
Négy napon át tart a szintfelmérő
Elkezdődött hétfőn és négy napon át tart a próbaérettségi a tizenkettedik osztályosok számára. Az érettségi szigorú szabályai szerint zajlik a próbából végzett tudásfelmérő is, amelynek az a célja, hogy felmérjék a diákok felkészültségét a júniusi megmérettetés előtt.
2022. március 28., 09:032022. március 28., 09:03
2022. március 28., 12:322022. március 28., 12:32
A román nyelv és irodalom írásbelivel kezdődik hétfőn a próbaérettségi. Országos szinten 9 órakor kezdőik a vizsga és 12 óráig tart, a diákok azonban 8.30-ig léphetnek be az épületbe. Mindenki a saját iskolájában próbavizsgázik majd, de az érettségi szigorú vizsgakörülményeinek megfelelően, vagyis a diákok csak egyesével ülhetnek a padban és névsor szerint foglalják el az ülőhelyeket.
„Minden úgy zajlik most, mint a világjárvány előtt, tehát mindenféle korlátozás nélkül” – mondta a Székelyhon megkeresésére Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője.
A próbaérettségi jegyei nem kerülnek be a naplóba, csak abban az esetben, ha a diák vagy a szülő írásban kéri ezt. „Ennek a vizsgának most nem az a célja, hogy a diák egy jegyet kapjon, ami bekerül a naplóba.
– fogalmazott a főtanfelügyelő. Hozzátette, tudja, sok pedagógus azon a véleményen van, hogy jó lenne, ha a próbavizsgák eredményei is bekerülnének a naplóba, mert akkor motiváltabbak lennének a tanulók, de itt nem az a cél.
A hétfői román nyelv és irodalom vizsga után március 29-én a kötelező tantárgyból, március 30-án a választott tantárgyból, míg március 31-én az anyanyelvből mérik fel a diákok tudását. A próbaérettségi eredményeit április 14-én függesztik ki, az eredményeket nem névvel, hanem a diákoknak és szülőknek megadott kóddal látják el. Az eredményeket egyénileg elemzik a tanulók és a szülők, valamint az osztályfőnökök, pedagógusok.
Rendkívül beszédes adat, hogy a próbaérettségin résztvevő Hargita megyei diákok 22 százaléka román nyelvű iskolában jár; egyébként a legutóbbi népszámlálás (2011) eredményei szerint Hargita megye főbb etnikumai a következők: magyar (85%), román (13%). Ennek tükrében az látszik, hogy egyre több magyar anyanyelvű diák választ román középiskolát – abból a megfontolásból, hogy megtanulják a román nyelvet, a magyar anyanyelvű iskolákban ugyanis továbbra sem tudják elsajátítani. Egy mondat erejéig azt is meg kell említeni, hogy – fájó módon – tudni olyan magyar családokról, akik azért is döntenek román középiskola mellett, mert így eggyel kevesebb tantárgyból kell majd a gyereküknek érettségizniük. A fenti adatok nyilván torzíthatnak, hiszen a próbaérettségi nem kötelező, ezért nem minden magyar, illetve román tanuló dönt úgy, hogy felméri a saját tárgyi tudását. (Kozán István)
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!