
Fotó: Pixabay
Eleve nem valami fényes az általános hangulat Romániában, vannak ugyanakkor olyan gazdasági ágazatok, amelyek várhatóan a többinél is jobban megsínylik a főként a 2024-es választási szuperév kampányadakozásai miatt hatalmasra duzzadt költségvetési hiány és a tetemes államadósság csökkentése érdekében az úgynevezett salátarendelettel bevezetett megszorításokat. Sok gazdasági ágazatban készülnek elbocsátásokra, és az adókedvezmények megszüntetése miatt kieső összegeket sem minden munkáltató fogja a cég költségvetéséből kiegészíteni, így – mindent együttvéve – a korábbinál erőteljesebb fluktuációra számíthatunk a munkaerőpiacon.
2025. február 10., 13:312025. február 10., 13:31
2025. február 10., 13:322025. február 10., 13:32
2025 januárjában jelentősen nőtt a foglalkoztatottak számának csökkentésére számító cégek aránya 2024 januárjához képest – irányítja rá a figyelmet a szomorú valóságra a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég elemzése, amelyet a StartUp Cafe pénzügyi honlap idézett.
Bár összességében a piacon több munkáltató számol az alkalmazottak számának növekedésével (47 százalék) vagy stagnálásával (42 százalék), a PwC Románia által készített HR-barométer szerint a 2024-es év azonos időszakához képest
„A kormánynak a költségvetési hiány csökkentése érdekében hozott intézkedései, például az informatikai, mezőgazdasági és építőipari adókedvezmények megszüntetése, valamint a hazai és más országok gazdasági növekedésének lassulása elkezdte megváltoztatni a munkaerőpiaci koordinátákat. Emellett a versenyszféra új adóügyi intézkedésekre számít.
– húzza alá a 2025-ös munkaerőpiaci trendeket előrevetítő elemzésében a PwC.
Fotó: Pixabay
Egyúttal emlékeztet, hogy 2024 elején egyedül a kereskedelem, az FMCG (angolul Fast-Moving Consumer Goods, vagyis a gyorsan forgó fogyasztási cikkek összefoglaló elnevezése) és a forgalmazás ágazat volt az egyetlen, amely 14 százalékos létszámleépítésről beszélt. Ez az ágazat 2025 januárjában már 17 százalékos leépítést becsül az idei évre vonatkozóan.
2025-ben ugyanakkor más ágazatok is megjelennek a felmérésben, amelyek létszámleépítést terveznek. Például
7 százalék pedig stagnálást vetít előre olyan körülmények között, hogy a tavaly ilyenkor ebben az ágazatban egyetlen munkáltató sem prognosztizált létszámcsökkentést, sőt a válaszadók 81 százaléka növekedést, 19 százaléka pedig stagnálást várt.
Fotó: Pixabay
Szintén a 2024 januári felméréshez képest – amikor a gyógyszeripari ágazatban a vállalatok többsége (92 százalék) növekedést, a fennmaradó 8 százalék pedig stagnálást becsült – az idei közvélemény-kutatás eredményei szerint
Csökkenés várható továbbá az autóiparban (22 százalék), a feldolgozóiparban (15 százalék) és a pénzügyi szolgáltatások terén (13 százalék) is a PwC elemzése szerint.
Eközben a PwC idén január 14–20. között végzett felméréséből azt is megtudhatjuk, hogy csak minden tizedik munkáltató tervezi a bruttó bérek kiigazítását az informatikai, építőipari és mezőgazdasági alkalmazottak adókedvezményének megszüntetése nyomán, amiért alacsonyabb munkavállalói motivációra és nagyobb fluktuációra számítanak ezekben az ágazatokban.
Fotó: Pixabay
Szakértői becslések szerint például az IT-szektorban a jövedelemadó-mentesség eltörlése és a kötelező magánnyugdíjalaphoz, vagyis a 2. pillérhez való hozzájárulás újbóli bevezetése
Nem elhanyagolható emellett, hogy tízből két vállalat azt tervezi, hogy megszorítások hatását extra juttatásokkal, vagy képzési és személyi fejlesztési programokkal enyhíti, de a számokból azt láthatjuk, hogy a legtöbb helyen egyértelműen csökkenő fizetésekre és/vagy elbocsátásokra számíthatnak az alkalmazottak.
Fotó: Pixabay
Nem meglepő ilyen körülmények között, hogy a válaszadó munkáltatók több mint fele úgy véli, hogy
és tízből négy vállalkozó gondolja úgy, hogy a jogszabályi változások által érintett alkalmazottak körében nőni fog a fluktuáció. Egyharmaduk mondta azt, hogy még nem tett semmilyen intézkedést, 46 százalékuk pedig nem hozott döntést.
A HR Barométer felmérést a PwC Románia végezte 2025. január 14. és 2025. január 20. között, 130 résztvevő vállalat adatai alapján. A munkáltatók megoszlása ágazatok szerint: az IT és telekommunikáció – 22 százalék, a kiszervezett szolgáltatások – 17 százalék, a pénzügyi szolgáltatások – 12 százalék, az ipari termékek – 10 százalék, a fogyasztási cikkek, a forgalmazás – 9 százalék, a kiskereskedelem – 9 százalék, a gyógyszeripar 7 százalék, az autóipar – 7 százalék és az építőipar – 2 százalék.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
Nagy visszhangot váltott ki az országban a szociális ösztöndíjak vakáció alatti megszüntetését célzó tervezet. Civil szervezetek, szülők és diákok tiltakoznak ellene, míg a minisztérium azzal érvel, hogy a támogatás célja az iskolába járás ösztönzése.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfőn kiadott előrejelzése szerint a Duna vízhozama a romániai belépési pontnál, Báziásnál a következő napokban várhatóan másodpercenként 1600 köbméterre nő.
A pilóta lelki nyugalmának, felkészültségének, magabiztosságának, a honvédség és a tűzoltók gyors reagálásának köszönhető, hogy nem esett kár a civil infrastruktúrában a Gripen vadászgép lezuhanásakor.
Régiónként eltérő árazással 10-15 százalékkal emeli a Google a YouTube Premium előfizetés árát szeptembertől. Romániában 29 lej helyett 32 lej lesz az előfizetés a reklámmentes videómegosztóra.
Fizetésképtelenségi eljárás megindítását kezdeményezte a Lukoil romániai olajfinomítójának tulajdonosa, a Petrotel Lukoil, hogy időt nyerjen tevékenységének újraindításához – írja az MTI az Economedia.ro gazdasági hírportálra hivatkozva.
Egy ház körül mintegy 300 méteres körzetben evakuálták a lakókat hétfőn Vrancea megyében, miután egy diófa tetején egy lezuhant drónra bukkantak; a területet a vizsgálatok befejezéséig lezárták.
Erősödött hétfőn a lej az euróval és a svájci frankkal szemben, az amerikai dollár viszont drágult. Az arany ára is emelkedett, grammonként már több mint 672 lejt ér.
Összehangolt közúti ellenőrzést tartottak vasárnap a 15-ös országúton, Maros és Hargita megyében is. A négyórás akció során több mint 330 szabálysértést állapítottak meg, ezek túlnyomó többségét gyorshajtás miatt.
Három, alkohol befolyása alatt vezető sofőrt azonosítottak a Hargita megyei rendőrök augusztus 22-én és 23-án. Az egyik esetben a járművezetőnek jogosítványa sem volt, ráadásul az autón más gépkocsihoz tartozó rendszámtáblák voltak.
2 hozzászólás