Az egykori Stúdió mozi épületébe költözik az Udvarhely Néptáncműhely a székelyudvarhelyi önkormányzat szeptemberi ülésének egyik határozata értelmében. A hír mindenképp örvendetes, csupán annyi a szépséghibája, hogy az épületnek egyelőre sem az állapota, sem a kialakítása nem felel meg az új bérlői által tervezett tevékenységeknek.
2021. október 24., 09:032021. október 24., 09:03
Jelentős beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy a terveknek megfelelően használhassák az épületet
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az egykori Stúdió mozi épületébe költözik az Udvarhely Néptáncműhely a székelyudvarhelyi önkormányzat szeptemberi ülésének egyik határozata értelmében. A hír mindenképp örvendetes, csupán annyi a szépséghibája, hogy az épületnek egyelőre sem az állapota, sem a kialakítása nem felel meg az új bérlői által tervezett tevékenységeknek.
2021. október 24., 09:032021. október 24., 09:03
Jelentős beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy a terveknek megfelelően használhassák az épületet
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Az épületben sok a lehetőség, de egyelőre hatalmas problémák vannak” – tudtuk meg Orendi Istvántól, az Udvarhely Néptáncműhely vezetőjétől.
Az épület szerkezetileg nincs rendben, például van olyan irodahelyiség, ahol karvastagságú repedés van a falon – jelezte. Számos más nehézség is akad: „sok helyen jártam már, de olyat sehol sem láttam, hogy a színpad szalag-parkettezve legyen”, ezt mindenképp cserélni kell – mondta Orendi.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Folytatta a felsorolást: nincs színpadtechnika, nincsenek húzók (színpad fölötti tartószerkezet, amelyre függönyt, fénytechnikát, esetenként díszletelemeket lehet rögzíteni – szerk. megj.), továbbá nincsenek a színpadi munkát kiszolgáló öltözők és raktárhelyiségek, amelyek nélkül a színpad nem tud üzemelni.
– folytatta, majd sorolta a terveket: színházi, bábszínházi előadásokat, koncerteket, egyéb előadásokat szerveznének ott – ezekhez mind elengedhetetlen a megfelelő technika.
Emellett mozielőadások is lesznek, ehhez szerencsére egy 2017-ben nyert pályázat révén megvan az erre a célra alkalmas vetítőgép; megfelelő vászon viszont nincs, hangtechnikát is ki kell építeni hozzá. Orendi továbbá elmondta: a budapesti Hagyományok Házának kisvárosi változatát rendezné be az épületben, ahol oktatások, képzések zajlanának, kézművesház is helyet kapna ott.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A tervek megvalósításához nemcsak szerkezeti átalakításokra, hanem jelentős beruházásokra is szükség lesz. Kérdésünkre, hogy várhatóan mikorra kerülhet tökéletesen használható állapotba az új székhely, Orendi így fogalmazott: „legkevesebb két évre kaptam egy piszokul nagy munkát és kihívást, aminek remélem, utána gyümölcse is lesz”. Elmondta:
Ráadásul olyan siralmas állapotban van, hogy a megyében senki nem vállalta ennek az épületrésznek az állapotjavítását. Legközelebb Kolozsváron talált olyan szakembert, aki hajlandó ezt elvégezni.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hozzátette: a munkálatokhoz szükséges anyagi forrásokat a román és a magyar kormány segítségével szeretné előteremteni, ehhez azonban előbb konkrét tervek, elképzelések kellenek, majd az azok megvalósításához szükséges költségszámítást is össze kell állítani. Az új székhely átvétele és leltározása a napokban megtörtént, a következő lépés a dokumentáció előkészítése.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Egy évtizedig tartó huzavona
Az ingatlant 2010-ben sikerült állami tulajdonból a város tulajdonába helyezni – tudtuk meg Zörgő Noémitől, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának sajtószóvivőjétől. Ez azonban nem jelentette azt, hogy használatba is lehetett volna adni, hiszen ezt követően szakértői véleményt kellett készíteni minden utólagos bővítményre vonatkozóan, hogy ezek tulajdonjogát tisztáznia tudja a város. Szintén lassította ezt a folyamatot az is, hogy a törvény előírja, „ha mozinak épült, akkor a mozi jellegű szolgáltatást fenn kell tartani benne”, magyarázta a sajtószóvivő. Ehhez kellett megtalálni a megfelelő jogi formát.
A törvény azt is előírja, hogy minden egyes lépés önkormányzati testületi döntést igényel: ez a kikerülhetetlen, bürokratikus eljárás is rendkívül lassította a folyamatot. Kérdésünkre, hogy a jelenleg jogilag tisztázatlan állapotú bővítmény ügyében milyen lépéseket tesz a városvezetés, a sajtóreferens elmondta: ez az épületrész telekkönyvi kiigazításra szorul, amit szakértői vélemény alapján lehet elvégezni. Ez jelenleg folyamatban van.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!