
A felmérés eredménye szerint közel négyezer betegtől kértek pénzt a romániai kórházakban
Fotó: Veres Nándor
Több ezer romániai pácienstől kértek csúszópénzt vagy más figyelmességet orvosok és asszisztensek – derül ki egy felmérésből, amelyet az egészségügyi minisztérium megbízásából végzett egy auditor vállalat. A felmérésben megjelenő esetszámok alapján listázott kórházak lajstromán több székelyföldi kórház is szerepel.
Százhúsz olyan romániai kórházat vettek lajstromba, amelyben a betegek által kitöltött kérdőívek szerint csúszópénzt vagy más figyelmességet vártak el az orvosok vagy az asszisztensek a válaszadóktól. Az egészségügyi minisztérium megbízásából végzett felmérésről az azt végző vállalat, a nemzetközileg akkreditált Anti-Bribery Synergy auditor készített jelentést.
A Hotnews hírportál által közölt lista élén a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház áll, ott a kérdőívet kitöltő páciensek közül 153-an válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy kértek-e tőlük pénzt vagy más figyelmességet az orvosok, asszisztensek. Az utolsó helyen is egy fővárosi kórház, a Dr. Hociotă Klinika áll, ott 7 beteg adott pozitív választ a kérdésre.
17. helyen áll 52 igen válasszal a Maros Megyei Klinikai Kórház, 41. helyen a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház (29 igen válasz), 65. a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház (19 igen válasz), 78. a Marosvásárhelyi Sürgősségi Szív-érrendszeri és Transzplantációs Intézet (15 igen válasz), 87. a Székelyudvarhelyi Municípiumi Kórház (14 igen válasz), és 113. a Sepsiszentgyörgyi Megyei Sürgősségi Kórház (9 igen válasz). A jelentés szerint a január és július közötti időszakban, az ország 352 kórházában végzett felmérés során a kérdőívet kitöltő páciensek közül összesen 3800-an válaszoltak igennel a csúszópénzzel kapcsolatos kérdésre. Arra azonban nem térnek ki, hogy az összes válaszadó között mekkora volt az igennel válaszolók aránya, illetve arról sem közöltek adatot, hogy összesen hány páciens töltötte ki a kérdőívet.
„Elfogadhatatlannak és elítélendőnek tartjuk, ha orvos vagy asszisztens figyelmesség vagy hálapénz adásának feltételévé teszi az egészségügyi ellátást.
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban életbe léptetjük a 2018/600-as, a kormány főtitkársága által kiadott rendeletet, az ebben előírt belső menedzseri ellenőrző rendszer keretében a hálapénz jelenségének visszaszorítása érdekében is teszünk. A belső levelezőlistákon ugyanakkor közöltünk a hálapénzre vonatkozó tájékoztató anyagokat, például egy orvos bírósági ügyéről is osztottunk meg információkat” – ismertette csúszópénzzel kapcsolatos álláspontját, illetve a hasonló esetek megelőzése érdekében foganatosított intézkedéseiket Konrád Judit, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház vezetője.
Írásban közölt válaszában azonban megjegyezte, a közzétett lista adatait nem tartják teljesen reálisnak, mivel az adatgyűjtés módja, reprezentativitása számos kérdést felvet. Nem tudják például, hogy hány válaszadó volt összesen, ugyanakkor a feltett kérdés sem egyértelmű, hiszen azt, hogy kértek-e a betegektől pénzt, akár a társfinanszírozással nyújtott szolgáltatásokra is lehet érteni – mutatott rá válaszában.
Érdeklődésünkre Konrád Judit azt is elmondta, hogy a csíkszeredai kórházban idén még egy alkalommal sem jelezték páciensek vagy hozzátartozóik, hogy hálapénzt kértek volna tőlük orvosok vagy asszisztensek.
A csíkszeredai kórházban a közeljövőben egy betegelégedettséget mérő digitális rendszert helyeznek üzembe, ennek segítségével saját felmérést is készítenek majd a hálapénz elterjedtségéről.
A székelyudvarhelyi kórház a 87. helyen áll az említett listán, itt a kérdőíves felmérésben összesen 14 páciens válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy kértek-e tőlük pénzt vagy valamilyen figyelmességet az orvosok, illetve az asszisztensek, ápolók. A kórház főigazgatója, Lukács Antal érdeklődésünkre elmondta, nem tudja véleményezni a helyezést és a kérdésre adott 14 pozitív választ, ugyanis nem tudni semmit arról, hogy összesen hány válaszadóból került ki az említett 14. Az intézmény nem kapott tájékoztatást az egészségügyi minisztériumtól a kérdőíves felmérés eredményéről, így pontos információk arról sincsenek, hogy ez a jelenség mennyire elterjedt az egészségügyben, de véleménye szerint csökkent a hasonló esetek előfordulásának gyakorisága.
– vélekedett Lukács Antal. Noha a felmérés eredménye szerint 14 páciens igennel válaszolt a kérdésre, mint azt a kórházigazgató kérdésünkre elmondta, az intézmény vezetősége nem kapott ilyen panaszt, visszajelzést a betegektől. Ha kiderülne egy ilyen eset – folytatta –, az mindenképpen fegyelmi eljárást vonna maga után, amely akár elbocsátással is végződhet. Arra a kérdésünkre, hogy mit tud tenni az intézmény vezetősége az ilyen esetek előfordulásának megelőzése érdekében, Lukács Antal azt válaszolta, erre még a kórház belső rendszabályzatában sem kell kitérni, hiszen a törvény is tiltja a csúszópénz elfogadását, ami nemcsak az egészségügyre, hanem a teljes közszférára vonatkozik, és ezt az előírást minden alkalmazottnak ismernie kell és be kell tartania.
Minden érintett kórházban kivizsgálást rendeltek el az intézményvezetők
Fotó: Veres Nándor
A Marosvásárhelyi Sürgősségi Szív-érrendszeri és Transzplantációs Intézet vezetője portálunk érdeklődésére elmondta, pácienseik 0,2 százaléka tapasztalt csúszópénzzel kapcsolatos elvárást a személyzet részéről az említett időszakban. Klara Brânzaniuc kifejtette azt is, hogy reméli, a szóban forgó adatok nem az utólagos kórházi költségekhez való hozzájárulást keverik össze a csúszópénzzel. A helyzetet mindenesetre kivizsgálják, ebből a célból már össze is hívták az etikai bizottságot – tájékoztatott a menedzser. Brânzaniuc úgy véli, jelentéktelen azon páciensek száma – a felmérés adatai szerint –, akiktől az egészségügyi személyzet pénzt kért az intézetükben, a megfigyelt 120 kórház, egészségügyi intézmény közül ugyanis a 15 esettel a 78. helyen állnak. Ennek ellenére
A listán szereplő másik két Maros megyei kórháztól nem kaptunk választ kérdéseinkre.
A felmérésről
A kérdőíves felmérést 2016-ban vezette be az egészségügyi minisztérium, a kitöltendő űrlapot a kórházi kibocsátáskor kapják kézhez a betegek, az eredményeket pedig központi szinten összesítik. A kérdőív a következő kérdéseket tartalmazza: Mennyire elégedett a kórház által biztosított egészségügyi szolgáltatásokkal?; Mennyire elégedett az orvos munkájával és hozzáállásával?; Mennyire elégedett a kórházi tisztasággal?; Bennfekvése idején kellett-e vásárolnia gyógyszereket vagy egészségügyi fogyóanyagokat?; Mennyire elégedett az ápolók tevékenységével és hozzáállásával?; Kapott-e egyértelmű tájékoztatást a diagnózisról és a kezelésről?; Javasolná-e önhöz közel álló személynek, hogy ebben a kórházban kezeltesse magát?; A kórházi kibocsátás óta javult-e az egészsége?; Kértek-e öntől pénzt vagy más figyelmességet orvosok vagy asszisztensek?; Szeretné jelenteni az egészségügyi minisztérium korrupcióellenes illetékesének, hogy pénzt vagy más figyelmességet kértek öntől?.
Egyébként a 2016 óta folyamatosan végzett felmérésről tavaly is készült jelentés, akkor 122 ezer páciens közül 4800-an (3,92 százalék) számoltak be arról, hogy a személyzet pénzt vagy egyéb figyelmességet kért az egyébként ingyenes ellátásért cserébe. A statisztika azonban nem festett teljesen negatív képet a romániai egészségügyről, a 2016 decembere és 2018 januárja között gyűjtött adatokból például az is kiderült, hogy tíz válaszadóból nyolc meglehetősen, illetve rendkívül elégedett volt az őt kezelő orvos hozzáállásával és szakértelmével.
Gördülékenyen zajlik a levélszavazatok átvétele a Csíkszeredai Főkonzulátuson, ahol a választókat hosszabbított nyitvatartással, személyes segítséggel és rugalmas megoldásokkal is segítik, hogy mindenki érvényesen és határidőn belül adhassa le voksát.
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium. Az április 6. és május 8. között kibocsátott 1, 3 és 5 éves futamidejű állampapírok évi 6,5, 7 és 7,5 százalékot kamatoznak.
Erdőcsinádon, de más Maros-menti településen is húsvét szombatján szalaggal díszített fenyőágak kerülnek a lányos házak kerítéseire. De nemcsak kedveskednek a fiatalok, huncutságból éjszaka elviszik a kapukat, az udvaron levő mozdítható tárgyakat.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
1 hozzászólás