalan, a nitrogén-dioxid pedig egy vörösesbarna fullasztó szagú gáz. A nyálkahártyát irritáló gáz elsősorban a légzőrendszerben fejti ki káros hatását, csökkenti a légzéskapacitást (a nitrogén-dioxid mérgező hatása négyszer nagyobb, mint a nitrogéné), és
A nitrogén-dioxid hozzájárul az ózonképződéshez és a savas esők kialakulásához.
A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, amely rendkívül mérgező. Gátolja az oxigén szállítását a vérben, és nagyon magas koncentrációban (kb. 100 mg/m3) halálos.
Fotó: Beliczay László
A benzol egy színtelen, jellegzetes szagú folyadék, leginkább belégzéssel kerülhet a szervezetünkbe, ritkább esetben élelmiszerekkel, folyadékokkal. A benzol főként a közúti forgalomból származik (kb. 90 százalék). Erősen mérgező, növeli a rák és egyéb betegségek – pl. aplasztikus vérszegénység, akut leukémia és csontvelőbetegségek – kialakulásának kockázatát, és a központi idegrendszerre káros hatással van.
A szálló por (PM10, PM2,5) a levegőben jelen lévő finomszemcsés (10, illetve 2,5 mikronnál kisebb részecskeátmérőjű) szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. A porszemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját és a légutak nyálkahártyáját.
A legveszélyesebbek ilyen szempontból a PM2,5 részecskék, amelyek bekerülnek a véráramba, eljutnak a tüdőhólyagokba és ott leülepednek, ezzel rontva annak gázcserélő képességét, és gyulladást okozva. Az oxigén-felvétel romlása közvetve terheli a szív- és érrendszert is.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Az erős szél miatt gyorsan terjednek a lángok Maroshévízen, ahol egy dombon kapott lángra a száraz növényzet.
Idén április 16-án nyílt ki Mezőzáhon az első sztyeppei bazsarózsa, és a húsvéti ünnepek alatt, valamint a tavaszi vakációban is meg lehet látogatni a rezervátumot.
Útlezárásokat léptetnek érvénybe Csíkszeredában a nagyszombat esti körmenet idejére, továbbá a húsvétvasárnap reggel kezdődő szabadtéri ételszentelés és alatt – közli a csíkszeredai városvezetés.
Nemcsak vallásos, hanem közösségi élményt is nyújt a virágvasárnapi Passió előadására való készülés, a szenvedéstörténetet 2022 óta évente bemutatják a csíkszentkirályi plébániaudvarban. Idén csatlakozott a csapathoz a Médiatár stábja is.
A Román Posta pénteken közölte, hogy befejezte az áprilisi nyugdíjak, a gyermeknevelési pótlék (gyermekpénz), a gyermekgondozási díj és más szociális juttatások idő előtti kézbesítését.
1 hozzászólás