
A felmérés eredménye szerint közel négyezer betegtől kértek pénzt a romániai kórházakban
Fotó: Veres Nándor
Több ezer romániai pácienstől kértek csúszópénzt vagy más figyelmességet orvosok és asszisztensek – derül ki egy felmérésből, amelyet az egészségügyi minisztérium megbízásából végzett egy auditor vállalat. A felmérésben megjelenő esetszámok alapján listázott kórházak lajstromán több székelyföldi kórház is szerepel.
Százhúsz olyan romániai kórházat vettek lajstromba, amelyben a betegek által kitöltött kérdőívek szerint csúszópénzt vagy más figyelmességet vártak el az orvosok vagy az asszisztensek a válaszadóktól. Az egészségügyi minisztérium megbízásából végzett felmérésről az azt végző vállalat, a nemzetközileg akkreditált Anti-Bribery Synergy auditor készített jelentést.
A Hotnews hírportál által közölt lista élén a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház áll, ott a kérdőívet kitöltő páciensek közül 153-an válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy kértek-e tőlük pénzt vagy más figyelmességet az orvosok, asszisztensek. Az utolsó helyen is egy fővárosi kórház, a Dr. Hociotă Klinika áll, ott 7 beteg adott pozitív választ a kérdésre.
17. helyen áll 52 igen válasszal a Maros Megyei Klinikai Kórház, 41. helyen a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház (29 igen válasz), 65. a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház (19 igen válasz), 78. a Marosvásárhelyi Sürgősségi Szív-érrendszeri és Transzplantációs Intézet (15 igen válasz), 87. a Székelyudvarhelyi Municípiumi Kórház (14 igen válasz), és 113. a Sepsiszentgyörgyi Megyei Sürgősségi Kórház (9 igen válasz). A jelentés szerint a január és július közötti időszakban, az ország 352 kórházában végzett felmérés során a kérdőívet kitöltő páciensek közül összesen 3800-an válaszoltak igennel a csúszópénzzel kapcsolatos kérdésre. Arra azonban nem térnek ki, hogy az összes válaszadó között mekkora volt az igennel válaszolók aránya, illetve arról sem közöltek adatot, hogy összesen hány páciens töltötte ki a kérdőívet.
„Elfogadhatatlannak és elítélendőnek tartjuk, ha orvos vagy asszisztens figyelmesség vagy hálapénz adásának feltételévé teszi az egészségügyi ellátást.
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban életbe léptetjük a 2018/600-as, a kormány főtitkársága által kiadott rendeletet, az ebben előírt belső menedzseri ellenőrző rendszer keretében a hálapénz jelenségének visszaszorítása érdekében is teszünk. A belső levelezőlistákon ugyanakkor közöltünk a hálapénzre vonatkozó tájékoztató anyagokat, például egy orvos bírósági ügyéről is osztottunk meg információkat” – ismertette csúszópénzzel kapcsolatos álláspontját, illetve a hasonló esetek megelőzése érdekében foganatosított intézkedéseiket Konrád Judit, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház vezetője.
Írásban közölt válaszában azonban megjegyezte, a közzétett lista adatait nem tartják teljesen reálisnak, mivel az adatgyűjtés módja, reprezentativitása számos kérdést felvet. Nem tudják például, hogy hány válaszadó volt összesen, ugyanakkor a feltett kérdés sem egyértelmű, hiszen azt, hogy kértek-e a betegektől pénzt, akár a társfinanszírozással nyújtott szolgáltatásokra is lehet érteni – mutatott rá válaszában.
Érdeklődésünkre Konrád Judit azt is elmondta, hogy a csíkszeredai kórházban idén még egy alkalommal sem jelezték páciensek vagy hozzátartozóik, hogy hálapénzt kértek volna tőlük orvosok vagy asszisztensek.
A csíkszeredai kórházban a közeljövőben egy betegelégedettséget mérő digitális rendszert helyeznek üzembe, ennek segítségével saját felmérést is készítenek majd a hálapénz elterjedtségéről.
A székelyudvarhelyi kórház a 87. helyen áll az említett listán, itt a kérdőíves felmérésben összesen 14 páciens válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy kértek-e tőlük pénzt vagy valamilyen figyelmességet az orvosok, illetve az asszisztensek, ápolók. A kórház főigazgatója, Lukács Antal érdeklődésünkre elmondta, nem tudja véleményezni a helyezést és a kérdésre adott 14 pozitív választ, ugyanis nem tudni semmit arról, hogy összesen hány válaszadóból került ki az említett 14. Az intézmény nem kapott tájékoztatást az egészségügyi minisztériumtól a kérdőíves felmérés eredményéről, így pontos információk arról sincsenek, hogy ez a jelenség mennyire elterjedt az egészségügyben, de véleménye szerint csökkent a hasonló esetek előfordulásának gyakorisága.
– vélekedett Lukács Antal. Noha a felmérés eredménye szerint 14 páciens igennel válaszolt a kérdésre, mint azt a kórházigazgató kérdésünkre elmondta, az intézmény vezetősége nem kapott ilyen panaszt, visszajelzést a betegektől. Ha kiderülne egy ilyen eset – folytatta –, az mindenképpen fegyelmi eljárást vonna maga után, amely akár elbocsátással is végződhet. Arra a kérdésünkre, hogy mit tud tenni az intézmény vezetősége az ilyen esetek előfordulásának megelőzése érdekében, Lukács Antal azt válaszolta, erre még a kórház belső rendszabályzatában sem kell kitérni, hiszen a törvény is tiltja a csúszópénz elfogadását, ami nemcsak az egészségügyre, hanem a teljes közszférára vonatkozik, és ezt az előírást minden alkalmazottnak ismernie kell és be kell tartania.
Minden érintett kórházban kivizsgálást rendeltek el az intézményvezetők
Fotó: Veres Nándor
A Marosvásárhelyi Sürgősségi Szív-érrendszeri és Transzplantációs Intézet vezetője portálunk érdeklődésére elmondta, pácienseik 0,2 százaléka tapasztalt csúszópénzzel kapcsolatos elvárást a személyzet részéről az említett időszakban. Klara Brânzaniuc kifejtette azt is, hogy reméli, a szóban forgó adatok nem az utólagos kórházi költségekhez való hozzájárulást keverik össze a csúszópénzzel. A helyzetet mindenesetre kivizsgálják, ebből a célból már össze is hívták az etikai bizottságot – tájékoztatott a menedzser. Brânzaniuc úgy véli, jelentéktelen azon páciensek száma – a felmérés adatai szerint –, akiktől az egészségügyi személyzet pénzt kért az intézetükben, a megfigyelt 120 kórház, egészségügyi intézmény közül ugyanis a 15 esettel a 78. helyen állnak. Ennek ellenére
A listán szereplő másik két Maros megyei kórháztól nem kaptunk választ kérdéseinkre.
A felmérésről
A kérdőíves felmérést 2016-ban vezette be az egészségügyi minisztérium, a kitöltendő űrlapot a kórházi kibocsátáskor kapják kézhez a betegek, az eredményeket pedig központi szinten összesítik. A kérdőív a következő kérdéseket tartalmazza: Mennyire elégedett a kórház által biztosított egészségügyi szolgáltatásokkal?; Mennyire elégedett az orvos munkájával és hozzáállásával?; Mennyire elégedett a kórházi tisztasággal?; Bennfekvése idején kellett-e vásárolnia gyógyszereket vagy egészségügyi fogyóanyagokat?; Mennyire elégedett az ápolók tevékenységével és hozzáállásával?; Kapott-e egyértelmű tájékoztatást a diagnózisról és a kezelésről?; Javasolná-e önhöz közel álló személynek, hogy ebben a kórházban kezeltesse magát?; A kórházi kibocsátás óta javult-e az egészsége?; Kértek-e öntől pénzt vagy más figyelmességet orvosok vagy asszisztensek?; Szeretné jelenteni az egészségügyi minisztérium korrupcióellenes illetékesének, hogy pénzt vagy más figyelmességet kértek öntől?.
Egyébként a 2016 óta folyamatosan végzett felmérésről tavaly is készült jelentés, akkor 122 ezer páciens közül 4800-an (3,92 százalék) számoltak be arról, hogy a személyzet pénzt vagy egyéb figyelmességet kért az egyébként ingyenes ellátásért cserébe. A statisztika azonban nem festett teljesen negatív képet a romániai egészségügyről, a 2016 decembere és 2018 januárja között gyűjtött adatokból például az is kiderült, hogy tíz válaszadóból nyolc meglehetősen, illetve rendkívül elégedett volt az őt kezelő orvos hozzáállásával és szakértelmével.
Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából kaphat támogatást Románia a tavalyi árvizek utáni helyreállítási munkálatokra. A tervek szerint a parajdi beavatkozások és több Kovászna megyei település is érintett lehet.
A kormányfői megbízatás maximális hosszának korlátozását kezdeményezte alaptörvény-módosító javaslatában a Tisza-frakció két tagja szerdán.
Az ivóvíz- és csatornahálózat korszerűsítési munkálatok alatt minden gyergyószentmiklósi városrészben felásták az utakat. Történtek már korábban is visszaaszfaltozások, idén ennek szeretnének a végére járni. Elkezdődtek a helyreállítási munkálatok.
Az Electrica áramszolgáltató tájékoztatása szerint karbantartási és javítási munkálatok miatt több Maros és Hargita megyei településen is szünetelni fog az áramszolgáltatás a következő két napban.
Meg kell hosszabbítani az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását a jelenlegi gazdasági helyzetre való tekintettel Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint. Az intézkedés hatálya június 30-án járna le.
Jubileumi ballagási ünnepséget tartottak a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központban szerdán, tíz évvel azután, hogy megnyitották a létesítményt az FK Csíkszereda épületében. Idén 27 végzős diák ballagott el a központból.
Hatósági felügyelet alá került a Bihar megyei Érbogyoszló RMDSZ-es polgármestere, miután csúszópénz elfogadásán érte tetten az Európai Ügyészség (EPPO).
Döntő házként megszavazta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.
Forgalmi változások lépnek életbe péntektől a Nicolae Bălcescu utcában az útszakasz és a parkolók felújítási munkálatai miatt.
A fővárosi tömbházban tavaly történt robbanás ügyében eddig 176 magán- és jogi személy nyújtott be kártérítési igényt sértett félként, és a nyomozók 55 millió euróig zárlatot rendeltek el a gyanúsítottak és az érintett cégek vagyonára.
1 hozzászólás