
Fotó: Pixabay
Eleve nem valami fényes az általános hangulat Romániában, vannak ugyanakkor olyan gazdasági ágazatok, amelyek várhatóan a többinél is jobban megsínylik a főként a 2024-es választási szuperév kampányadakozásai miatt hatalmasra duzzadt költségvetési hiány és a tetemes államadósság csökkentése érdekében az úgynevezett salátarendelettel bevezetett megszorításokat. Sok gazdasági ágazatban készülnek elbocsátásokra, és az adókedvezmények megszüntetése miatt kieső összegeket sem minden munkáltató fogja a cég költségvetéséből kiegészíteni, így – mindent együttvéve – a korábbinál erőteljesebb fluktuációra számíthatunk a munkaerőpiacon.
2025. február 10., 13:312025. február 10., 13:31
2025. február 10., 13:322025. február 10., 13:32
2025 januárjában jelentősen nőtt a foglalkoztatottak számának csökkentésére számító cégek aránya 2024 januárjához képest – irányítja rá a figyelmet a szomorú valóságra a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég elemzése, amelyet a StartUp Cafe pénzügyi honlap idézett.
Bár összességében a piacon több munkáltató számol az alkalmazottak számának növekedésével (47 százalék) vagy stagnálásával (42 százalék), a PwC Románia által készített HR-barométer szerint a 2024-es év azonos időszakához képest
„A kormánynak a költségvetési hiány csökkentése érdekében hozott intézkedései, például az informatikai, mezőgazdasági és építőipari adókedvezmények megszüntetése, valamint a hazai és más országok gazdasági növekedésének lassulása elkezdte megváltoztatni a munkaerőpiaci koordinátákat. Emellett a versenyszféra új adóügyi intézkedésekre számít.
– húzza alá a 2025-ös munkaerőpiaci trendeket előrevetítő elemzésében a PwC.
Fotó: Pixabay
Egyúttal emlékeztet, hogy 2024 elején egyedül a kereskedelem, az FMCG (angolul Fast-Moving Consumer Goods, vagyis a gyorsan forgó fogyasztási cikkek összefoglaló elnevezése) és a forgalmazás ágazat volt az egyetlen, amely 14 százalékos létszámleépítésről beszélt. Ez az ágazat 2025 januárjában már 17 százalékos leépítést becsül az idei évre vonatkozóan.
2025-ben ugyanakkor más ágazatok is megjelennek a felmérésben, amelyek létszámleépítést terveznek. Például
7 százalék pedig stagnálást vetít előre olyan körülmények között, hogy a tavaly ilyenkor ebben az ágazatban egyetlen munkáltató sem prognosztizált létszámcsökkentést, sőt a válaszadók 81 százaléka növekedést, 19 százaléka pedig stagnálást várt.
Fotó: Pixabay
Szintén a 2024 januári felméréshez képest – amikor a gyógyszeripari ágazatban a vállalatok többsége (92 százalék) növekedést, a fennmaradó 8 százalék pedig stagnálást becsült – az idei közvélemény-kutatás eredményei szerint
Csökkenés várható továbbá az autóiparban (22 százalék), a feldolgozóiparban (15 százalék) és a pénzügyi szolgáltatások terén (13 százalék) is a PwC elemzése szerint.
Eközben a PwC idén január 14–20. között végzett felméréséből azt is megtudhatjuk, hogy csak minden tizedik munkáltató tervezi a bruttó bérek kiigazítását az informatikai, építőipari és mezőgazdasági alkalmazottak adókedvezményének megszüntetése nyomán, amiért alacsonyabb munkavállalói motivációra és nagyobb fluktuációra számítanak ezekben az ágazatokban.
Fotó: Pixabay
Szakértői becslések szerint például az IT-szektorban a jövedelemadó-mentesség eltörlése és a kötelező magánnyugdíjalaphoz, vagyis a 2. pillérhez való hozzájárulás újbóli bevezetése
Nem elhanyagolható emellett, hogy tízből két vállalat azt tervezi, hogy megszorítások hatását extra juttatásokkal, vagy képzési és személyi fejlesztési programokkal enyhíti, de a számokból azt láthatjuk, hogy a legtöbb helyen egyértelműen csökkenő fizetésekre és/vagy elbocsátásokra számíthatnak az alkalmazottak.
Fotó: Pixabay
Nem meglepő ilyen körülmények között, hogy a válaszadó munkáltatók több mint fele úgy véli, hogy
és tízből négy vállalkozó gondolja úgy, hogy a jogszabályi változások által érintett alkalmazottak körében nőni fog a fluktuáció. Egyharmaduk mondta azt, hogy még nem tett semmilyen intézkedést, 46 százalékuk pedig nem hozott döntést.
A HR Barométer felmérést a PwC Románia végezte 2025. január 14. és 2025. január 20. között, 130 résztvevő vállalat adatai alapján. A munkáltatók megoszlása ágazatok szerint: az IT és telekommunikáció – 22 százalék, a kiszervezett szolgáltatások – 17 százalék, a pénzügyi szolgáltatások – 12 százalék, az ipari termékek – 10 százalék, a fogyasztási cikkek, a forgalmazás – 9 százalék, a kiskereskedelem – 9 százalék, a gyógyszeripar 7 százalék, az autóipar – 7 százalék és az építőipar – 2 százalék.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
Míg az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) programjából idén több csíkszeredai tömbház hőszigetelése is kimaradt, addig a Központi Fejlesztési Régióhoz benyújtott egyik pályázat révbe ér, a szerencsés egy Szabadság téri tömbházsor.
Ködre vonatkozó elsőfokú figyelmeztetést adott ki csütörtök reggel az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 15 megyéjére.
Dominic Fritz temesvári polgármester, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke csütörtökön bejelentette, hogy megkapta a román állampolgárság megszerzéséhez szükséges engedélyt.
Az új román védelmi stratégia az állampolgár, nem pedig az állam védelmét helyezi előérbe, és a szolidáris függetlenség elvére épül – jelentette be Nicusor Dan államfő szerdán.
Súlyos vádakkal illette a dicsőszentmártoni kórház pszichiátria osztályát két jogvédő szervezet: szerintük a 261 beteget zsúfolt, koszos kórtermekben, meztelenül és néha megkötözve tartják. A kórházmenedzser hamisnak és tendenciózusnak nevezte a vádakat.
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.
A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.
2 hozzászólás