
Fotó: Tamás Attila
Koncertekkel, tematikus foglalkozásokkal, filmekről való beszélgetésekkel, nem utolsósorban pedig a közösségi mozizás élményének ígéretével kezdődik csütörtökön a Filmszereda – Székelyföldi Mozgókép Fesztivál. A rendezvény ötletgazdájával, Ráduly Róbert Kálmánnal, Csíkszereda polgármesterével beszélgettünk.
2017. szeptember 21., 14:172017. szeptember 21., 14:17
2017. szeptember 21., 17:062017. szeptember 21., 17:06
– Honnan jött a Filmszereda ötlete?
– A Filmszeredának vannak már előzményei a városban, részben a bő tíz évvel ezelőtt megörökölt dokumentumfilm-fesztivált, aminek korábban Sepsiszentgyörgy volt a helyszíne, de aztán úgy látták a szervezők, – Farkas György és Ónodi Judit – hogy Csíkszereda sokkal jobban megfelel annak, hogy otthont adjon ennek a rendezvénynek. Egy másik szál volt a TIFFszereda filmfesztivál, ahol két lelkes házaspár: Lázár Zoltánék és Bogdán Zsolték rengeteg energiát fektettek bele, kapcsolatokat mozgattak meg és anyagi forrást is biztosítottak, hogy a kolozsvári nemzetközi filmfesztiválnak, a TIFF-nek legyen egy székelyföldi erős utózöngéje.
– Hogyan vezetett az út az elképzeléstől a teljesen új filmfesztivál megszervezéséig?
Gyakorlatilag nem sok közös pont van a korábbi filmfesztivállal, de rendkívül hálásak vagyunk azért, hogy anno a TIFFszereda elindult, és megmutatta, hogy érdemes és kell próbálkozni. Mi most azt szeretnénk megtapasztalni belülről, hogy ez a próbálkozás mivel jár. Itt nem csak arra gondolok, hogy anyagilag mekkora költségvetést kell ehhez a város biztosítson, hanem azt is, hogy
Szeretnénk megtapasztalni, hogy mitől nem hétköznapi filmvetítés, hanem mitől lesz fesztivál. Nem csak a reflekorok fénye, a szőnyegek színe és az estélyi ruhák tesznek egy ilyen típusú rendezvényt azzá ami, kiváltképp egy olyan városban, mint Csíkszereda, egy olyan térségben, mint Székelyföld. Úgy gondoljuk, hogy a fesztiváljellegét egy mellérendelt nagyszínpadi koncertsorozat és egyéb kiegészítő tevékenység adja, ha úgy tetszik, egy fesztivál-udvartér erősíti meg. Nem utolsósorban
Annak függvényében lehet, vagy lesz ennek folytatása és továbbgondolása, hogy milyen tapasztalatokkal gazdagodunk és milyen szájízzel zárjuk le ezt a tíznapos rendezvényt. Nem csak mi, szervezők, hanem a nagyközönség is.
– Mivel győzné meg az embereket, hogy érdemes résztvenni a Filmszereda programjain?
– Amint látható, a fesztivál hírverése is eltér a szokványostól, mert ezelőtt még tíz nappal – bár tavasz óta köreinkben köztudott, hogy szeptember 21-30. között lesz ez a rendezvény – csak a bennfentesek tudták, hogy mi készül. Most egy nagyon rendhagyó ráhangolás folyik, kezdve attól, hogy épül egy fesztiváludvar, és az emberek kérdezgetik, hogy miért van az, hogy a csíkszeredai Majláth Gusztáv Károly-teret részben átalakítjuk, és egy részét zárt térré tesszük. Sokan arra esküsznek, hogy a régi klasszikus hírverési formák, mint a plakátok és szórólapok már nem töltik be annyira a rendeltetésüket, mint korábban, ezért inkább a korszerű, nagyon gyorsan terjedő elektronikus világon keresztül próbálják meg elérni az embereket, annál is inkább, mert bizonyára ők azt gondolják, hogy
Meglátjuk, hogy ez mekkora siker lesz.
– Sokáig nem volt mozi Csíkszeredában...
– Mostmár újra működik, vetítéseket is tartanak benne, és lehet arról vitázni, hogy milyen mozira lenne szükség, ha lenne a városban. Nekem és még sokan másoknak meggyőződésünk, hogy nem a kommersz romániai főcsapásba való bekapcsolódás a megoldás, hogy csatlakozunk valamelyik nyereségalapon működő filmforgalmazóhoz, és annak itt egyfajta fiókjaként működne a mi mozink. A sepsiszentgyörgyiek épp ezt az utat járják, és figyeljük, hogy mennyire lesz sikeres, nem annyira anyagilag, mint mondjuk közösségnevelő szempontból.
Ez a fesztivál gyakorlatilag egy jelentős vizsga ebben a tekintetben is, hogy van-e a városban igény ilyen típusú rendszeres vetítésre.
– A fesztivál hozadékaként el lehet képzelni, hogy rendszeressé váljanak a filmvetítések?
– A fejünkben az van, hogy a tíznapos fesztivál zárásaként úgymond útófesztivál címén szeretnénk, hogy minden hétfőn legyen filmvetítés Csíkszeredában. Ugyanakkor más, hasonló kaliberű filmeket szeretnénk ideszervezni, és megpróbálkoznánk azzal, hogy hétfőnként egy vagy két – egy koraesti és egy késő esti – vetítéssel, akkor amikor köztudottan zárva van a múzeum, nem játszik a színház, mert ebben a kulturális világban akkor van a szünnap – rendszeressé tennénk a minőségi mozizás szokását a városban. És ha ez rendszeres tud lenni és beteljesülhet, akkor felmerülhet az a kérdés, hogy kell-e ezt még bővíteni, és a kulturális palettán merre és hogyan kell ezt a kérdést elmozdítani. Ezzel is tudom biztatni az embereket:
Aki a fesztiválba bekapcsolódik, ezúttal nem csak mozinézőként, hanem fesztivál-zsűritagként is szerepet kap, hiszen minden egyes film megnézése egy szavazatra is feljogosítja az illető nézőt. Nálunk, a Filmszeredán
Nyilatkozatban tiltakozik a romániai kistelepülések tervezett összevonása ellen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A dokumentumot az 1500-nál kevesebb lakosú helységek RMDSZ-es elöljárói fogadták el pénteken Torockón.
November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót nem vezetik be 2027-től – jelentette ki pénteken Románia pénzügyminisztere.
Újraindították a cernavodai atomerőművet pénteken – számol be a profit.ro gazdasági hírportál.
Országos botrányt váltott ki egy járókelő által készített fotó, amelyen az látható, hogy egy trikolórban hordják a zöldhulladékot a Suceava megyei Bosanci községben. Az ügyben a rendőrség is vizsgálatot indított, a polgármester pedig elnézést kért.
Luca Niculescu miniszterelnök pénteken a Victoria-palotában egyeztetett a kormány oktatási, ifjúsági, képességfejlesztési, foglalkoztatási és szociálpolitikai prioritásairól.
Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.
Az Európai Unió szociális védelemre fordított összesített kiadásai tavaly elérték az 5183 milliárd eurót, ami 4,9 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának pénteken közzétett adataiból.
A bukaresti Otopeni repülőteret érintő bombafenyegetések nem elszigetelt esetek: pénteken Prágába és Szófiába tartó, illetve francia légteret használó járatokat is fenyegettek. A hatóságok több országban vizsgálják, ki állhat az incidensek mögött.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke november 9-én, hétfőn Romániába látogat a Fekete-tenger régiójába tervezett útja keretében.
szóljon hozzá!