Készülődés az ünnepekre. Egy hazai háztartás bevételének 24 százalékát fordítja a karácsonyi vásárlásra
Fotó: Thomas Campean
A romániaiak mindig is élen jártak a karácsonyi költekezés terén, és ezt a szokást a koronavírus-világjárvány sem változtatta meg: egy friss felmérés szerint második helyen áll az ország az ünnepi bevásárlásra fordított összegek szempontjából, a saját bevételeikhez viszonyítva. Ennek oka azonban nem feltétlenül a hivalkodás, sokkal inkább az ünnep megélése a cél.
2020. december 08., 09:082020. december 08., 09:08
Tizenharmadik alkalommal állította össze Karácsonyi barométer elnevezésű elemzését a Ferratum Group, amelyben 12 ország vásárlási szokásait vizsgálták meg a közelgő ünnepek előtt, ezúttal a koronavírus-világjárvány hatásaira is rákérdezve. Mint kiderült, a válaszadók többsége kevesebbet tervez költeni ebben az évben, de Románia továbbra is élen jár a háztartások bevételeihez viszonyított, téli ünnepekre elköltendő összegek szempontjából.
Az összesített adatok szerint a megkérdezettek 57 százaléka kevesebbet költ idén karácsonyra, 37 százalékuk ugyanannyit, mint tavaly, és mindössze hat százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nagyobb összeget fordítana ebben az évben az ünnepi készülődésre. A legtöbben (ugyancsak 57%) legtöbb 200 eurót (közel ezer lejt) szánnak erre a célra, a válaszadók 19 százaléka viszont 201 és 400 euró közötti összeget, nyolc százalékuk 401 és 600 euró közöttit, a lista pedig egészen a 3000 eurónál is többet költeni tervezőkig folytatódik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez 327 eurót jelent (közel 1600 lej), miközben az utolsó helyen álló Hollandiában is magasabb az összeg: ott a háztartások bevételének mindössze 11 százalékát szánják ünnepi bevásárlásra, de ez 357 eurónak (1740 lej) felel meg. A negyedik helyen álló Ausztráliában pedig a családi jövedelmük 23 százalékának erre a célra való fordítása után 821 euróra (4000 lej) rúg az összeg. Romániában egyébként a legtöbbet élelmiszerekre költik, majd a háztartási javak, az édességek, a téli ruhaneműk és a játékok következnek a népszerűségi listán.
A kutatás összesített adataiból továbbá az is kiderült, hogy miként befolyásolta a világjárvány a megkérdezettek életét, és hogyan alakította át szemléletmódjukat. Előbbivel kapcsolatosan a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy lemondták az utazásaikat, a gazdasági helyzetre való tekintettel jobban odafigyelnek arra, mire költenek, és megtanulták értékelni az apróságokat. Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb számukra a karácsonyi időszakban, a legtöbben a szeretteikkel eltöltött időt jelölték meg (69%), az ajándékok viszont idén csak 3 százalékot kaptak. Az újévi kívánságok terén is érződik a világjárvány hatása: a legtöbben azt kívánták, hogy legyünk egészségesek és továbbra is tegyünk a koronavírus terjedésének visszaszorításáért, a második legnépszerűbb válasz pedig a szeretteikkel eltöltött idő növelése volt.
Számos oka van annak, hogy a világjárvány okozta gazdasági nehézségek ellenére a hazai lakosság bevételének jelentős részét szánja karácsonyi készülődésre, és ezek közül több lelki eredetű:
– véli Szalay Zsuzsanna pszichológus. Mint a szakember megkeresésünkre kifejtette, az emberi természet a járvány ellenére sem változott meg, ugyanúgy igényünk van az ünnep megélésére, mint korábban. Mi több, az idén megélt visszaszorítások, korlátozások hatására most hatványozottabban törnek a felszínre ezek az igények.
„Annak ellenére, hogy az anyagi lehetőségeket sok esetben korlátozta a járványhelyzet, az embereknek nagy vágya, hogy az ünnepekkor megajándékozzák szeretteiket. Nagyobb családok, társaságok együttléte ráadásul továbbra sem lehetséges a korlátozások miatt, ezért elképzelhető, hogy sokan ajándékokkal próbálják ellensúlyozni ezt.
A léleknek is szüksége van a feltöltődésre, megerősödésre egy ilyen nyomorúságos év után, és erre a karácsony remek alkalom, ha a biztonságunkat szem előtt tartva ünnepeljük a szeretet jegyében” – húzta alá a pszichológus.
Ismét lakott területre merészkedett egy medve, ezúttal a Farkaslaka községi Nyikómalomfalván, szerdán este 11 óra körül – tájékoztat a Hargita megyei tűzoltóság.
A nyári meleget kisöprő hidegfront próbára tette az idejekorán virágzó gyümölcsfákat, de úgy tűnik, komolyabb fagykárok elszenvedése nélkül túlvészelték az elmúlt napokban tapasztalt erős áprilisi lehűlést. A veszély még nem múlt el teljesen.
Tizennégy házkutatást tartottak szerdán a Maros megyei rendőrök Marosvásárhelyen, Marosludason, Mezőceked és Mezőzáh községekben a marosludasi ügyészség koordinálásával orvhalászat ügyében.
Hetedik alkalommal is megmutatták a diákoknak, hogy a tudomány igen is menő a Heuréka 7.0 nevet viselő program záróeseményén szerdán, melynek célja az élményközpontú tanulás, és hogy az iskoláskorúak megszeressék a tudományokat, illetve művészeteket.
A kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban szerda este lezajlott nyitóünnepséggel kezdetét vette a hatodik alkalommal megszervezett Országos Magyar Nyelvű Római Katolikus Hittanolimpia, amelyen 12 megye 156 diákja méri össze tudását.
Csak idő kérdése, hogy „berúgja az ajtót” a kullancsszezon – vélik a szakemberek, akik szerint nem érdemes elbagatellizálni ennek a kis vérszívó csípésének a következményeit, hiszen az állatok akár könnyen bele is hallhatnak egy-egy csípés szövődményeibe.
A századik születésnapját ünneplő Tompos Erzsébetet köszöntötték szerda délután a csíktaplocai plébániatemplomban – derül ki Korodi Attila, Csíkszereda polgármesterének Facebook-bejegyzéséből.
A baj akkor kezdődik, amikor valaki önként, amolyan hályogkovács-módra közszereplést vállal, és a közösségi oldalán (hol máshol?) kiütköző stílusából az anyanyelve iránti ijesztő igénytelenség köszön vissza.
Elkezdődött Marosvásárhelyen a 31. Tudományos Diákköri Konferencia (TDK), ahol a magyar egyetemi hallgatók anyanyelvükön mutathatják be tudományos dolgozataikat. Az április 24-től 27-ig tartó rendezvénynek idén is a Kultúrpalota a fő helyszíne.
Elkezdődik a csíkszeredai piac belső udvarának aszfaltozása hétfőn – tájékoztat Facebook-oldalán Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
szóljon hozzá!