A gyimesfelsőloki katolikus középiskola harmincéves fennállását ünnepelték
Fotó: Soltész Miklós/Facebook
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre. Az eseményen ünnepi beszédet mondott Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is.
Dobos László
2024. november 16., 17:392024. november 16., 17:39
2024. november 16., 17:492024. november 16., 17:49
Zsúfolásig megtelt szombaton Erdély egyik legkeletibb magyar nyelvű középiskolájának kápolnája,
A szentmise elején Berszán Lajos atya, a gimnázium megálmodója ismertette röviden az iskola megalapításának történetét, rámutatva, hogy a Szentlélek küldte az 1990-es évek elején Gyimesfelsőlokra azt a debreceni zarándokcsoportot, amely később megalapította a Sziklára Épített Ház Alapítványt.
Az iskola alapkövét 1993-ban áldotta meg Bálint Lajos érsek,
A következő év szeptemberétől (1994) megindult a tanítás, előbb a község által felajánlott szükségtermekben, majd az újonnan épült sziklára épített házban. Később nőtt a diáklétszám, amely új épületet, tornatermet, étkezdét stb. követelt meg. Az iskolaépítő Berszán atya támogatókra talált, és bő lett a termés:
A búcsús szentmisét az iskola egykori növendéke, a jelenleg Székelyudvarhely-Szombatfalvi plébános, Ambrus István celebrálta, ő mondta a szentbeszédet is, homíliájának vezérfonalát Szent Erzsébet élete és tanítása képezte.
Az ünnepség második felében elsőként Bálint Róbert, az iskola igazgatója mondott köszönetet az eddigi támogatóknak, vázolta az iskola jelenlegi helyzetét. Megtudtuk, hogy
Fotó: Soltész Miklós/Facebook
Az esemény anyaországi főmeghívottja Soltész Miklós országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára volt. „Ez az iskola minden lehetőséget megad nektek. Sok helyre járok a világban, illetve Nagy-Magyarország területén, de kiemelt ez az iskola, egyedülálló.
– mondta Soltész Miklós. Az államtitkár beszéde második felében kitért arra, hogy különös advent vár az az erdélyi magyarokra, és arra buzdított mindenkit, hogy
Beszéde végén Soltész a gyimesfelsőloki gimnázium három, zenében és versmondásban jeleskedő diákját egy-egy Rubik kockával ajándékozta meg.
A folytatásban Hajdu Gábor parlamenti képviselő, és Borboly Csaba, a Hargita megye önkormányzatának alelnöke mondott beszédet. A debreceni Sziklára Épített Ház Alapítvány idén is a díjazta az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium minden évfolyamának és osztályának legjobbjait, de az ünnepségen bejelentették, hogy
Az ünnep színvonalát a katolikus középiskola énekkara emelte a liturgia alatt. A szentmise után verses-zenés összeállítást mutatták be a diákok.
Az egyik legismertebb magyar szent
Magyar Ki volt November 19-én van Árpád-házi Szent Erzsébet napja. A német nyelvterületen Thüringiai Szent Erzsébetként ismert hercegnő 1207. július 7-én született Sárospatakon, és 1231. november 17-én halt meg Marburgban. II. András magyar király és a merániai Gertrúd lánya volt, akit nagyon fiatalon feleségül adtak Lajos thüringiai őrgrófhoz. A hercegnő azonban hat év múlva özvegy lett: férje 1227-ben a Szentföldre indult, de útközben megbetegedett és meghalt. Erzsébet, akinek jótékonykodása miatt már korábban is meggyűlt a baja férje családjával, magára maradván Marburgba költözött, és belépett a Ferenc-rendbe. Javait és rövidke életének hátralévő néhány esztendejét a betegek és rászorultak gondozásának szentelte. Fiatalon megbetegedett, és alig huszonnégy évesen hunyt el. Egykori kérője, II. Frigyes német-római császár e szavakkal tett aranykoronát Erzsébet koporsójára: „nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa halhatatlan királynéjának”. Halála után három és fél esztendővel, 1235. május 26-án, pünkösdkor avatták szentté. Nevéhez fűződik a „rózsacsoda”, gyakran ábrázolják rózsákkal. Az egyik legenda szerint éppen alamizsnát vitt a szegényeknek kötényében, mikor apja II. András kérdőre vonta emiatt. Ám az étel rózsává változott kötényében. A másik legenda szerint szerint férje halála után továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal éppen kenyereket vitt nekik, amikor sógorával, Henrikkel találkozott. Henrik megkérdezte tőle, hogy mit visz kosarában, ám Erzsébet nem mondta meg az igazat, hanem azt felelte, hogy rózsákat. Mikor megmutatta kosarát a kenyerek helyett illatos rózsák voltak abban. Időjárás-jóslás is fűződik a névhez. A néphagyomány szerint ha Erzsébet napján havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét”. Szent Erzsébet napja a tél erejét szabja. Azt tartják, hogy ha esik Erzsébetkor, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a téli zimankótól, erős hidegtől, fagyoktól.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását
Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas
A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki
Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány
Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer
Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás
Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye
Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában
Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
4 hozzászólás