Közúti ellenőrzés: A minimálbér január elsejei növekedésével nem emelték meg a büntetőpont értékét
Fotó: Pál Árpád
Gyakrabban kell műszaki vizsgát végeztetni a tizenkét évnél idősebb járművek esetében, a büntetőpontok értéke nem emelkedik a minimálbér növelésével, a járművek forgalomba helyezésekor felszámolt illetékeket pedig visszafizetik – többek között ezeket az intézkedéseket hozta az új év a gépjármű-tulajdonosok számára.
2018. január 07., 10:002018. január 07., 10:00
Több mint kétszáz ezerrel nőtt az országban forgalomba írt járművek száma tavaly 2016-hoz képest, így egyre több személyt érintenek a közlekedési jogszabály-módosítások, amelyekből több is érvénybe lépett január elsejétől – egyesek épp a gépjárműpark látványos növekedése miatt.
A múlt hónapban fogadták el a 2000-ből származó, 81-es számú – a kötelező időszakos műszaki vizsgával (ITP) kapcsolatos – kormányrendelet módosítására és kiegészítésére vonatkozó 260-as számú törvényt, amely december 21-én meg is jelent a Hivatalos Közlönyben. Az ebben foglalt módosítások zöme csak május 20-án lép majd érvénybe, vannak azonban olyan változások is, amelyek az év első napjától már hatályossá is váltak.
Egy másik módosítás szerint továbbá azok a legtöbb 9 hellyel rendelkező autók esetében (a sofőr helyével együtt), amelyek újan Romániában voltak először forgalomba íratva, a korábbi négy helyett háromévente kell elvégeztetni az időszakos műszaki vizsgálatot.
Kedvező intézkedéseket is hozott az új év a gépjármű-tulajdonosok számára. Annak ellenére, hogy egy kormányrendelet szerint a közlekedési vétségekért járó büntetőpontok után fizetendő összeg a mindenkori minimálbér tíz százaléka kellene legyen,
A kormány a decemberben elfogadott 90-es számú sürgősségi kormányrendeletben
Erre azért volt szükség, mert a minimálbér 1450 lejről 1900 lejre való emelésével a bírságok is 32 százalékkal nőttek volna, az előírásoknak megfelelően pedig egy büntetőpont értéke 190 lej kellett volna hogy legyen. A minimálbér-emelés által azonban nem marad több pénz az adófizetők zsebében, hiszen, mint ismert, az év elejétől teljes egészében a munkavállalókra hárul a társadalom- és egészségbiztosítási járulékok befizetése, ami a bruttó bér 35 százalékát teszi ki. A kormány ezt szem előtt tartva döntött úgy, hogy a tavalyi értékhez hasonlóan, a 190 lej helyett 145 lejben állapítja meg a büntetőpont értékét idén is.
A 12 évnél idősebb járművek esetében a korábbi két év helyett minden évben el kell végeztetni a műszaki ellenőrzést (ITP)
Fotó: Barabás Ákos
Jó hír ugyanakkor az is, hogy elfogadták, és az év utolsó napján meg is jelent a Hivatalos Közlönyben, a 2017-ből származó 52-es számú – a járművek forgalomba helyezésekor felszámolt illeték visszafizetését szabályozó – sürgősségi kormányrendelet alkalmazási módszertana.
Annak részleteire azonban, hogy ez mikor és miként fog megtörténni, az alkalmazási normák megjelenéséig várni kellett. Az országban egyébként 2007-ben autóregisztrációs adó néven vezették be először a járművek forgalomba helyezésekor felszámolt illetéket, amit aztán többször módosítottak és átneveztek az uniós előírások miatt. A regadóként is emlegetett első illetéket 2008 júliusában a környezetszennyezési illeték váltotta, ez 2012. január 12-ig volt érvényben. Másnap (2012. január 13-án) érvénybe lépett az új, károsanyag-kibocsátási illeték, ezt pedig 2013. március 15-én az a környezetvédelmi bélyegilleték váltotta, amely egészen tavaly január végéig érvényben maradt. Mint ismert, a 102 különféle adó és illeték eltörléséről meghozott parlamenti döntés értelmében tavaly februártól a járművek forgalomba íratásakor felszámolt illetéket is eltörölték, majd ezt követően született meg a döntés, hogy a felsorolt illetékek valamelyikét befizetők visszakapják a pénzüket.
Az igénylés lépései
A frissen megjelent alkalmazási módszertan szerint a kérelmezők elsősorban be kell nyújtaniuk egy kérést – személyesen vagy ajánlott levélben – az Adó- és Pénzügyi Igazgatóság (ANAF) kirendeltségeinél. Ehhez csatolni kell az illeték befizetését igazoló dokumentumot (eredeti vagy másolat), és a jármű törzskönyvének, illetve bejegyzési bizonylatának (románul talon) másolatait. Utóbbi kettőből ki kell derülnie, hogy az igénylő a korábbi vagy a jelenlegi tulajdonosa annak a járműnek, amely után a befizetett adót vissza szeretné igényelni. Jó tudni, hogy a kifizetést bizonyító dokumentumok hiányában az adóhatóság le tudja ellenőrizni azt az adatbázisban. A kérést a leadást követő 45 napon belül a hatóságnak kötelezően el kell bírálnia, ami azt jelenti, hogy leellenőrzik, visszakapta-e már valamilyen módon az összeget az igénylő, illetve azt is, hogy van-e tartozása az állam felé. Amennyiben igen, az igényelt összeget nem fogja teljes egészében kézhez kapni, csupán a tartozás levonásával megmaradt különbözetet. Amennyiben a hatóság hiányosnak találja a leadott dokumentációt, értesítenie kell levélben az igénylőt a további szükséges iratokról. Ha az igénylő legtöbb 60 napon belül nem adja le a kért dokumentumokat, nem kapja vissza az összeget. Ugyancsak elutasítják a visszafizetést, ha az igénylő a leadott kérésben nem jelöli meg a bankszámlaszámot ahová az összeg utalását kéri, vagy ha az összeg befizetését igazoló dokumentumok hiányában az ANAF és a kincstár adatbázisban sem találják meg a kifizetést igazoló iratokat. Amennyiben a kérést kedvezően bírálják el, kiállítanak egy erre vonatkozó igazolást. Az alkalmazási módszertan szerint december 31-ig fizetik vissza az autóregisztrációs adóként, környezetszennyezési illetékként és károsanyag-kibocsátási illetékként befizetett összegeket, illetve 2018. szeptember elseje és 2019. március 31-e között a környezetvédelmi bélyegilletékként befizetett összegeket.
Miközben elindult a korábban felszámolt illetékek visszafizetésének folyamata, a kormány egy új adó kivetését tervezi, amely előreláthatóan tavasszal lép érvénybe. Bár pontos adatok egyelőre nincsenek, egyre biztosabbnak tűnik, hogy
A Tarisznyás Márton Múzeumban január 15-ig tekinthető meg a Szárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója tiszteletére létrejött kiállítás. Az alkotótábor mára a magyar kultúra szerves részévé vált – hangzott el a szombati megnyitón.
Immár a negyedik éve biztatja a városi önkormányzat a sepsiszentgyörgyi iskolásokat és óvodásokat arra, hogy karácsonyi témájú rajzokat küldjenek be, melyekkel majd „átfestik” a Tamási Áron Színház épületét.
Magyarországi és lengyelországi résztvevőkkel közösen tartanak szakmai napokat a csíkszeredai Angyalkert óvodában november 18-22. között. A programok során új pedagógiai módszereket is megismerhetnek az érdeklődök.
Tűz ütött ki egy rögtönzött faház-komplexumnál szombaton késő este Segesváron, több mint három építményben, mintegy 250 négyzetméteren pusztítottak a lángok, mire megfékezték a tűzoltók.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi karantént kell feloldania.
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.
Bicska, valamint kábítószer birtoklása miatt vettek őrizetbe két férfit Csíkszeredában szombaton. A Hargita megyei rendőrség egy átfogó akció során mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, 5 bűncselekményt, és 19 kihágást állapított meg.
A Hargita megyei települések fejlesztésére 2,7 millió lej jut a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Az összeg szétosztásáról a megyei tanácstestület rendkívüli ülésén szavazott november 15-én, pénteken.
1 hozzászólás