Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:34

Nicușor Dan: Románia 3-4 éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket

22:24

Volt csíki műkorcsolyázó képviselte Magyarországot sífutásban az olimpián

22:20

Hazahozzák a pontokat a gyergyóiak Bukarestből

21:24

Megdolgozott a győzelemért a Corona az Ágyúsok ellen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Luxusautók frontális ütközése: egy üzletember életét vesztette, egy terhes nőt helikopterrel vittek kórházba

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

Feltakarítják a traktor után a sarat az aszfalton, de a gazdának kell kifizetnie

Nem volt józan a balesetet okozó fiatal remetei sofőr

Fúrják, robbantják a hegyet, hogy autópálya haladhasson át rajta

Tánczos Barna szerint a magyar közösséget jobban tudják segíteni a kormányon, mint ellenzékben

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó

Megváltozhat-e az Octavian Goga sétány és főgimnázium neve egy törvény miatt?

Ötödik alkalommal is halasztott az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében

Ha nem sikerül pénzt spórolni, jön a települések összevonása a miniszterelnök szerint

Elbocsátások, csökkenő bérek, várható felmondások – sok gazdasági ágazatban nem indult túl fényesen az év

Fotó: Pixabay

Eleve nem valami fényes az általános hangulat Romániában, vannak ugyanakkor olyan gazdasági ágazatok, amelyek várhatóan a többinél is jobban megsínylik a főként a 2024-es választási szuperév kampányadakozásai miatt hatalmasra duzzadt költségvetési hiány és a tetemes államadósság csökkentése érdekében az úgynevezett salátarendelettel bevezetett megszorításokat. Sok gazdasági ágazatban készülnek elbocsátásokra, és az adókedvezmények megszüntetése miatt kieső összegeket sem minden munkáltató fogja a cég költségvetéséből kiegészíteni, így – mindent együttvéve – a korábbinál erőteljesebb fluktuációra számíthatunk a munkaerőpiacon.

Bálint Eszter

2025. február 10., 13:312025. február 10., 13:31

2025. február 10., 13:322025. február 10., 13:32

2025 januárjában jelentősen nőtt a foglalkoztatottak számának csökkentésére számító cégek aránya 2024 januárjához képest – irányítja rá a figyelmet a szomorú valóságra a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég elemzése, amelyet a StartUp Cafe pénzügyi honlap idézett.

Bár összességében a piacon több munkáltató számol az alkalmazottak számának növekedésével (47 százalék) vagy stagnálásával (42 százalék), a PwC Románia által készített HR-barométer szerint a 2024-es év azonos időszakához képest

idén látványosan, 2 százalékról 11 százalékra nőtt a létszámcsökkentésre számító cégek aránya.

„A kormánynak a költségvetési hiány csökkentése érdekében hozott intézkedései, például az informatikai, mezőgazdasági és építőipari adókedvezmények megszüntetése, valamint a hazai és más országok gazdasági növekedésének lassulása elkezdte megváltoztatni a munkaerőpiaci koordinátákat. Emellett a versenyszféra új adóügyi intézkedésekre számít.

A cégek így egyre nagyobb nyomást éreznek a költségvetésükre, ami az állam által megszüntetett adókedvezmények kompenzálásának elmaradásában, az idei évre vonatkozó alacsonyabb béremelési hajlandóságban és akár létszámleépítésekben is megmutatkozik”

– húzza alá a 2025-ös munkaerőpiaci trendeket előrevetítő elemzésében a PwC.

Fotó: Pixabay

Egyúttal emlékeztet, hogy 2024 elején egyedül a kereskedelem, az FMCG (angolul Fast-Moving Consumer Goods, vagyis a gyorsan forgó fogyasztási cikkek összefoglaló elnevezése) és a forgalmazás ágazat volt az egyetlen, amely 14 százalékos létszámleépítésről beszélt. Ez az ágazat 2025 januárjában már 17 százalékos leépítést becsül az idei évre vonatkozóan.

Több gazdasági ágazatban is fúj az elbocsátás szele

2025-ben ugyanakkor más ágazatok is megjelennek a felmérésben, amelyek létszámleépítést terveznek. Például

az IT és telekommunikációs ágazatban a válaszadó munkáltatók 45 százaléka mondta azt, hogy létszámcsökkentésre számít,

7 százalék pedig stagnálást vetít előre olyan körülmények között, hogy a tavaly ilyenkor ebben az ágazatban egyetlen munkáltató sem prognosztizált létszámcsökkentést, sőt a válaszadók 81 százaléka növekedést, 19 százaléka pedig stagnálást várt.

Fotó: Pixabay

Szintén a 2024 januári felméréshez képest – amikor a gyógyszeripari ágazatban a vállalatok többsége (92 százalék) növekedést, a fennmaradó 8 százalék pedig stagnálást becsült – az idei közvélemény-kutatás eredményei szerint

a gyógyszeripari vállalatok 22 százaléka számol létszámcsökkenéssel.

Csökkenés várható továbbá az autóiparban (22 százalék), a feldolgozóiparban (15 százalék) és a pénzügyi szolgáltatások terén (13 százalék) is a PwC elemzése szerint.

Kevesen készülnek kompenzálni a kieső pénzösszegeket

Eközben a PwC idén január 14–20. között végzett felméréséből azt is megtudhatjuk, hogy csak minden tizedik munkáltató tervezi a bruttó bérek kiigazítását az informatikai, építőipari és mezőgazdasági alkalmazottak adókedvezményének megszüntetése nyomán, amiért alacsonyabb munkavállalói motivációra és nagyobb fluktuációra számítanak ezekben az ágazatokban.

Fotó: Pixabay

Szakértői becslések szerint például az IT-szektorban a jövedelemadó-mentesség eltörlése és a kötelező magánnyugdíjalaphoz, vagyis a 2. pillérhez való hozzájárulás újbóli bevezetése

650 és 1125 lej közötti havi veszteséget okoz a 10 000 és 20 000 lej közötti bruttó fizetéssel rendelkezők számára.

Nem elhanyagolható emellett, hogy tízből két vállalat azt tervezi, hogy megszorítások hatását extra juttatásokkal, vagy képzési és személyi fejlesztési programokkal enyhíti, de a számokból azt láthatjuk, hogy a legtöbb helyen egyértelműen csökkenő fizetésekre és/vagy elbocsátásokra számíthatnak az alkalmazottak.

Fotó: Pixabay

Nem meglepő ilyen körülmények között, hogy a válaszadó munkáltatók több mint fele úgy véli, hogy

az adókedvezmények megszüntetése az alkalmazottak motivációjának és termelékenységének csökkenéséhez vezethet,

és tízből négy vállalkozó gondolja úgy, hogy a jogszabályi változások által érintett alkalmazottak körében nőni fog a fluktuáció. Egyharmaduk mondta azt, hogy még nem tett semmilyen intézkedést, 46 százalékuk pedig nem hozott döntést.

A HR Barométer felmérést a PwC Románia végezte 2025. január 14. és 2025. január 20. között, 130 résztvevő vállalat adatai alapján. A munkáltatók megoszlása ágazatok szerint: az IT és telekommunikáció – 22 százalék, a kiszervezett szolgáltatások – 17 százalék, a pénzügyi szolgáltatások – 12 százalék, az ipari termékek – 10 százalék, a fogyasztási cikkek, a forgalmazás – 9 százalék, a kiskereskedelem – 9 százalék, a gyógyszeripar 7 százalék, az autóipar – 7 százalék és az építőipar – 2 százalék.

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Gyergyószék Háromszék Gazdaság