
Fotó: Tamás Attila
Koncertekkel, tematikus foglalkozásokkal, filmekről való beszélgetésekkel, nem utolsósorban pedig a közösségi mozizás élményének ígéretével kezdődik csütörtökön a Filmszereda – Székelyföldi Mozgókép Fesztivál. A rendezvény ötletgazdájával, Ráduly Róbert Kálmánnal, Csíkszereda polgármesterével beszélgettünk.
2017. szeptember 21., 14:172017. szeptember 21., 14:17
2017. szeptember 21., 17:062017. szeptember 21., 17:06
– Honnan jött a Filmszereda ötlete?
– A Filmszeredának vannak már előzményei a városban, részben a bő tíz évvel ezelőtt megörökölt dokumentumfilm-fesztivált, aminek korábban Sepsiszentgyörgy volt a helyszíne, de aztán úgy látták a szervezők, – Farkas György és Ónodi Judit – hogy Csíkszereda sokkal jobban megfelel annak, hogy otthont adjon ennek a rendezvénynek. Egy másik szál volt a TIFFszereda filmfesztivál, ahol két lelkes házaspár: Lázár Zoltánék és Bogdán Zsolték rengeteg energiát fektettek bele, kapcsolatokat mozgattak meg és anyagi forrást is biztosítottak, hogy a kolozsvári nemzetközi filmfesztiválnak, a TIFF-nek legyen egy székelyföldi erős utózöngéje.
– Hogyan vezetett az út az elképzeléstől a teljesen új filmfesztivál megszervezéséig?
Gyakorlatilag nem sok közös pont van a korábbi filmfesztivállal, de rendkívül hálásak vagyunk azért, hogy anno a TIFFszereda elindult, és megmutatta, hogy érdemes és kell próbálkozni. Mi most azt szeretnénk megtapasztalni belülről, hogy ez a próbálkozás mivel jár. Itt nem csak arra gondolok, hogy anyagilag mekkora költségvetést kell ehhez a város biztosítson, hanem azt is, hogy
Szeretnénk megtapasztalni, hogy mitől nem hétköznapi filmvetítés, hanem mitől lesz fesztivál. Nem csak a reflekorok fénye, a szőnyegek színe és az estélyi ruhák tesznek egy ilyen típusú rendezvényt azzá ami, kiváltképp egy olyan városban, mint Csíkszereda, egy olyan térségben, mint Székelyföld. Úgy gondoljuk, hogy a fesztiváljellegét egy mellérendelt nagyszínpadi koncertsorozat és egyéb kiegészítő tevékenység adja, ha úgy tetszik, egy fesztivál-udvartér erősíti meg. Nem utolsósorban
Annak függvényében lehet, vagy lesz ennek folytatása és továbbgondolása, hogy milyen tapasztalatokkal gazdagodunk és milyen szájízzel zárjuk le ezt a tíznapos rendezvényt. Nem csak mi, szervezők, hanem a nagyközönség is.
– Mivel győzné meg az embereket, hogy érdemes résztvenni a Filmszereda programjain?
– Amint látható, a fesztivál hírverése is eltér a szokványostól, mert ezelőtt még tíz nappal – bár tavasz óta köreinkben köztudott, hogy szeptember 21-30. között lesz ez a rendezvény – csak a bennfentesek tudták, hogy mi készül. Most egy nagyon rendhagyó ráhangolás folyik, kezdve attól, hogy épül egy fesztiváludvar, és az emberek kérdezgetik, hogy miért van az, hogy a csíkszeredai Majláth Gusztáv Károly-teret részben átalakítjuk, és egy részét zárt térré tesszük. Sokan arra esküsznek, hogy a régi klasszikus hírverési formák, mint a plakátok és szórólapok már nem töltik be annyira a rendeltetésüket, mint korábban, ezért inkább a korszerű, nagyon gyorsan terjedő elektronikus világon keresztül próbálják meg elérni az embereket, annál is inkább, mert bizonyára ők azt gondolják, hogy
Meglátjuk, hogy ez mekkora siker lesz.
– Sokáig nem volt mozi Csíkszeredában...
– Mostmár újra működik, vetítéseket is tartanak benne, és lehet arról vitázni, hogy milyen mozira lenne szükség, ha lenne a városban. Nekem és még sokan másoknak meggyőződésünk, hogy nem a kommersz romániai főcsapásba való bekapcsolódás a megoldás, hogy csatlakozunk valamelyik nyereségalapon működő filmforgalmazóhoz, és annak itt egyfajta fiókjaként működne a mi mozink. A sepsiszentgyörgyiek épp ezt az utat járják, és figyeljük, hogy mennyire lesz sikeres, nem annyira anyagilag, mint mondjuk közösségnevelő szempontból.
Ez a fesztivál gyakorlatilag egy jelentős vizsga ebben a tekintetben is, hogy van-e a városban igény ilyen típusú rendszeres vetítésre.
– A fesztivál hozadékaként el lehet képzelni, hogy rendszeressé váljanak a filmvetítések?
– A fejünkben az van, hogy a tíznapos fesztivál zárásaként úgymond útófesztivál címén szeretnénk, hogy minden hétfőn legyen filmvetítés Csíkszeredában. Ugyanakkor más, hasonló kaliberű filmeket szeretnénk ideszervezni, és megpróbálkoznánk azzal, hogy hétfőnként egy vagy két – egy koraesti és egy késő esti – vetítéssel, akkor amikor köztudottan zárva van a múzeum, nem játszik a színház, mert ebben a kulturális világban akkor van a szünnap – rendszeressé tennénk a minőségi mozizás szokását a városban. És ha ez rendszeres tud lenni és beteljesülhet, akkor felmerülhet az a kérdés, hogy kell-e ezt még bővíteni, és a kulturális palettán merre és hogyan kell ezt a kérdést elmozdítani. Ezzel is tudom biztatni az embereket:
Aki a fesztiválba bekapcsolódik, ezúttal nem csak mozinézőként, hanem fesztivál-zsűritagként is szerepet kap, hiszen minden egyes film megnézése egy szavazatra is feljogosítja az illető nézőt. Nálunk, a Filmszeredán
Az idei második negyedévben 10 204 lej volt egy romániai háztartás havi átlagjövedelme, 8 százalékkal több, mint az előző három hónapban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Hétfőn kezdődtek és várhatóan egy hónapig tartanak a 11-es országút Dálnok és Csernáton közötti, mintegy két és fél kilométeres szakaszának felújítási munkálatai Kovászna megyében. A közútkezelő innovatív, újrahasznosításos technológiával dolgozik.
Enyhe földrengés volt szerdára virradóan Arad megyében – közölte hivatalos oldalán az Országos Földfizikai Intézet (INFP).
Az Ukrajnából érkező utasoktól kenőpénzt szedő vámosokra és határrendészekre csaptak le a román hatóságok a halmi (Halmeu) közúti hatátkelőnél, ahol kilenc gyanúsítottat őrizetbe vettek, és további 38 ellen bűnvádi eljárást indítottak.
Kimerül a bérkerete a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak e hónapban, így a novemberben fizetendő októberi fizetéseket csak akkor tudják kiadni a rendszerben dolgozó több száz alkalmazottnak, ha kapnak költségvetés-kiegészítést.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
szóljon hozzá!