
Fotó: Tamás Attila
Koncertekkel, tematikus foglalkozásokkal, filmekről való beszélgetésekkel, nem utolsósorban pedig a közösségi mozizás élményének ígéretével kezdődik csütörtökön a Filmszereda – Székelyföldi Mozgókép Fesztivál. A rendezvény ötletgazdájával, Ráduly Róbert Kálmánnal, Csíkszereda polgármesterével beszélgettünk.
2017. szeptember 21., 14:172017. szeptember 21., 14:17
2017. szeptember 21., 17:062017. szeptember 21., 17:06
– Honnan jött a Filmszereda ötlete?
– A Filmszeredának vannak már előzményei a városban, részben a bő tíz évvel ezelőtt megörökölt dokumentumfilm-fesztivált, aminek korábban Sepsiszentgyörgy volt a helyszíne, de aztán úgy látták a szervezők, – Farkas György és Ónodi Judit – hogy Csíkszereda sokkal jobban megfelel annak, hogy otthont adjon ennek a rendezvénynek. Egy másik szál volt a TIFFszereda filmfesztivál, ahol két lelkes házaspár: Lázár Zoltánék és Bogdán Zsolték rengeteg energiát fektettek bele, kapcsolatokat mozgattak meg és anyagi forrást is biztosítottak, hogy a kolozsvári nemzetközi filmfesztiválnak, a TIFF-nek legyen egy székelyföldi erős utózöngéje.
– Hogyan vezetett az út az elképzeléstől a teljesen új filmfesztivál megszervezéséig?
Gyakorlatilag nem sok közös pont van a korábbi filmfesztivállal, de rendkívül hálásak vagyunk azért, hogy anno a TIFFszereda elindult, és megmutatta, hogy érdemes és kell próbálkozni. Mi most azt szeretnénk megtapasztalni belülről, hogy ez a próbálkozás mivel jár. Itt nem csak arra gondolok, hogy anyagilag mekkora költségvetést kell ehhez a város biztosítson, hanem azt is, hogy
Szeretnénk megtapasztalni, hogy mitől nem hétköznapi filmvetítés, hanem mitől lesz fesztivál. Nem csak a reflekorok fénye, a szőnyegek színe és az estélyi ruhák tesznek egy ilyen típusú rendezvényt azzá ami, kiváltképp egy olyan városban, mint Csíkszereda, egy olyan térségben, mint Székelyföld. Úgy gondoljuk, hogy a fesztiváljellegét egy mellérendelt nagyszínpadi koncertsorozat és egyéb kiegészítő tevékenység adja, ha úgy tetszik, egy fesztivál-udvartér erősíti meg. Nem utolsósorban
Annak függvényében lehet, vagy lesz ennek folytatása és továbbgondolása, hogy milyen tapasztalatokkal gazdagodunk és milyen szájízzel zárjuk le ezt a tíznapos rendezvényt. Nem csak mi, szervezők, hanem a nagyközönség is.
– Mivel győzné meg az embereket, hogy érdemes résztvenni a Filmszereda programjain?
– Amint látható, a fesztivál hírverése is eltér a szokványostól, mert ezelőtt még tíz nappal – bár tavasz óta köreinkben köztudott, hogy szeptember 21-30. között lesz ez a rendezvény – csak a bennfentesek tudták, hogy mi készül. Most egy nagyon rendhagyó ráhangolás folyik, kezdve attól, hogy épül egy fesztiváludvar, és az emberek kérdezgetik, hogy miért van az, hogy a csíkszeredai Majláth Gusztáv Károly-teret részben átalakítjuk, és egy részét zárt térré tesszük. Sokan arra esküsznek, hogy a régi klasszikus hírverési formák, mint a plakátok és szórólapok már nem töltik be annyira a rendeltetésüket, mint korábban, ezért inkább a korszerű, nagyon gyorsan terjedő elektronikus világon keresztül próbálják meg elérni az embereket, annál is inkább, mert bizonyára ők azt gondolják, hogy
Meglátjuk, hogy ez mekkora siker lesz.
– Sokáig nem volt mozi Csíkszeredában...
– Mostmár újra működik, vetítéseket is tartanak benne, és lehet arról vitázni, hogy milyen mozira lenne szükség, ha lenne a városban. Nekem és még sokan másoknak meggyőződésünk, hogy nem a kommersz romániai főcsapásba való bekapcsolódás a megoldás, hogy csatlakozunk valamelyik nyereségalapon működő filmforgalmazóhoz, és annak itt egyfajta fiókjaként működne a mi mozink. A sepsiszentgyörgyiek épp ezt az utat járják, és figyeljük, hogy mennyire lesz sikeres, nem annyira anyagilag, mint mondjuk közösségnevelő szempontból.
Ez a fesztivál gyakorlatilag egy jelentős vizsga ebben a tekintetben is, hogy van-e a városban igény ilyen típusú rendszeres vetítésre.
– A fesztivál hozadékaként el lehet képzelni, hogy rendszeressé váljanak a filmvetítések?
– A fejünkben az van, hogy a tíznapos fesztivál zárásaként úgymond útófesztivál címén szeretnénk, hogy minden hétfőn legyen filmvetítés Csíkszeredában. Ugyanakkor más, hasonló kaliberű filmeket szeretnénk ideszervezni, és megpróbálkoznánk azzal, hogy hétfőnként egy vagy két – egy koraesti és egy késő esti – vetítéssel, akkor amikor köztudottan zárva van a múzeum, nem játszik a színház, mert ebben a kulturális világban akkor van a szünnap – rendszeressé tennénk a minőségi mozizás szokását a városban. És ha ez rendszeres tud lenni és beteljesülhet, akkor felmerülhet az a kérdés, hogy kell-e ezt még bővíteni, és a kulturális palettán merre és hogyan kell ezt a kérdést elmozdítani. Ezzel is tudom biztatni az embereket:
Aki a fesztiválba bekapcsolódik, ezúttal nem csak mozinézőként, hanem fesztivál-zsűritagként is szerepet kap, hiszen minden egyes film megnézése egy szavazatra is feljogosítja az illető nézőt. Nálunk, a Filmszeredán
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
A bukaresti ítélőtábla pénteken helyt adott Nelu Iordache üzletember rendkívüli jogorvoslati kérelmének.
szóljon hozzá!