
Fotó: Pixabay
Eleve nem valami fényes az általános hangulat Romániában, vannak ugyanakkor olyan gazdasági ágazatok, amelyek várhatóan a többinél is jobban megsínylik a főként a 2024-es választási szuperév kampányadakozásai miatt hatalmasra duzzadt költségvetési hiány és a tetemes államadósság csökkentése érdekében az úgynevezett salátarendelettel bevezetett megszorításokat. Sok gazdasági ágazatban készülnek elbocsátásokra, és az adókedvezmények megszüntetése miatt kieső összegeket sem minden munkáltató fogja a cég költségvetéséből kiegészíteni, így – mindent együttvéve – a korábbinál erőteljesebb fluktuációra számíthatunk a munkaerőpiacon.
2025. február 10., 13:312025. február 10., 13:31
2025. február 10., 13:322025. február 10., 13:32
2025 januárjában jelentősen nőtt a foglalkoztatottak számának csökkentésére számító cégek aránya 2024 januárjához képest – irányítja rá a figyelmet a szomorú valóságra a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég elemzése, amelyet a StartUp Cafe pénzügyi honlap idézett.
Bár összességében a piacon több munkáltató számol az alkalmazottak számának növekedésével (47 százalék) vagy stagnálásával (42 százalék), a PwC Románia által készített HR-barométer szerint a 2024-es év azonos időszakához képest
„A kormánynak a költségvetési hiány csökkentése érdekében hozott intézkedései, például az informatikai, mezőgazdasági és építőipari adókedvezmények megszüntetése, valamint a hazai és más országok gazdasági növekedésének lassulása elkezdte megváltoztatni a munkaerőpiaci koordinátákat. Emellett a versenyszféra új adóügyi intézkedésekre számít.
– húzza alá a 2025-ös munkaerőpiaci trendeket előrevetítő elemzésében a PwC.
Fotó: Pixabay
Egyúttal emlékeztet, hogy 2024 elején egyedül a kereskedelem, az FMCG (angolul Fast-Moving Consumer Goods, vagyis a gyorsan forgó fogyasztási cikkek összefoglaló elnevezése) és a forgalmazás ágazat volt az egyetlen, amely 14 százalékos létszámleépítésről beszélt. Ez az ágazat 2025 januárjában már 17 százalékos leépítést becsül az idei évre vonatkozóan.
2025-ben ugyanakkor más ágazatok is megjelennek a felmérésben, amelyek létszámleépítést terveznek. Például
7 százalék pedig stagnálást vetít előre olyan körülmények között, hogy a tavaly ilyenkor ebben az ágazatban egyetlen munkáltató sem prognosztizált létszámcsökkentést, sőt a válaszadók 81 százaléka növekedést, 19 százaléka pedig stagnálást várt.
Fotó: Pixabay
Szintén a 2024 januári felméréshez képest – amikor a gyógyszeripari ágazatban a vállalatok többsége (92 százalék) növekedést, a fennmaradó 8 százalék pedig stagnálást becsült – az idei közvélemény-kutatás eredményei szerint
Csökkenés várható továbbá az autóiparban (22 százalék), a feldolgozóiparban (15 százalék) és a pénzügyi szolgáltatások terén (13 százalék) is a PwC elemzése szerint.
Eközben a PwC idén január 14–20. között végzett felméréséből azt is megtudhatjuk, hogy csak minden tizedik munkáltató tervezi a bruttó bérek kiigazítását az informatikai, építőipari és mezőgazdasági alkalmazottak adókedvezményének megszüntetése nyomán, amiért alacsonyabb munkavállalói motivációra és nagyobb fluktuációra számítanak ezekben az ágazatokban.
Fotó: Pixabay
Szakértői becslések szerint például az IT-szektorban a jövedelemadó-mentesség eltörlése és a kötelező magánnyugdíjalaphoz, vagyis a 2. pillérhez való hozzájárulás újbóli bevezetése
Nem elhanyagolható emellett, hogy tízből két vállalat azt tervezi, hogy megszorítások hatását extra juttatásokkal, vagy képzési és személyi fejlesztési programokkal enyhíti, de a számokból azt láthatjuk, hogy a legtöbb helyen egyértelműen csökkenő fizetésekre és/vagy elbocsátásokra számíthatnak az alkalmazottak.
Fotó: Pixabay
Nem meglepő ilyen körülmények között, hogy a válaszadó munkáltatók több mint fele úgy véli, hogy
és tízből négy vállalkozó gondolja úgy, hogy a jogszabályi változások által érintett alkalmazottak körében nőni fog a fluktuáció. Egyharmaduk mondta azt, hogy még nem tett semmilyen intézkedést, 46 százalékuk pedig nem hozott döntést.
A HR Barométer felmérést a PwC Románia végezte 2025. január 14. és 2025. január 20. között, 130 résztvevő vállalat adatai alapján. A munkáltatók megoszlása ágazatok szerint: az IT és telekommunikáció – 22 százalék, a kiszervezett szolgáltatások – 17 százalék, a pénzügyi szolgáltatások – 12 százalék, az ipari termékek – 10 százalék, a fogyasztási cikkek, a forgalmazás – 9 százalék, a kiskereskedelem – 9 százalék, a gyógyszeripar 7 százalék, az autóipar – 7 százalék és az építőipar – 2 százalék.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
Első fokon megnyerte Nicușor Dan államfő az Állandó Választási Hatóság (AEP) elleni pert, amellyel az elnökválasztási kampányában elköltött mintegy 930 ezer lej visszatérítését akarta elérni.
„Nem bírtak ki legalább egy évet kormányválság nélkül a koalíciós partnereink, ismét megbukott egy kormány, újabb politikai krízis van Romániában, pedig nem ezt várták, az emberek” – jelentette ki kedd délután Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes.
Lezárul szerdán az iskolába való iratkozás első szakasza, és bár a legtöbb magyar szülő magyar osztályt választ gyerekének, vannak, akik elbizonytalanodnak ilyenkor. Az anyanyelven való tanulás azonban erős alapot ad a többi nyelv elsajátításához is.
Elkezdődött a Hargita megyei utakon a közúti rendőrség Truck&Bus elnevezésű akciója, amelynek során május 4. és 10. között fokozottan ellenőrzik a tömegközlekedési és az áruszállító járműveket.
Nicușor Dan államfő kedd este közölte, hogy informális kormányalakítási tárgyalásokat kezdeményez a pártokkal, és arról biztosított, hogy a konzultációk végén Nyugat-barát kormánya lesz az országnak.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a bizalmatlansági indítvány, amelynek keddi parlamenti elfogadása a Bolojan-kormány bukásához vezetett.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) fenntartja korábbi döntését, miszerint nem lép koalícióra ismét a Szociáldemokrata Párttal (PSD) – közölte az alakulat.
Közbeszerzési szakaszba ért az a félmillió eurós beruházás, amely Gyergyóalfaluban és Gyergyóújfaluban a közmű-üzemeltetés és a hivatali ügyintézés digitalizálását célozza, hogy gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá tegye a szolgáltatásokat.
A kormány keddi ülésén sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi az 1500 lejes szakmai pótlék kiutalását a pedagógusoknak és a tanügyi kisegítő személyzetnek a jelenlegi tanévre.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke, Cătălin Predoiu a Bolojan-kormány keddi megbuktatása után kijelentette: a párt most döntés előtt áll.
2 hozzászólás