Az egykori Stúdió mozi épületébe költözik az Udvarhely Néptáncműhely a székelyudvarhelyi önkormányzat szeptemberi ülésének egyik határozata értelmében. A hír mindenképp örvendetes, csupán annyi a szépséghibája, hogy az épületnek egyelőre sem az állapota, sem a kialakítása nem felel meg az új bérlői által tervezett tevékenységeknek.
2021. október 24., 09:032021. október 24., 09:03
Jelentős beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy a terveknek megfelelően használhassák az épületet
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az egykori Stúdió mozi épületébe költözik az Udvarhely Néptáncműhely a székelyudvarhelyi önkormányzat szeptemberi ülésének egyik határozata értelmében. A hír mindenképp örvendetes, csupán annyi a szépséghibája, hogy az épületnek egyelőre sem az állapota, sem a kialakítása nem felel meg az új bérlői által tervezett tevékenységeknek.
2021. október 24., 09:032021. október 24., 09:03
Jelentős beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy a terveknek megfelelően használhassák az épületet
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Az épületben sok a lehetőség, de egyelőre hatalmas problémák vannak” – tudtuk meg Orendi Istvántól, az Udvarhely Néptáncműhely vezetőjétől.
Az épület szerkezetileg nincs rendben, például van olyan irodahelyiség, ahol karvastagságú repedés van a falon – jelezte. Számos más nehézség is akad: „sok helyen jártam már, de olyat sehol sem láttam, hogy a színpad szalag-parkettezve legyen”, ezt mindenképp cserélni kell – mondta Orendi.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Folytatta a felsorolást: nincs színpadtechnika, nincsenek húzók (színpad fölötti tartószerkezet, amelyre függönyt, fénytechnikát, esetenként díszletelemeket lehet rögzíteni – szerk. megj.), továbbá nincsenek a színpadi munkát kiszolgáló öltözők és raktárhelyiségek, amelyek nélkül a színpad nem tud üzemelni.
– folytatta, majd sorolta a terveket: színházi, bábszínházi előadásokat, koncerteket, egyéb előadásokat szerveznének ott – ezekhez mind elengedhetetlen a megfelelő technika.
Emellett mozielőadások is lesznek, ehhez szerencsére egy 2017-ben nyert pályázat révén megvan az erre a célra alkalmas vetítőgép; megfelelő vászon viszont nincs, hangtechnikát is ki kell építeni hozzá. Orendi továbbá elmondta: a budapesti Hagyományok Házának kisvárosi változatát rendezné be az épületben, ahol oktatások, képzések zajlanának, kézművesház is helyet kapna ott.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A tervek megvalósításához nemcsak szerkezeti átalakításokra, hanem jelentős beruházásokra is szükség lesz. Kérdésünkre, hogy várhatóan mikorra kerülhet tökéletesen használható állapotba az új székhely, Orendi így fogalmazott: „legkevesebb két évre kaptam egy piszokul nagy munkát és kihívást, aminek remélem, utána gyümölcse is lesz”. Elmondta:
Ráadásul olyan siralmas állapotban van, hogy a megyében senki nem vállalta ennek az épületrésznek az állapotjavítását. Legközelebb Kolozsváron talált olyan szakembert, aki hajlandó ezt elvégezni.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hozzátette: a munkálatokhoz szükséges anyagi forrásokat a román és a magyar kormány segítségével szeretné előteremteni, ehhez azonban előbb konkrét tervek, elképzelések kellenek, majd az azok megvalósításához szükséges költségszámítást is össze kell állítani. Az új székhely átvétele és leltározása a napokban megtörtént, a következő lépés a dokumentáció előkészítése.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Egy évtizedig tartó huzavona
Az ingatlant 2010-ben sikerült állami tulajdonból a város tulajdonába helyezni – tudtuk meg Zörgő Noémitől, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának sajtószóvivőjétől. Ez azonban nem jelentette azt, hogy használatba is lehetett volna adni, hiszen ezt követően szakértői véleményt kellett készíteni minden utólagos bővítményre vonatkozóan, hogy ezek tulajdonjogát tisztáznia tudja a város. Szintén lassította ezt a folyamatot az is, hogy a törvény előírja, „ha mozinak épült, akkor a mozi jellegű szolgáltatást fenn kell tartani benne”, magyarázta a sajtószóvivő. Ehhez kellett megtalálni a megfelelő jogi formát.
A törvény azt is előírja, hogy minden egyes lépés önkormányzati testületi döntést igényel: ez a kikerülhetetlen, bürokratikus eljárás is rendkívül lassította a folyamatot. Kérdésünkre, hogy a jelenleg jogilag tisztázatlan állapotú bővítmény ügyében milyen lépéseket tesz a városvezetés, a sajtóreferens elmondta: ez az épületrész telekkönyvi kiigazításra szorul, amit szakértői vélemény alapján lehet elvégezni. Ez jelenleg folyamatban van.
Jelentős beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy a terveknek megfelelően használhassák az épületet
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!