Ennek értelmében több tűzoltó, mentős, rendőr és csendőr érkezett a helyszínre Csíkszeredából és Hargitafürdőről. A gyakorlatozás célja annak felmérése volt, hogy mennyire hatékonyan működnek együtt a sürgősségi esetek során a bevetésre kiérkező egységek.

A helyszínre érkezésünkkor egy közlekedésrendészeti egység a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól már a helyszínen volt, az elképzelt baleset elemei, illetve a tizenkét sérült pedig az autókban várta a segítséget.

Eközben a vészhelyzeti felügyelőség sátrakat állított fel a szerencsétlenség színhelyének közelében, ahol a kiszabadított sérülteket ellátták, és felmérték az állapotukat.

A sérülteket is színek szerint rangsorolják, a szerdai „balesetet” követően egy piros (nagyon súlyos), nyolc sárga (közepesen súlyos) és három zöld (enyhébb) sérüléseket szenvedő személyt szállítottak a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházba az említett sorrendben.

Változó kritériumok

Hargita megyében eddig nem történt olyan sürgősségi eset, amely miatt alkalmazni kellett volna a piros jelzésű akciótervet – tudtuk meg Alina Maria Ciobotariutól, a Hargita megyei tűzoltóság szóvivőjétől. Mint mondta,

Így míg Csíkszeredában és környékén 12–13 sérültnél alkalmazzák a piros jelzést, addig az udvarhelyi, gyergyói és maroshévízi térségben már 7–8 sérültnél is érvénybe lép.

A piros jelzést a prefektus, Hargita megye esetében Jean Adrian Andrei rendelheti el, illetve amennyiben őt legtöbb öt percen belül nem tudják elérni, akkor a Hargita Megyei Olt Sürgősségi Esetek Felügyelőségének főfelügyelője, Stelian Cimpoeşu.

Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatója eredményesnek értékelte a gyakorlatot .

„Az orvosunk azt mondta, hogy egy adott ponton azt sem tudta, hogy melyik esetre koncentráljon. Fel kellett mérnie a sérültek létszámát és a sérüléseiket, a csapatoknak utasításokat kellett adjon, majd ellenőriznie kellett, hogy ezeken hogyan hajtották végre. Emellett folyamatosan tanácsot kértek tőle, és mint kiderült, nagyon nehéz egy embernek az összes esetet átfognia, ez komoly odafigyelést igényel. Azért tartom fontosnak az ilyen gyakorlatokat, mert így tapasztalatot tudunk gyűjteni, hiszen sosem lehet tudni, mikor történik élesben is egy hasonló tömegbaleset. Olyankor sokkal nehezebb, hiszen megnövekedik az adrenalinszint, és a stresszfaktor is jóval nagyobb. A gyakorlat során egyelőre csak kívülről tudtuk értékelni a teljesítményünket, de elemezni fogjuk a videofilmeket, és akkor le tudjuk vonni a szükséges következtetéseket. Így vehetjük észre az esetleges hibákat, amelyeket ki kell javítani” – mutatott rá Péter Szilárd.