Megfejtik az 1497-es biblia titkát – Hozzáfogtak a több száz éves ősnyomtatvány restaurálásához
Az 1497-es Szentírást restaurálása után a levéltárban őrzik majd. Az egyetlen példány Romániában
Fotó: Gábos Albin
Megkezdte a csíkszentgyörgyi plébánia könyvei között júniusban talált 1497-es Szentírás restaurálását a gyulafehérvári főegyházmegye csíkszeredai levéltára. Az ősnyomtatvány ritkaságszámba megy, Romániában ez az egyedüli példány belőle, ráadásul a borítójában található nyomtatványtöredékek révén a vártnál is értékesebb lehet.
Barabás Hajnal
2019. augusztus 04., 22:002019. augusztus 04., 22:00
Különleges ősnyomtatvány felfedezéséről adtunk hírt június elején: egy 1497-es bibliát fedeztek fel a csíkszentgyörgyi plébánia könyvei között a Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár munkatársai.
korábban írtuk
1497-es Biblia került elő Csíkszeredában
Ősnyomtatványra bukkantak a gyulafehérvári egyházmegye csíkszeredai levéltárában: egy 1497-ben nyomtatott Ószövetséget találtak a csíkszentgyörgyi plébánia könyvei között.
Az országosan egyetlennek számító példányról Bernád Rita Magdolnával, a gyulafehérvári főegyházmegyei levéltár főlevéltárosával beszélgettünk. „Egy négykötetes biblia harmadik kötetéről van szó, amely nem teljes, hiányoznak az utolsó oldalak, a tizenöt illusztrációból mindössze tizenegy található meg ebben a példányban. Azonban nagyon jó állapotban maradt fenn” – ismertette a szakember. Hozzátette, a negyvenhat könyvből álló Ószövetségi Szentírásból ez az ősnyomat a próféták könyveit tartalmazza.
Új kötést kapott
Arra a kérdésre, hogy ez az ősnyomtatvány miként került a csíkszentgyörgyi plébániára, érdekességként megtudtuk, hogy egyik papja révén, akiről nem sok adat maradt fenn. Mindössze annyit tudnak róla, hogy Ferenczy Györgynek hívták, 1690-ben született, nemesi származású volt, Nagyszombatban tanult, és 1719-ben szerzett doktori fokozatot teológiából. Tanulmányait követően Csíkszentgyörgyre került plébánosnak. A faluban mindössze tíz évet szolgált lelkipásztorként, mivel 1727-ben egy botrányos kimenetelű, egyházilag szabálytalan ördögűzést végzett, ami miatt feltételezhetően a püspök felfüggesztette.
Jó állapotban maradt fenn
A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár restauráló műhelyében már hozzáfogtak a több száz éves könyv restaurálásához, amit digitalizáció előzött meg. A kötet elérhető a gyfl.ro oldalról. Az ősnyomtatványon látszik, hogy már átesett egyfajta javításon, ragasztások vannak rajta, feltételezik, hogy ezt beköttetésekor végezték el rajta. „Restauráláskor egyebek közt szétbontjuk a borítóját, a kötéstáblában ugyanis korábbi nyomtatványtöredékek vannak. Előfordult már, hogy a kötésből előkerülő töredékek értékesebbeknek bizonyultak, mint maga a könyv, amit bekötöttek” – jegyezte meg a levéltáros szakember.
Fotó: Gábos Albin
A csíkszeredai műhely restaurátora, Benedek Árpád a restaurálási szakaszokat ismertette. Mint magyarázta, kezdetben laponként átnézik a könyvet, majd száraz tisztítása következik egy e célt szolgáló ecsettel. Ha szükséges, akkor porszívózzák, radírozzák, illetve vegyszeres kezelést is alkalmazhatnak. Ez a példány annyira jó állapotú – nincs rajta penész, jó a varrata is –, hogy nem szükséges vegyszeres tisztítást végezni rajta, és nem kell teljesen szétszedni sem. A bőrtábláját azonban eltávolítják, a benne összeenyvezett lapokat megpróbálják egyenként szárazon szétválasztani, ha nem lehet, akkor nedves kezeléssel. A széttöredezett lapokat kétféleképpen pótolhatják, vagy korhű japán merített papírral, vagy a meglévő papírt turmixolják össze és öntik ki újra.
Mi számít ősnyomtatványnak?
„Az ősnyomtatványok világszerte a legdrágább dokumentumok közé tartoznak, különleges értéküket elsősorban nem a tartalmuk határozza meg, hanem közrejátszik benne nyomdásztörténeti jelentőségük, régiségük, valamint a tulajdonosaik által lapjaikra írt bejegyzések is” – magyarázta Muckenhaupt Erzsébet ősnyomtatvány-kutató, aki a csíkszentgyörgyi plébánia könyvei között felfedezett ősnyomtatvány bibliát azonosította. A szakember elmondta,
Fotó: Gábos Albin
„A 15. századi nyomdászok kiadványai hasonlítanak a középkori, kézzel írott könyvekhez, a kódexekhez. Az ősnyomdászok átvették a kódexekben használt főbb betűtípusokat (gót, antikva) és rövidítéseket, így biztosítva a sorok azonos hosszúságát. Az ősnyomtatványokat címlap nélkül adták ki, a nyomdász neve, a kiadás helye és éve általában a könyv végén, a kolofonban szerepel, de egyharmaduk kolofon nélkül jelent meg, ilyen a csíkszentgyörgyi kötet is. „Emiatt azonosításakor a Konrad Haebler által kidolgozott tudományos módszert használtuk. Ő a legváltozatosabban metszett gót betűt, az »M«-et alapul véve kidolgozta a betűk típusrepertóriumát, és az »M« 101 alapformáját különítette el. Ezután a meghatározott nyomtatványt a biztonság kedvéért egybevetettük még a Bajor Nemzeti Könyvtár azonos példányával” – fejtette ki az azonosítás tudományos eljárásáról a kutató.
„A 15. század legtermékenyebb német nyomdásza és legnagyobb könyvkereskedője, Anton Koberger nyomtatta ki a bibliát. Koberger egyébként közel 240 művet adott ki, Európa nagy részét behálózták kereskedelmi kapcsolatai” – tudtuk meg. A híres nyomdász kiadott könyvei így Erdélybe is eljutottak. Egyébként
Romániai gyűjteményekben kevesebb példány van, például a biblia második kötete a kolozsvári Akadémiai Könyvtárban kutatható, negyedik kötete pedig a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében, a csíksomlyói ferencesek könyvtáranyagában lelhető fel. A harmadik kötetből eddig csak a bemutatott csíkszentgyörgyi példányt ismerik, ezért országos viszonylatban egyedinek számít. Az első kötetből mindeddig egyetlen példányt sem fedeztek fel Romániában.
Fotó: Gábos Albin
Az ősnyomtatvány-kutató ugyanakkor arról is beszélt, hogy a nyomtatás helye mellett a könyv kötése is értékkel bír. Ennek a példánynak az eredeti borítója nem maradt fenn, egyszerű papírtáblás bőrkötését valószínűleg a közeli csíksomlyói ferencesek műhelyében készítették 1721-ben. „A kötésben nyomtatványtöredékek láthatók. A nyomdai makulatúralapokat csirizzel egymáshoz ragasztva a táblák merevítéséhez használta fel a könyvkötő. Ezeket a könyv tervezett restaurálása során tudja majd azonosítani a könyvtörténész” – fejtette ki a kutató.
A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltárról
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kilencedik gyűjtőlevéltáraként jött létre a csíkszeredai levéltár 2017 decemberében a csíksomlyói Szent Péter és Pál Plébánia épületében. A levéltárba kerültek a csíkszéki főesperességektől és plébániáktól összegyűjtött iratok. Az épület földszintjén a levéltár mellett egy restauráló műhelyt is kialakítottak.
korábban írtuk
Látogatható és használható a plébániák régi gyűjteményéből álló könyvtár
A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár mellett Történeti Gyűjtőkönyvtár és Restaurátor Műhely is működik a csíksomlyói Szent Péter és Pál Plébánia épületében. A könyvtár kialakításáról Bernád Ritával, a Gyulafehérvári főegyházmegye főlevéltárosával beszélgettünk.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Kataszteri leállás: meghosszabbíthatják a kedvezményes áfára jogosító határidőt
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Kataszteri leállás: meghosszabbíthatják a kedvezményes áfára jogosító határidőt
Egyre többen kérnek segítséget családon belüli erőszak miatt
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Egyre többen kérnek segítséget családon belüli erőszak miatt
Új bölcsődéket adtak át Siménfalván és Csíkbánkfalván
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
Új bölcsődéket adtak át Siménfalván és Csíkbánkfalván
Ennyi kellett a bejutáshoz: közzétették a kilencedik osztályos felvételi eredményeit
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
Ennyi kellett a bejutáshoz: közzétették a kilencedik osztályos felvételi eredményeit
Megvan a rangsor, a belügyminiszter szerint soha nem állt ilyen jól a román útlevél
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Megvan a rangsor, a belügyminiszter szerint soha nem állt ilyen jól a román útlevél
Új járdák, kerékpárutak és zöldfelületek épülnek Gyergyószentmiklóson
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Új járdák, kerékpárutak és zöldfelületek épülnek Gyergyószentmiklóson
Nem tudták igazolni több mint 23 köbméter faanyag eredetét, elkobozták a készletet
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Nem tudták igazolni több mint 23 köbméter faanyag eredetét, elkobozták a készletet
Feloldanák a létszámstopot az egészségügyben
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Feloldanák a létszámstopot az egészségügyben
Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!