Az egykori Stúdió mozi épületébe költözik az Udvarhely Néptáncműhely a székelyudvarhelyi önkormányzat szeptemberi ülésének egyik határozata értelmében. A hír mindenképp örvendetes, csupán annyi a szépséghibája, hogy az épületnek egyelőre sem az állapota, sem a kialakítása nem felel meg az új bérlői által tervezett tevékenységeknek.
2021. október 24., 09:032021. október 24., 09:03
Jelentős beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy a terveknek megfelelően használhassák az épületet
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az egykori Stúdió mozi épületébe költözik az Udvarhely Néptáncműhely a székelyudvarhelyi önkormányzat szeptemberi ülésének egyik határozata értelmében. A hír mindenképp örvendetes, csupán annyi a szépséghibája, hogy az épületnek egyelőre sem az állapota, sem a kialakítása nem felel meg az új bérlői által tervezett tevékenységeknek.
2021. október 24., 09:032021. október 24., 09:03
„Az épületben sok a lehetőség, de egyelőre hatalmas problémák vannak” – tudtuk meg Orendi Istvántól, az Udvarhely Néptáncműhely vezetőjétől.
Az épület szerkezetileg nincs rendben, például van olyan irodahelyiség, ahol karvastagságú repedés van a falon – jelezte. Számos más nehézség is akad: „sok helyen jártam már, de olyat sehol sem láttam, hogy a színpad szalag-parkettezve legyen”, ezt mindenképp cserélni kell – mondta Orendi.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Folytatta a felsorolást: nincs színpadtechnika, nincsenek húzók (színpad fölötti tartószerkezet, amelyre függönyt, fénytechnikát, esetenként díszletelemeket lehet rögzíteni – szerk. megj.), továbbá nincsenek a színpadi munkát kiszolgáló öltözők és raktárhelyiségek, amelyek nélkül a színpad nem tud üzemelni.
– folytatta, majd sorolta a terveket: színházi, bábszínházi előadásokat, koncerteket, egyéb előadásokat szerveznének ott – ezekhez mind elengedhetetlen a megfelelő technika.
Emellett mozielőadások is lesznek, ehhez szerencsére egy 2017-ben nyert pályázat révén megvan az erre a célra alkalmas vetítőgép; megfelelő vászon viszont nincs, hangtechnikát is ki kell építeni hozzá. Orendi továbbá elmondta: a budapesti Hagyományok Házának kisvárosi változatát rendezné be az épületben, ahol oktatások, képzések zajlanának, kézművesház is helyet kapna ott.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A tervek megvalósításához nemcsak szerkezeti átalakításokra, hanem jelentős beruházásokra is szükség lesz. Kérdésünkre, hogy várhatóan mikorra kerülhet tökéletesen használható állapotba az új székhely, Orendi így fogalmazott: „legkevesebb két évre kaptam egy piszokul nagy munkát és kihívást, aminek remélem, utána gyümölcse is lesz”. Elmondta:
Ráadásul olyan siralmas állapotban van, hogy a megyében senki nem vállalta ennek az épületrésznek az állapotjavítását. Legközelebb Kolozsváron talált olyan szakembert, aki hajlandó ezt elvégezni.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hozzátette: a munkálatokhoz szükséges anyagi forrásokat a román és a magyar kormány segítségével szeretné előteremteni, ehhez azonban előbb konkrét tervek, elképzelések kellenek, majd az azok megvalósításához szükséges költségszámítást is össze kell állítani. Az új székhely átvétele és leltározása a napokban megtörtént, a következő lépés a dokumentáció előkészítése.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Egy évtizedig tartó huzavona
Az ingatlant 2010-ben sikerült állami tulajdonból a város tulajdonába helyezni – tudtuk meg Zörgő Noémitől, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának sajtószóvivőjétől. Ez azonban nem jelentette azt, hogy használatba is lehetett volna adni, hiszen ezt követően szakértői véleményt kellett készíteni minden utólagos bővítményre vonatkozóan, hogy ezek tulajdonjogát tisztáznia tudja a város. Szintén lassította ezt a folyamatot az is, hogy a törvény előírja, „ha mozinak épült, akkor a mozi jellegű szolgáltatást fenn kell tartani benne”, magyarázta a sajtószóvivő. Ehhez kellett megtalálni a megfelelő jogi formát.
A törvény azt is előírja, hogy minden egyes lépés önkormányzati testületi döntést igényel: ez a kikerülhetetlen, bürokratikus eljárás is rendkívül lassította a folyamatot. Kérdésünkre, hogy a jelenleg jogilag tisztázatlan állapotú bővítmény ügyében milyen lépéseket tesz a városvezetés, a sajtóreferens elmondta: ez az épületrész telekkönyvi kiigazításra szorul, amit szakértői vélemény alapján lehet elvégezni. Ez jelenleg folyamatban van.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!