Az egykori Suta-tó helyét most sűrű növényzet foglalja el. A helyreállítás nem marad el az ígéretek szerint
Fotó: Pinti Attila
Nemsokára célegyenesbe kerülhet a Csíkszereda melletti Suta-tó helyreállítása, melynek területét az évek során egy erdőre hasonlító bozótos foglalta el. Idén a beruházáshoz szükséges közbeszerzési eljárás kiírására készülnek, a munkálatokat várhatóan jövőre kezdhetik el.
2019. június 15., 21:582019. június 15., 21:58
Elhanyagolt a környezet, az egykori nagy tó medrét már erdőre hasonlító sűrű bokorzat foglalja el, a bekötőút pedig nehezen járható – ilyen viszonyok fogadják a látogatót a Csíkszereda keleti határában található volt Suta-tónál, amelynek vizét 2007-ben engedték le, mert hibákat észleltek a gát szerkezetében. A több mint tíz éve várt helyreállításnak eddig csak a műszaki tervei készültek el, a munkálatokhoz szükséges pénzt viszont az állami költségvetés nem biztosította a Râmnicu Vâlcea-i központú Olt Vízügyi Gondnokság ügykezelésébe tartozó, árvízvédelmi létesítménnyé átminősített tó számára.
Előkészületben a helyreállítás
Idén elkezdődött az építési engedély kiadásához szükséges szakhatósági jóváhagyások beszerzése – közölte érdeklődésünkre az Olt Vízügyi Gondnokság igazgatója, Ștefan Prală. Azt is megtudtuk, hogy ezt követően a helyreállítási munkálatokhoz szükséges közbeszerzési eljárást szeretnék kiírni, és szerződést aláírni a beruházás elvégzésére, a költségek fedezését pedig az országos igazgatóságtól kérték. A korábban elkészült műszaki tervek szerint a tó helyreállításának költségeit 4,2 millió lejre becsülték – az időközben történt ár- és bérnövekedések miatt ez az összeg minden bizonnyal növekedni fog.
Fotó: Pinti Attila
Kérdésünkre Miklós Géza, a Hargita Megyei Vízügyi Szakaszmérnökség igazgatója elmondta, a műszaki terv értelmében a munkálatok
a tó medrének megtisztítását,
a Fitód-patak szabályozását,
a meglévő gát felújítását és megemelését,
az átfolyást szabályozó rendszer korszerűsítését jelentik,
ugyanakkor a város keleti pereméig vezető bekötőút felújítását
és a környék rendezését is belefoglalták.
A három kisebb tó közül egyet érint a felújítás, amelyik a vízügyhöz tartozik. Az igazgató szerint viszont szükség lenne mindháromra ahhoz, hogy felfogják a patak által szállított hordalékot, megelőzve a nagy tó ismételt feltöltődését. A gát megemelésével ugyanakkor az árvízvédelmi tó befogadóképessége is növekszik. Miklós Géza úgy számol, hogy
Fotó: Pinti Attila
Parterősítés, mederszabályozás
Továbbra sem ismert azonban, hogy mikor kezdődhet el Csíkszentlélek területén, a Mindszent-patakként is ismert Széna-patakon a Kerekfenyő-domb alatti részre tervezett vésztározó elkészítése, mivel erre a munkálatra pénzt nem utaltak ki – tudtuk meg az Olt Vízügyi Gondnokságtól. Ott a korábbi elképzelések szerint a mesterséges tó 400 ezer köbméter vizet tárolna, megakadályozva azt is, hogy áradás történjen Csíkszereda déli peremén, Zsögödben.
A Rákos-patakon évekkel ezelőtt, 2011 őszén elkezdett, majd szüneteltetett árvízvédelmi munkálatok részeként Madéfalván 572, Vacsárcsiban 808, Ajnádon 750, Csíkszentmihályon 204 méteres szakaszon van szükség parterősítésre, illetve 190 méter hosszúságban támfal építése van előirányozva. Ugyanakkor 2900 méteren mederszabályozásra is szükség van. Ebből idén 500 méteres szakaszon parterősítés, illetve szintén 500 méteren mederszabályozás elvégzését tervezi az Olt Vízügyi Gondnokság. Az Olton Csíkszentdomokos és Csíkmadaras között 600 méternyi parterősítést, a Nagy-Homoródon Homoródfürdő és Városfalva között 1 kilométernyi mederszabályozást és 200 méternyi parterősítést, a Fiság-patakon Csíkmenaság és Csíkbánkfalva között 500 méteren parterősítést, a Kászon-patakon Kászonaltíz közelében pedig szintén 500 méternyi parterősítést és mederszabályozást készülnek elvégezni – tájékoztattak.
Narancssárga és sárga kódú árvízriasztást adott ki szerdán az Országos Hidrológiai Intézet, az érintett Hargita megyei területeken árhullámokra, heves vízlefolyásra és vízszintemelkedésre kell számítani.
Az elmúlt 24 órában a Maros megyei hivatásos tűzoltóknak összesen 106 sürgősségi bevetésen kellett helytállniuk. Közúti balesetekhez, tizenegy tűzesethez, kidőlt fák eltávolításához riasztották őket.
Súlyos károkat okozott a kedd esti vihar Tusnádfürdőn: hatalmas széllel és esővel csapott le a fürdővárosra alig néhány perccel azután, hogy a Ro-Alert rendszeren keresztül riasztás érkezett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga kódú figyelmeztetést adott ki július 9-ére, 12 és 22 óra között. A viharos időjárás az ország számos megyéje között Hargita és Kovászna megyét is érinti, Maros megyére az enyhébb, sárga kód érvényes.
Egy aktuális tragédiát lovagolt meg egy újrahasznosított videóval a Medveles Erdélyben-Gyergyószentmiklóson Facebook-oldal, amelyről mi is hírt adtunk.
Tizenkilenc megye összesen 81 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt szerda reggel 7 óra 38 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
Jelentős, legalább 12 százalékos áremelkedés várható az új építésű ingatlanok piacán, mivel az eddigi 9 százalékos áfa helyett 21 százalékot kell fizetniük a vásárlóknak augusztustól a 120 ezer eurós értékhatár alatti lakásokért is.
Lesodródott az úttestről egy autó a Maros megyei Nyárádkarácson községhez tartozó Folyfalván kedden este. Az autóban utazó személy súlyosan sérüléseket szenvedett, kórházba szállították.
2 hozzászólás