Az egykori Stúdió mozi épületébe költözik az Udvarhely Néptáncműhely a székelyudvarhelyi önkormányzat szeptemberi ülésének egyik határozata értelmében. A hír mindenképp örvendetes, csupán annyi a szépséghibája, hogy az épületnek egyelőre sem az állapota, sem a kialakítása nem felel meg az új bérlői által tervezett tevékenységeknek.
2021. október 24., 09:032021. október 24., 09:03
Jelentős beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy a terveknek megfelelően használhassák az épületet
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az egykori Stúdió mozi épületébe költözik az Udvarhely Néptáncműhely a székelyudvarhelyi önkormányzat szeptemberi ülésének egyik határozata értelmében. A hír mindenképp örvendetes, csupán annyi a szépséghibája, hogy az épületnek egyelőre sem az állapota, sem a kialakítása nem felel meg az új bérlői által tervezett tevékenységeknek.
2021. október 24., 09:032021. október 24., 09:03
„Az épületben sok a lehetőség, de egyelőre hatalmas problémák vannak” – tudtuk meg Orendi Istvántól, az Udvarhely Néptáncműhely vezetőjétől.
Az épület szerkezetileg nincs rendben, például van olyan irodahelyiség, ahol karvastagságú repedés van a falon – jelezte. Számos más nehézség is akad: „sok helyen jártam már, de olyat sehol sem láttam, hogy a színpad szalag-parkettezve legyen”, ezt mindenképp cserélni kell – mondta Orendi.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Folytatta a felsorolást: nincs színpadtechnika, nincsenek húzók (színpad fölötti tartószerkezet, amelyre függönyt, fénytechnikát, esetenként díszletelemeket lehet rögzíteni – szerk. megj.), továbbá nincsenek a színpadi munkát kiszolgáló öltözők és raktárhelyiségek, amelyek nélkül a színpad nem tud üzemelni.
– folytatta, majd sorolta a terveket: színházi, bábszínházi előadásokat, koncerteket, egyéb előadásokat szerveznének ott – ezekhez mind elengedhetetlen a megfelelő technika.
Emellett mozielőadások is lesznek, ehhez szerencsére egy 2017-ben nyert pályázat révén megvan az erre a célra alkalmas vetítőgép; megfelelő vászon viszont nincs, hangtechnikát is ki kell építeni hozzá. Orendi továbbá elmondta: a budapesti Hagyományok Házának kisvárosi változatát rendezné be az épületben, ahol oktatások, képzések zajlanának, kézművesház is helyet kapna ott.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A tervek megvalósításához nemcsak szerkezeti átalakításokra, hanem jelentős beruházásokra is szükség lesz. Kérdésünkre, hogy várhatóan mikorra kerülhet tökéletesen használható állapotba az új székhely, Orendi így fogalmazott: „legkevesebb két évre kaptam egy piszokul nagy munkát és kihívást, aminek remélem, utána gyümölcse is lesz”. Elmondta:
Ráadásul olyan siralmas állapotban van, hogy a megyében senki nem vállalta ennek az épületrésznek az állapotjavítását. Legközelebb Kolozsváron talált olyan szakembert, aki hajlandó ezt elvégezni.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hozzátette: a munkálatokhoz szükséges anyagi forrásokat a román és a magyar kormány segítségével szeretné előteremteni, ehhez azonban előbb konkrét tervek, elképzelések kellenek, majd az azok megvalósításához szükséges költségszámítást is össze kell állítani. Az új székhely átvétele és leltározása a napokban megtörtént, a következő lépés a dokumentáció előkészítése.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Egy évtizedig tartó huzavona
Az ingatlant 2010-ben sikerült állami tulajdonból a város tulajdonába helyezni – tudtuk meg Zörgő Noémitől, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának sajtószóvivőjétől. Ez azonban nem jelentette azt, hogy használatba is lehetett volna adni, hiszen ezt követően szakértői véleményt kellett készíteni minden utólagos bővítményre vonatkozóan, hogy ezek tulajdonjogát tisztáznia tudja a város. Szintén lassította ezt a folyamatot az is, hogy a törvény előírja, „ha mozinak épült, akkor a mozi jellegű szolgáltatást fenn kell tartani benne”, magyarázta a sajtószóvivő. Ehhez kellett megtalálni a megfelelő jogi formát.
A törvény azt is előírja, hogy minden egyes lépés önkormányzati testületi döntést igényel: ez a kikerülhetetlen, bürokratikus eljárás is rendkívül lassította a folyamatot. Kérdésünkre, hogy a jelenleg jogilag tisztázatlan állapotú bővítmény ügyében milyen lépéseket tesz a városvezetés, a sajtóreferens elmondta: ez az épületrész telekkönyvi kiigazításra szorul, amit szakértői vélemény alapján lehet elvégezni. Ez jelenleg folyamatban van.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajág szenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
szóljon hozzá!