
Fotó: Pixabay
Eleve nem valami fényes az általános hangulat Romániában, vannak ugyanakkor olyan gazdasági ágazatok, amelyek várhatóan a többinél is jobban megsínylik a főként a 2024-es választási szuperév kampányadakozásai miatt hatalmasra duzzadt költségvetési hiány és a tetemes államadósság csökkentése érdekében az úgynevezett salátarendelettel bevezetett megszorításokat. Sok gazdasági ágazatban készülnek elbocsátásokra, és az adókedvezmények megszüntetése miatt kieső összegeket sem minden munkáltató fogja a cég költségvetéséből kiegészíteni, így – mindent együttvéve – a korábbinál erőteljesebb fluktuációra számíthatunk a munkaerőpiacon.
2025. február 10., 13:312025. február 10., 13:31
2025. február 10., 13:322025. február 10., 13:32
2025 januárjában jelentősen nőtt a foglalkoztatottak számának csökkentésére számító cégek aránya 2024 januárjához képest – irányítja rá a figyelmet a szomorú valóságra a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég elemzése, amelyet a StartUp Cafe pénzügyi honlap idézett.
Bár összességében a piacon több munkáltató számol az alkalmazottak számának növekedésével (47 százalék) vagy stagnálásával (42 százalék), a PwC Románia által készített HR-barométer szerint a 2024-es év azonos időszakához képest
„A kormánynak a költségvetési hiány csökkentése érdekében hozott intézkedései, például az informatikai, mezőgazdasági és építőipari adókedvezmények megszüntetése, valamint a hazai és más országok gazdasági növekedésének lassulása elkezdte megváltoztatni a munkaerőpiaci koordinátákat. Emellett a versenyszféra új adóügyi intézkedésekre számít.
– húzza alá a 2025-ös munkaerőpiaci trendeket előrevetítő elemzésében a PwC.
Fotó: Pixabay
Egyúttal emlékeztet, hogy 2024 elején egyedül a kereskedelem, az FMCG (angolul Fast-Moving Consumer Goods, vagyis a gyorsan forgó fogyasztási cikkek összefoglaló elnevezése) és a forgalmazás ágazat volt az egyetlen, amely 14 százalékos létszámleépítésről beszélt. Ez az ágazat 2025 januárjában már 17 százalékos leépítést becsül az idei évre vonatkozóan.
2025-ben ugyanakkor más ágazatok is megjelennek a felmérésben, amelyek létszámleépítést terveznek. Például
7 százalék pedig stagnálást vetít előre olyan körülmények között, hogy a tavaly ilyenkor ebben az ágazatban egyetlen munkáltató sem prognosztizált létszámcsökkentést, sőt a válaszadók 81 százaléka növekedést, 19 százaléka pedig stagnálást várt.
Fotó: Pixabay
Szintén a 2024 januári felméréshez képest – amikor a gyógyszeripari ágazatban a vállalatok többsége (92 százalék) növekedést, a fennmaradó 8 százalék pedig stagnálást becsült – az idei közvélemény-kutatás eredményei szerint
Csökkenés várható továbbá az autóiparban (22 százalék), a feldolgozóiparban (15 százalék) és a pénzügyi szolgáltatások terén (13 százalék) is a PwC elemzése szerint.
Eközben a PwC idén január 14–20. között végzett felméréséből azt is megtudhatjuk, hogy csak minden tizedik munkáltató tervezi a bruttó bérek kiigazítását az informatikai, építőipari és mezőgazdasági alkalmazottak adókedvezményének megszüntetése nyomán, amiért alacsonyabb munkavállalói motivációra és nagyobb fluktuációra számítanak ezekben az ágazatokban.
Fotó: Pixabay
Szakértői becslések szerint például az IT-szektorban a jövedelemadó-mentesség eltörlése és a kötelező magánnyugdíjalaphoz, vagyis a 2. pillérhez való hozzájárulás újbóli bevezetése
Nem elhanyagolható emellett, hogy tízből két vállalat azt tervezi, hogy megszorítások hatását extra juttatásokkal, vagy képzési és személyi fejlesztési programokkal enyhíti, de a számokból azt láthatjuk, hogy a legtöbb helyen egyértelműen csökkenő fizetésekre és/vagy elbocsátásokra számíthatnak az alkalmazottak.
Fotó: Pixabay
Nem meglepő ilyen körülmények között, hogy a válaszadó munkáltatók több mint fele úgy véli, hogy
és tízből négy vállalkozó gondolja úgy, hogy a jogszabályi változások által érintett alkalmazottak körében nőni fog a fluktuáció. Egyharmaduk mondta azt, hogy még nem tett semmilyen intézkedést, 46 százalékuk pedig nem hozott döntést.
A HR Barométer felmérést a PwC Románia végezte 2025. január 14. és 2025. január 20. között, 130 résztvevő vállalat adatai alapján. A munkáltatók megoszlása ágazatok szerint: az IT és telekommunikáció – 22 százalék, a kiszervezett szolgáltatások – 17 százalék, a pénzügyi szolgáltatások – 12 százalék, az ipari termékek – 10 százalék, a fogyasztási cikkek, a forgalmazás – 9 százalék, a kiskereskedelem – 9 százalék, a gyógyszeripar 7 százalék, az autóipar – 7 százalék és az építőipar – 2 százalék.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
Nicușor Dan szerint Románia három-négy éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.
Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Szombaton rendezik meg Alsósófalván a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót, ahol maskarások, táncosok és zeneszó tölti meg a utcákat. A felvonuló csoportok útvonalai a rendezvényhez készült térképeken követhetők, bármelyikhez lehet csatlakozni.
A helyi adók emelése ellen tüntettek csütörtökön az ország több városában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagjai és szimpatizánsai.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
Két, ötven év körüli férfit vettek őrizetbe Maros megyében, miután betörtek egy lakásba Sóváradon, ahonnan mintegy nyolcezer lej értékben loptak el tárgyakat.
Szakmai műhelyt szerveznek a neurodiverzitás jegyében Marosvásárhelyen péntek délután. A szervezők pedagógusokat, nevelőket, segítő szakembereket, edzőket, valamint minden érdeklődőt várnak, akit megszólít a téma.
A cél az, hogy közösen dolgozzanak a pályázati lehetőségek kiaknázásán, fejlesztési stratégiák kialakításán és a helyi közösségek támogatásán. Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy a Potsa József Közösségfejlesztési Egyesületet keretében társul.
2 hozzászólás