Az egykori Stúdió mozi épületébe költözik az Udvarhely Néptáncműhely a székelyudvarhelyi önkormányzat szeptemberi ülésének egyik határozata értelmében. A hír mindenképp örvendetes, csupán annyi a szépséghibája, hogy az épületnek egyelőre sem az állapota, sem a kialakítása nem felel meg az új bérlői által tervezett tevékenységeknek.
2021. október 24., 09:032021. október 24., 09:03
Jelentős beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy a terveknek megfelelően használhassák az épületet
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az egykori Stúdió mozi épületébe költözik az Udvarhely Néptáncműhely a székelyudvarhelyi önkormányzat szeptemberi ülésének egyik határozata értelmében. A hír mindenképp örvendetes, csupán annyi a szépséghibája, hogy az épületnek egyelőre sem az állapota, sem a kialakítása nem felel meg az új bérlői által tervezett tevékenységeknek.
2021. október 24., 09:032021. október 24., 09:03
„Az épületben sok a lehetőség, de egyelőre hatalmas problémák vannak” – tudtuk meg Orendi Istvántól, az Udvarhely Néptáncműhely vezetőjétől.
Az épület szerkezetileg nincs rendben, például van olyan irodahelyiség, ahol karvastagságú repedés van a falon – jelezte. Számos más nehézség is akad: „sok helyen jártam már, de olyat sehol sem láttam, hogy a színpad szalag-parkettezve legyen”, ezt mindenképp cserélni kell – mondta Orendi.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Folytatta a felsorolást: nincs színpadtechnika, nincsenek húzók (színpad fölötti tartószerkezet, amelyre függönyt, fénytechnikát, esetenként díszletelemeket lehet rögzíteni – szerk. megj.), továbbá nincsenek a színpadi munkát kiszolgáló öltözők és raktárhelyiségek, amelyek nélkül a színpad nem tud üzemelni.
– folytatta, majd sorolta a terveket: színházi, bábszínházi előadásokat, koncerteket, egyéb előadásokat szerveznének ott – ezekhez mind elengedhetetlen a megfelelő technika.
Emellett mozielőadások is lesznek, ehhez szerencsére egy 2017-ben nyert pályázat révén megvan az erre a célra alkalmas vetítőgép; megfelelő vászon viszont nincs, hangtechnikát is ki kell építeni hozzá. Orendi továbbá elmondta: a budapesti Hagyományok Házának kisvárosi változatát rendezné be az épületben, ahol oktatások, képzések zajlanának, kézművesház is helyet kapna ott.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A tervek megvalósításához nemcsak szerkezeti átalakításokra, hanem jelentős beruházásokra is szükség lesz. Kérdésünkre, hogy várhatóan mikorra kerülhet tökéletesen használható állapotba az új székhely, Orendi így fogalmazott: „legkevesebb két évre kaptam egy piszokul nagy munkát és kihívást, aminek remélem, utána gyümölcse is lesz”. Elmondta:
Ráadásul olyan siralmas állapotban van, hogy a megyében senki nem vállalta ennek az épületrésznek az állapotjavítását. Legközelebb Kolozsváron talált olyan szakembert, aki hajlandó ezt elvégezni.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hozzátette: a munkálatokhoz szükséges anyagi forrásokat a román és a magyar kormány segítségével szeretné előteremteni, ehhez azonban előbb konkrét tervek, elképzelések kellenek, majd az azok megvalósításához szükséges költségszámítást is össze kell állítani. Az új székhely átvétele és leltározása a napokban megtörtént, a következő lépés a dokumentáció előkészítése.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Egy évtizedig tartó huzavona
Az ingatlant 2010-ben sikerült állami tulajdonból a város tulajdonába helyezni – tudtuk meg Zörgő Noémitől, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának sajtószóvivőjétől. Ez azonban nem jelentette azt, hogy használatba is lehetett volna adni, hiszen ezt követően szakértői véleményt kellett készíteni minden utólagos bővítményre vonatkozóan, hogy ezek tulajdonjogát tisztáznia tudja a város. Szintén lassította ezt a folyamatot az is, hogy a törvény előírja, „ha mozinak épült, akkor a mozi jellegű szolgáltatást fenn kell tartani benne”, magyarázta a sajtószóvivő. Ehhez kellett megtalálni a megfelelő jogi formát.
A törvény azt is előírja, hogy minden egyes lépés önkormányzati testületi döntést igényel: ez a kikerülhetetlen, bürokratikus eljárás is rendkívül lassította a folyamatot. Kérdésünkre, hogy a jelenleg jogilag tisztázatlan állapotú bővítmény ügyében milyen lépéseket tesz a városvezetés, a sajtóreferens elmondta: ez az épületrész telekkönyvi kiigazításra szorul, amit szakértői vélemény alapján lehet elvégezni. Ez jelenleg folyamatban van.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
A Gyimesek vadregényes erdői között, a hegyek ölelésében egy különleges természeti kincs bújik meg: a Jávárdi-vízesés, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Zúgó. A név tökéletesen illik rá – itt a víz sziklák között zúg le a mélybe.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az energiabiztonságról egyeztetett pénteken Nicușor Dan államelnök ukrán hivatali kollégájával. Erről Volodimir Zelenszkij számolt be péntek este a Facebook-oldalán.
A kabinet pénteken határozattal módosította a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalának feltételeit, drasztikusan korlátozva a balesetveszélyes termékekhez való hozzáférést.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán, mert nem alkalmazta helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és az azt módosító 2018/850 direktívát.
szóljon hozzá!