Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:33

Fordulatos csatában diadalmaskodott a marosi kosárcsapat

20:29

Endometriózis: amikor a fájdalom a mindennapok része

20:23

447 lövedék került elő egy balánbányai építkezésnél

20:07

Székelyudvarhelyi turista sérült meg a Forgarasi-havasokban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Elütötték a szelíd szarvasünőt Csíkszereda közelében – állatorvos vizsgálja a sérüléseit

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt

A tanügyi rendszer gyenge pontja: patthelyzet alakult ki egy marosvásárhelyi iskolában egy negyedikes fiú miatt

Nem mindenki elégedett a csíkszeredai városháza fekvőrendőrös igyekezetével

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Tusnádon nem ülnek fel a focihuligánok provokációjának

A gyimesfelsőloki katolikus középiskola harmincéves fennállását ünnepelték

Fotó: Soltész Miklós/Facebook

Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre. Az eseményen ünnepi beszédet mondott Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is.

Dobos László

2024. november 16., 17:392024. november 16., 17:39

2024. november 16., 17:492024. november 16., 17:49

Zsúfolásig megtelt szombaton Erdély egyik legkeletibb magyar nyelvű középiskolájának kápolnája,

a sok népviseletbe öltözött diák mellett a tanintézmény alapítói, támogatói, illetve számos egyházi és közéleti személyiség érkezett a gimnázium névadójának búcsús szentmiséjére és azt követő ünnepségre.

A szentmise elején Berszán Lajos atya, a gimnázium megálmodója ismertette röviden az iskola megalapításának történetét, rámutatva, hogy a Szentlélek küldte az 1990-es évek elején Gyimesfelsőlokra azt a debreceni zarándokcsoportot, amely később megalapította a Sziklára Épített Ház Alapítványt.

Az első ötlet az volt, hogy zarándokház épüljön Felsőlokra, de magyar egyházi középiskola lett belőle.

Az iskola alapkövét 1993-ban áldotta meg Bálint Lajos érsek,

a gimnáziumot pedig a középkor egyik legismertebb és legkedveltebb női szentjének, Árpád-házi Szent Erzsébetnek az oltalmába ajánlották.

A következő év szeptemberétől (1994) megindult a tanítás, előbb a község által felajánlott szükségtermekben, majd az újonnan épült sziklára épített házban. Később nőtt a diáklétszám, amely új épületet, tornatermet, étkezdét stb. követelt meg. Az iskolaépítő Berszán atya támogatókra talált, és bő lett a termés:

30 év alatt 1166 diák végzett középiskolát Gyimesfelsőlokon, közülük nagyon sokan bejutottak a főiskolára – többek között – orvosok, színészek, papok is lettek a növendékekből.

A búcsús szentmisét az iskola egykori növendéke, a jelenleg Székelyudvarhely-Szombatfalvi plébános, Ambrus István celebrálta, ő mondta a szentbeszédet is, homíliájának vezérfonalát Szent Erzsébet élete és tanítása képezte.

Az ünnepség második felében elsőként Bálint Róbert, az iskola igazgatója mondott köszönetet az eddigi támogatóknak, vázolta az iskola jelenlegi helyzetét. Megtudtuk, hogy

ebben a tanévben 333 diákja van a tanintézménynek.

Fotó: Soltész Miklós/Facebook

Az esemény anyaországi főmeghívottja Soltész Miklós országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára volt. „Ez az iskola minden lehetőséget megad nektek. Sok helyre járok a világban, illetve Nagy-Magyarország területén, de kiemelt ez az iskola, egyedülálló.

A matematikát meg lehet tanítani, a nyelvtant meg lehet tanítani, a többi tantárgyat is, de egy dolgot, a keresztény nevelést csak itt lehet. (…) Köszönöm azoknak a tanítóknak és tanároknak, akik 30 évvel ezelőtt ezt az iskolát választották, 30 gyerekkel vállalták a feladatot. Köszönöm a szülőknek, hogy ezt az iskolát választották, mert tudom, nem volt könnyű döntés. De ha nem lettek volna úttörők, akkor ma nem ünnepelnénk azt, hogy közel 1200 diák elvégezhette itt az iskolát”

– mondta Soltész Miklós. Az államtitkár beszéde második felében kitért arra, hogy különös advent vár az az erdélyi magyarokra, és arra buzdított mindenkit, hogy

menjenek el szavazni, éljenek ezzel a jogukkal.

Beszéde végén Soltész a gyimesfelsőloki gimnázium három, zenében és versmondásban jeleskedő diákját egy-egy Rubik kockával ajándékozta meg.

A folytatásban Hajdu Gábor parlamenti képviselő, és Borboly Csaba, a Hargita megye önkormányzatának alelnöke mondott beszédet. A debreceni Sziklára Épített Ház Alapítvány idén is a díjazta az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium minden évfolyamának és osztályának legjobbjait, de az ünnepségen bejelentették, hogy

a Budapesti Márvány Kör is ösztöndíjat alapított, évente 2000 euróval szeretne díjazni három kiemelkedő eredményt elérő Tankó-nevű diákot.

Az ünnep színvonalát a katolikus középiskola énekkara emelte a liturgia alatt. A szentmise után verses-zenés összeállítást mutatták be a diákok.

Az egyik legismertebb magyar szent
Magyar Ki volt November 19-én van Árpád-házi Szent Erzsébet napja. A német nyelvterületen Thüringiai Szent Erzsébetként ismert hercegnő 1207. július 7-én született Sárospatakon, és 1231. november 17-én halt meg Marburgban. II. András magyar király és a merániai Gertrúd lánya volt, akit nagyon fiatalon feleségül adtak Lajos thüringiai őrgrófhoz. A hercegnő azonban hat év múlva özvegy lett: férje 1227-ben a Szentföldre indult, de útközben megbetegedett és meghalt. Erzsébet, akinek jótékonykodása miatt már korábban is meggyűlt a baja férje családjával, magára maradván Marburgba költözött, és belépett a Ferenc-rendbe. Javait és rövidke életének hátralévő néhány esztendejét a betegek és rászorultak gondozásának szentelte. Fiatalon megbetegedett, és alig huszonnégy évesen hunyt el. Egykori kérője, II. Frigyes német-római császár e szavakkal tett aranykoronát Erzsébet koporsójára: „nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa halhatatlan királynéjának”. Halála után három és fél esztendővel, 1235. május 26-án, pünkösdkor avatták szentté. Nevéhez fűződik a „rózsacsoda”, gyakran ábrázolják rózsákkal. Az egyik legenda szerint éppen alamizsnát vitt a szegényeknek kötényében, mikor apja II. András kérdőre vonta emiatt. Ám az étel rózsává változott kötényében. A másik legenda szerint szerint férje halála után továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal éppen kenyereket vitt nekik, amikor sógorával, Henrikkel találkozott. Henrik megkérdezte tőle, hogy mit visz kosarában, ám Erzsébet nem mondta meg az igazat, hanem azt felelte, hogy rózsákat. Mikor megmutatta kosarát a kenyerek helyett illatos rózsák voltak abban. Időjárás-jóslás is fűződik a névhez. A néphagyomány szerint ha Erzsébet napján havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét”. Szent Erzsébet napja a tél erejét szabja. Azt tartják, hogy ha esik Erzsébetkor, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a téli zimankótól, erős hidegtől, fagyoktól.

Csíkszék Gyimesek Gyimesfelsőlok