
Készülődés az ünnepekre. Egy hazai háztartás bevételének 24 százalékát fordítja a karácsonyi vásárlásra
Fotó: Thomas Campean
A romániaiak mindig is élen jártak a karácsonyi költekezés terén, és ezt a szokást a koronavírus-világjárvány sem változtatta meg: egy friss felmérés szerint második helyen áll az ország az ünnepi bevásárlásra fordított összegek szempontjából, a saját bevételeikhez viszonyítva. Ennek oka azonban nem feltétlenül a hivalkodás, sokkal inkább az ünnep megélése a cél.
2020. december 08., 09:082020. december 08., 09:08
Tizenharmadik alkalommal állította össze Karácsonyi barométer elnevezésű elemzését a Ferratum Group, amelyben 12 ország vásárlási szokásait vizsgálták meg a közelgő ünnepek előtt, ezúttal a koronavírus-világjárvány hatásaira is rákérdezve. Mint kiderült, a válaszadók többsége kevesebbet tervez költeni ebben az évben, de Románia továbbra is élen jár a háztartások bevételeihez viszonyított, téli ünnepekre elköltendő összegek szempontjából.
Az összesített adatok szerint a megkérdezettek 57 százaléka kevesebbet költ idén karácsonyra, 37 százalékuk ugyanannyit, mint tavaly, és mindössze hat százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nagyobb összeget fordítana ebben az évben az ünnepi készülődésre. A legtöbben (ugyancsak 57%) legtöbb 200 eurót (közel ezer lejt) szánnak erre a célra, a válaszadók 19 százaléka viszont 201 és 400 euró közötti összeget, nyolc százalékuk 401 és 600 euró közöttit, a lista pedig egészen a 3000 eurónál is többet költeni tervezőkig folytatódik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez 327 eurót jelent (közel 1600 lej), miközben az utolsó helyen álló Hollandiában is magasabb az összeg: ott a háztartások bevételének mindössze 11 százalékát szánják ünnepi bevásárlásra, de ez 357 eurónak (1740 lej) felel meg. A negyedik helyen álló Ausztráliában pedig a családi jövedelmük 23 százalékának erre a célra való fordítása után 821 euróra (4000 lej) rúg az összeg. Romániában egyébként a legtöbbet élelmiszerekre költik, majd a háztartási javak, az édességek, a téli ruhaneműk és a játékok következnek a népszerűségi listán.
A kutatás összesített adataiból továbbá az is kiderült, hogy miként befolyásolta a világjárvány a megkérdezettek életét, és hogyan alakította át szemléletmódjukat. Előbbivel kapcsolatosan a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy lemondták az utazásaikat, a gazdasági helyzetre való tekintettel jobban odafigyelnek arra, mire költenek, és megtanulták értékelni az apróságokat. Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb számukra a karácsonyi időszakban, a legtöbben a szeretteikkel eltöltött időt jelölték meg (69%), az ajándékok viszont idén csak 3 százalékot kaptak. Az újévi kívánságok terén is érződik a világjárvány hatása: a legtöbben azt kívánták, hogy legyünk egészségesek és továbbra is tegyünk a koronavírus terjedésének visszaszorításáért, a második legnépszerűbb válasz pedig a szeretteikkel eltöltött idő növelése volt.
Számos oka van annak, hogy a világjárvány okozta gazdasági nehézségek ellenére a hazai lakosság bevételének jelentős részét szánja karácsonyi készülődésre, és ezek közül több lelki eredetű:
– véli Szalay Zsuzsanna pszichológus. Mint a szakember megkeresésünkre kifejtette, az emberi természet a járvány ellenére sem változott meg, ugyanúgy igényünk van az ünnep megélésére, mint korábban. Mi több, az idén megélt visszaszorítások, korlátozások hatására most hatványozottabban törnek a felszínre ezek az igények.
„Annak ellenére, hogy az anyagi lehetőségeket sok esetben korlátozta a járványhelyzet, az embereknek nagy vágya, hogy az ünnepekkor megajándékozzák szeretteiket. Nagyobb családok, társaságok együttléte ráadásul továbbra sem lehetséges a korlátozások miatt, ezért elképzelhető, hogy sokan ajándékokkal próbálják ellensúlyozni ezt.
A léleknek is szüksége van a feltöltődésre, megerősödésre egy ilyen nyomorúságos év után, és erre a karácsony remek alkalom, ha a biztonságunkat szem előtt tartva ünnepeljük a szeretet jegyében” – húzta alá a pszichológus.
Januártól a lakásokra kivetett adók legalább 79 százalékkal nőnek, de a régi épületek esetében ez elérheti a 150-180 százalékot is. A gépkocsik után fizetendő illeték emelkedése jelentéktelen. Az adóemelés mértékéről a kormány döntött.
Átadták a forgalomnak kedden a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát. Egy órára négy ember sérülésével járó autóbaleset történt, amelyben három autó volt érintett.
A közszolgáltatás ingyenessé tétele óta 928 ezer telekkönyvi kivonatot és kataszteri térképkivonatot bocsátottak ki a tulajdonosoknak – jelentette ki kedden Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A romániaiak csaknem fele kevesebbet tervez költeni az idei téli ünnepek alatt, mint tavaly – derül ki az Avangarde közvélemény-kutatásának kedden ismertetett adataiból.
Döntő házként elfogadta a képviselőház keddi ülésén a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó felülvizsgált törvénytervezetet.
A marosvásárhelyi önkormányzati képviselők elvetették a nyugdíjasok ingyenes utazásának korlátozását, ugyanakkor újabb társadalmi csoportok számára tettek elérhetővé díjmentes bérleteket a tömegközlekedési eszközökön.
A Temesvári Nyugati Egyetem rektora, Marilen Pirtea veheti át Daniel David helyét az oktatási minisztérium élén.
Két autó ütközött frontálisan kedd reggel az Oroszhegy községhez tartozó Székelyszentkirály és Tibód közötti útszakaszon. A balesetben egy személy megsérült.
Oroszország keddre virradóra újabb dróntámadásokat intézett Ukrajna ellen; a hatóságok RO-Alert üzenetben figyelmeztették az ukrán határral szomszédos Tulcea és Galac megye lakosságát drónok vagy dróndarabok becsapódásának veszélyére.
Szélre, hóviharokra és jegesedésre vonatkozó figyelmeztetést adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Bár a riasztás elsősorban az ország déli és délkeleti részeit érinti, Székelyföldön is fagyos időjárás lesz a hét második felében.
szóljon hozzá!